Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-02-23 / 15. szám
59 szaladás közben fiával együtt megöletett. A’ török sereg nagyobb része levágatott, vagy fogságba esett, annak egész tábora, az elrablott zsákmánynyal együtt a’ győzedelmes Hunyadi kezébe jutott, ki még néhány napig a’ havasok tetejéig űzvén a’ szerteszélyes futókat, viszszatért táborába, hol a’ szabadságokat és kedves honjokat viszszanyert foglyok ötét a’ hála örömérzésével idvezték, — egy megillető szívreható jelenés. — Hunyadi, mint keresztyén vezérhez illett, a’ had és békesség Istenének buzgó lelkes háláját bemutatta, ’s az ellenségtől nyert gazdag ragadmányt szent czélokra forditá, annak egy részét Gyula-Fejérvártt a’ Székesegyház igazítására, diszesitésére ajánlá, Szent Imrén pedig és Tövisen templomokat építtetett. Az országra is nagy haszon háromolt e’ fényes gyözedelemböl, ez, Havasalföldé és Moldova vajdáit, kik a magyar koronától elpártoltak, az engedelmességre viszszatéritette. (Folytatása következik) Az újságok eredete, fontossága, egy históriai tekintettel az időszaki sajtóra. Professor SZILÁGin FERENCZtől. (Folytatás) E’ kártékony, szomorú, az egész köztársaságra kiható versengések következéséül a' fennálló országlószékek még az 1830-k. esztendőben kénszeritve látták magokat a’ nép akaratjának engedve elhatározó lépéseket tenni, ’s az 1831-k. esztendő első felében már a’ cantonok nagyobb része polgári alkotmánnyá egészen más formába volt öntve. Berna sokáig mérgesen ellenszegült; de ennek is makacs igazgatását a’ revolutzio árja elsodorta, így a’ reszpubli- Ica belsejében a’ városok arisztokrátziáján ’s uralkodásán épülő régi állapot megszűnt, Venovától Schaffhausenig, 's Thurgauig, a’ Svájcz politikai élete alapját egy minden tagjai tökélletes egyforma jogán és szabadságánépülő reszpublikai egyesület tette. De némely cantonokban e’ szédelgésnek 's naponként hevesebb mozgásnak rendbomlás’, fejetlenségre kicsapongás, sőt vérontás is lett a’ következése, mint a’ sokáig háborgó Schwyzben, mindenek felett pedig Baselben, hol a’ városiaknak a’ vidékiekkel,még a’ szövetséggyülése által is le nem csilapitható, mérges, minden politikai szenvedelmeket felzaklató öszvecsapása végre a’ cantonnak két részre szakadását húzta maga után. A’ revolutzio lelke, mint öldöklő angyal pusztítva ’s rongálva járta bé a’ köztársaságot, a’ külömbözö országokból a’ Svájczban menedéket kereső lázzasztók, és zendülés apostolai, allattomos, és a’ szomszéd státusok csendességét fenyegető mesterkedéseikkel, a’ nagyobb hatalmasságokkal éles súrlódásokat okoztak, a’ titkos társaságok, kivált az úgy nevezett ifjú németország, a’ veszélyt nevelték;s e’ belső háborgások közti többször próbált javítását a’ szövetségi adtának végre hajtani nem lehetett. Az indulatok pezsgése még mind tart ; a’ forrás még nem szűnt meg, mint ennek a’ Schwyzben és Wallisban többször megújult viszszálkodásokon ’s egymást zaklató pártok háborgásain, a’ waadti cantonban, a’ hit dolgában szabadabban gondolkodók, ’s a’ helvétziai vallástételhez ragaszkodó úgy nevezett igaz hitüek—orthodoxusok — közti élesen folyt versengésen kívül, szomorú bizonyságát adta az 1839. septemberében Zürichben történt lázzadás is, mire a’ szabadelmü és okosságát bilincsekben tartani nemi akaró dr. Strausznak Tübingából a’ zürichi egyetemhez hivása adott alkalmatosságot. A’ régi hit, átaljában a’ keresztyén vallás veszélyben forgása képzetével elszéditett, 's papoktól vezérlett földnépe a’ fővárosra tért, ott a’ fennálló kormányt megbuktatta, 's az orthodoxusoktól, igazhitüektöl, mint magokat nevezik, de helyesebben vakbuzgólkodóktól óhajtott, azok érdekében dolgozó igazgatást állított fel. Nem sokára decemb. 4-kén 1839-b. következett a’ Tessin cantonbeli népzendülés, ’s hasonlólag igazgatási változás, valamint 1840-b. április elején Wallisban hasonló felfordulási jelenés, mely canton alsó és felső része egymással sokáig mérges ellenkezésben állott, mig nem az első, a’ felköltött és fegyverre szállított nép segítségével a’ gyözedelmet kivívta, így kevés hónapok alatt a’ Svájcz kebelében három revolutzió történt, melyek közzül a’ zürichi a* reactio, tehát szabadság ellen viszszahatás, .s