Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-16 / 74. szám
294 dientziát adni, mindenik alattvalóját kihallgatja, és nekiek igazat teszen; ez alkalommal történik az idegen consulok és diplomátziai ügyvivők bémutatása. A’ Korán, és az úgy nevezett Malek-Ben-Anész könyv a’ birodalom egyedüli törvénykönyvei. Az igazság kiszolgáltatása szoros, részrehajlatlan és haladékot nem szenvedő, de néha keleti zsarnoki önkénynyel gyakoroltatik; a’ büntetések kemények, gyakran embertelenek, sőt kegyetlenek, és pénzfizetésben, verésben, mindennémű kínzásokban és kivégeztetésekben állanak. A’ tartományok kormányzói az úgy nevezett kaid-ok, kiknél van a’ végrehajtó hatalom, a’ mellett a’ fegyveres erőnek is parancsolnak, ’s e’ szerént a’ polgári és katonai igazgatás egyaránt a’ kezökben van, csakugyan a’ birodalomban több nomád és független nemzetségek találtatnak, melyek valamint a’Zsidók is saját főnökeiktől függenek. — A’ tartományi kormányzók törvényhatósága a’ rendőrség körében eső igazság kiszolgáltatására, ’s a közönséges bátorság fenntartására terjed ki, egyébaránt önkénnyök szerént büntethetnek, miben semmi törvény nem köti meg, de halálos büntetést egyedül a’ császár rendelhet. A’ tartományi nevezetesebb tisztviselők a’ hhalifa, vagy alkormányzó, az amin, vagy a' jövedelmek és vámok kezelője , a hakem vagy rendőrigazgató, a’ mole - heszszeb a’ különböző mértékekre felügyelő, azonkivül minden helységben van egy imám vagy pap, ’s egy kard, vagy polgári és katonai elöljáró. A’ rendőrség és közönséges bátorság fenntartására , valamint a városokban, úgy a’ falukon is a’ legszorosabban ügyelnek, nappal az egész birodalomban legkissebb veszély nélkül lehet utazni. A’ tartományi tisztviselők ellenben az alattok lévőkön minden lehető nyomást élt követnek, ’s minden törekvésök, addig mig hivatalok tart, magoknak annyi gazdagságot gyűjteni mint csak lehet. A’ státus rendes jövedelmei a’ korántól, és szokástól meghatározott adókban állanak, milyenek, a’ dézmák, melyek Marokkóban nem éppen oly terhesek, mennyiben a’ földtermésböl, és a’ marhákból, minden negyvenből egyet vesznek, továbbá az Arabsoktól bevett egyenes adó, a’ miből bégyülő summa a’ külömböző tartományok és nemzetségek szerént nem egyforma, hat ezer piasztertöl 66 ezerig is terjedő, de néha erőhatalommal lehet csak felhajtani; a’ zsidó adó, a’ mennyiben minden városokéra hol Zsidók laknak, bizonyos meghatározott adó van felróva, hová tartozik az úgy nevezett fejadó, a’ mi egy aranyban áll, mit minden férfi Zsidónak fizetni kell, ha élte 13-d. évét elérte; a’ városi és piaczi vám, nem kevésbé az’ kereskedési és műipari adó, a’ mi jelenleg a’ státus jövedelmeinek egyik igen bőséges ága, a’ pénzverés, vámok, melyek régebben Zsidóknak voltak haszonbérbe adva, de most már a’ kormány által kezeltetnek; a büdösköre, cosenillre, *) vasra, s némely más tárgyakra nézve fennálló egyedárusság , monopolium, melyeknek bévitele vagy teljesen meg van tiltva, vagy a’ szultán tetszésétől függ, valamint a’ császári jószágok jövedelme, s végre a’ büntetés pénzek, mely utolsó egy despotai kormányu birodalomban természetesen igen sokat hajt bé. Ide járulnak némely keresztyén státusoktól jövő ajándékok, a’ miket régebben valóságos adónak lehetett tekinteni. Az utolsó esztendőkben a’ marokkói financzia állását illető, hiteles tudósítások szerént, a’ birodalom egész évi jövedelmét 9,600,00 pisszterre lehet számitni, miből a’keresztyének ajándéka 225,000 piaszter; a’ kiadásokat 990,000 piaszterre teszik, e’ szerént a’ felyül maradó summa 1,600,000 piaszter, a’ mit a’ Mekinez-ben lévő kincstárba tesznek bé. E kincstár neve Reil-el-Mell vagy gazdagság háza; ez a' császár személyes tulajdona, egy különösen a’ végre készített igen erős épületben tartatik, melyet 2.000 heréstek őriznek. Ez épületnek öt vaskapuja van, melyek közzül mindeniknek öt zárja van, s ezeknek kolcsai örökké a’ szultán, vagy kedveik nője kezénél vannak. Az itt halomra gyűjtött kincset átaljában véve 56 millió piaszterre teszik, a mi részint vert aranyban , részint drágakövekben, s arany és ezüst rudakban áll. (Egy piaszter a’ mi pénzünk szerént 7 rft. 4 kr. ezüstben.) A’ Marokkói császárság hadierejét a’ birodalom kiterjedéséhez képpest kicsinek lehet mondani. A’ rendes álló sereg 15—-1,600 ember *) A’ cochenille, cosenill, egy igen szép piros szint adó bogár, mely formájára és nagyságára nézve a’ palaczkséreghez hasonít. Eredeti hazája Mexico és Peru, ’s átaljában nevezetes kereskedési czikk. —