Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-02-26 / 16. szám
lani kezdének, majd egészen zavarba jőve, tökélletes megverettetést szenvedtek, ’s vezérükkel együtt kéntelenek voltak hátat forditni. Nagy volt száma a’ csatapiatzon maradottaknak, azok köztt több jeles nagyobb haditisztek találtattak, és szaladás közben még túl a’ Vaskapun is egymásra vagdalták őket a’ Magyarok,a kik kétszáz zászlót, gazdag zsákmányt nyertek, és ötezer fogoly maradott kezükben. Hunyadi e’ gyözedelmét, mely Erdélyt darab ideig az ellenség pusztító béütésétöl menté téve, a’ hajdankor magasztalt hadivezérei legfényesebb tetteihez hasonlították. Külföldön is híressé lett, dicsőséget nyert a’ magyar hős ritka vitézségéért; a’ Görögök különösen Achillesnek nevezték. A’ szultán, számos és tetemes vesztesei következéséül, Budára küldött követei által Ulászlót békességgel kinálá meg, de oly fenn hangon, a mi csak a’győzedelmest illette, mert a’ Magyar királytól, vagy évenként fizetendő adót, vagy Nándor-Fejérvár átadását kívánta, mindenik esetben pedig Hunyadit kezesül. A dölyfös ajánlást Ulászló megvetette, ’s a’ török követeket érthető czélzással a’ Vaskapunál lévő Hunyadihoz utasita, így a háború, kevés idei félbeszakadás után, mire mind két résznek pihenés és új erő gyűjtésért szüksége volt, újramérgesebben kiütött. A’ következő 1443-d. esztendő, Hunyadi ▼itéz tettei legtündöklőbb epochája, az úgy nevezett hoszszu táborozás által, melyet méltábban, és jelentőbben, a’ kurta idő alatt történt nagy dolgokért rövidnek lehetne mondani. Ulászló maga is részt kívánván venni a’ táborozásban, julius vége felé a’ sereg egy részével Budáról elindult, ’s majd egyesülvén a’ Hunyaditól vezérlett fegyveres erővel, a’ Dunán augusztusban általmentek. Öt holnapi, számos vitéz tettekkel jeles táborozás alatt, mely septemberben 1443-b. kezdődvén 1444-b. januariusban végződött, —több fényes gyözedelmek a’ magyar vezér homlokára a’ dicsőség új és hervadhatatlan babérját fűzték. Az ellenség négy kissebb csatában, két nagy ütközetben megveretett, különösen Nissánál nov. 3-k, melyben Hunyadi társa az erdélyi vajdaságban, Újlaki Miklós is jelen volt. — Szervia a’ török járom alól felszabadult, a’ Magyarok a’ hóval és jéggel borított Balkán hegyén keresztül, csak nem felyülmúlhatatlan nehézségek daczára Bulgáriába , Filippopel várossáig nyomultak, de a félelmet és rettegést annál jóval meszszebb terjesztették; az ellenség közzül 50,000-et levágtak, négyezernél többet elfogtak, két fővezérrel tizenhárom basával együtt, azonkívül sok zászlót fegyvert és gazdag zsákmányt nyertek. A’ gyözedelem ennyi jeleivel, ’s nagy dicsőséggel tetézve tért viszsza Budára 1444 februáriusában a’ vitéz magyar sereg, Ulászló alig érkezett haza, midőn több keresztyén fejedelmek és státusok nevében tisztelkedő,s gyözedelmein örömöket nyilvánító követek érkeztek hozzá, kik egyszersmind küldőik segítsége ajánlása mellett, a’ had tovább folytatására ösztönözték. II. Murád ellenben saját vesztesei, s egy Natáliában történt lázzadás miatt meghunnyászkodva, a’ magyar királyhoz békességet kérő követeket külde, kiket annak terhes feltételek mellett is megkötésére felhatalmazott. A király Hunyadi tanácsosából, ily fontos kérdés eligazítására, az ország rendeit egybehívni szükségesnek látta, 's azon esztendő augusztussá elejére Szegedre gyűlést hirdetett. Itt készült még a’ mondott városról nevezett, tiz esztendei, 's a’ Magyaroknak éppen oly hasznos, mint dicsőséges béke, melynek tartalma szerént Bulgária ugyan a' szultán hatalmában maradott, de ez a’ magyar koronához tartozó, annak felsösége alatt lévő több birtokokat névszerént Szerviát és Havasalföldét kezéből egészen kibocsátotta , ’s a’ hoszszas táborozás alatt a’ Magyaroktól elfogott sógoráért Mahmud-Tselebiért hetvenezer arany váltságot fizetett. A’mondott, alkut illető oklevél két nyelven adatott ki, s azt szentül megtartani Ulászló az evangyéliomra, a’ török követek az alkorásra megesküdtek. (Folytatása következik) Az újságok eredete, fontossága, egy históriai tekintettel az időszaki sajtóra. Professor $ZILI«¥1 FRUE5iC!Btdl. (Folytatás) A’ mi a' Svájcz újság literaturáját illeti: hírlapok ugyan majd minden cantonokban vannak, de azok inkább csak belső dolgokkal.