Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-16 / 74. szám

294 dientziát adni, mindenik alattvalóját kihallgatja, és nekiek igazat teszen; ez alkalommal törté­nik az idegen consulok és diplomátziai ügyvi­­vők bémutatása. A’ Korán, és az úgy nevezett Malek-Ben-Anész könyv a’ birodalom egyedüli törvénykönyvei. Az igazság kiszolgáltatása szo­ros, részrehajlatlan és haladékot nem szenve­dő, de néha keleti zsarnoki önkénynyel gyako­­roltatik; a’ büntetések kemények, gyakran em­bertelenek, sőt kegyetlenek, és pénzfizetésben, verésben, mindennémű kínzásokban és kivé­geztetésekben állanak. A’ tartományok kormányzói az úgy neve­zett kaid-ok, kiknél van a’ végrehajtó hatalom, a’ mellett a’ fegyveres erőnek is parancsolnak, ’s e’ szerént a’ polgári és katonai igazgatás egy­aránt a’ kezökben van, csakugyan a’ birodalom­ban több nomád és független nemzetségek ta­láltatnak, melyek valamint a’Zsidók is saját fő­nökeiktől függenek. — A’ tartományi kormány­zók törvényhatósága a’ rendőrség körében eső igazság kiszolgáltatására, ’s a közönséges bátor­ság fenntartására terjed­ ki, egyébaránt önkén­­nyök szerént büntethetnek, miben semmi tör­vény nem köti­ meg, de halálos büntetést egye­dül a’ császár rendelhet. A’ tartományi neveze­tesebb tisztviselők a’ hhalifa, vagy alkormány­zó, az amin, vagy a' jövedelmek és vámok ke­zelője , a hakem vagy rendőrigazgató, a’ mole - heszszeb a’ különböző mértékekre felügyelő, a­­zonkivül minden helységben van egy imám vagy pap, ’s egy kard, vagy polgári és katonai elöl­járó. A’ rendőrség és közönséges bátorság fenn­tartására , valamint a­ városokban, úgy a’ falu­kon is a’ legszorosabban ügyelnek, nappal az egész birodalomban legkissebb veszély nélkül lehet utazni. A’ tartományi tisztviselők ellenben az alattok lévőkön minden lehető nyomást élt követnek, ’s minden törekvésök, addig mig hi­vatalok tart, magoknak annyi gazdagságot gyűj­teni mint csak lehet. A’ státus rendes jövedelmei a’ korántól, és szokástól meghatározott adókban állanak, milyenek, a’ dézmák, melyek Marokkóban nem éppen oly terhesek, mennyiben a’ földtermés­­böl, és a’ marhákból, minden negyvenből egyet vesznek, továbbá az Arabsoktól bevett egyenes adó, a’ miből bégyülő summa a’ külömböző tartományok és nemzetségek szerént nem egy­forma, hat ezer piasztertöl 66 ezerig is terje­dő, de néha erőhatalommal lehet csak felhajta­ni; a’ zsidó adó, a’ mennyiben­ minden városok­éra hol Zsidók laknak, bizonyos meghatározott adó van felróva, hová tartozik az úgy nevezett fejadó, a’ mi egy aranyban áll, mit minden fér­­­fi Zsidónak fizetni kell, ha élte 13-d. évét el­érte; a’ városi és piaczi vám, nem kevésbé az’ kereskedési és műipari adó, a’ mi jelenleg a’ stá­tus jövedelmeinek egyik igen bőséges ága, a’ pénzverés, vámok, melyek régebben Zsidóknak voltak haszonbérbe adva, de most már a’ kor­mány által kezeltetnek; a büdösköre, cosenill­­re, *) vasra, s némely más tárgyakra nézve fennálló egyedárusság , monopolium, melyeknek bévitele vagy teljesen meg van tiltva, vagy a’ szultán tetszésétől függ, valamint a’ császári jószágok jövedelme, s végre a’ büntetés pénzek, mely utolsó egy despotai kormányu birodalom­ban természetesen igen sokat hajt­ bé. Ide járul­nak némely keresztyén státusoktól jövő ajándé­kok, a’ miket régebben valóságos adónak le­hetett tekinteni. Az utolsó esztendőkben a’ ma­­rokkó­i financzia állását illető, hiteles tudósítá­sok szerént, a’ birodalom egész évi jövedelmét 9,600,00 pisszterre lehet számitni, miből a’ke­­resztyének ajándéka 225,000 piaszter; a’ kiadá­sokat 990,000 piaszterre teszik, e’ szerént a’ felyül maradó summa 1,600,000 piaszter, a’ mit a’ Mekinez-ben lévő kincstárba tesznek­ bé. E kincstár neve Reil-el-Mell vagy gazdagság há­za; ez a' császár személyes tulajdona, egy kü­­lönösen a’ végre készített igen erős épületben tartatik, melyet 2.000 heréstek őriznek. Ez é­­pületnek öt vaskapuja van, melyek közzül min­­deniknek öt zárja van, s ezeknek kolcsai örök­ké a’ szultán, vagy kedveik nője kezénél van­nak. Az itt halomra gyűjtött kincset átaljában véve 56 millió piaszterre teszik, a mi részint vert aranyban , részint drágakövekben, s arany­ és ezüst rudakban áll. (Egy piaszter a’ mi pén­zünk szerént 7 rft. 4 kr. ezüstben.) A’ Marokkói császárság hadierejét a’ biro­dalom kiterjedéséhez képpest kicsinek lehet mondani. A’ rendes álló sereg 15—-1,600 ember­ *) A’ cochenille, cosenill, egy igen szép piros szint adó bogár, mely formájára és nagyságára nézve a’ palaczkséreghez hasonít. Eredeti hazája Mexico és Peru, ’s átaljában nevezetes kereskedési czikk. —

Next