Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-16 / 74. szám

HOM ÉS KÜLFÖLD. ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZIIjÁULÍTI FEREMCZ. professor. ----me* a MÁSODIK ESZTIEDŐ. ■ Második Felér. Kolozsvár. Pénteken, September 16-11. 1942. 74-kszám. Tartalom­­ Marokko. I. Justinianus Görög császár uralkodása. Marokko*­ ­Végzet.) A mi végre Marokko polgári alkotmán­­nyát illeti, ennek alapja, semmi korlátot nem ismerő, minden emberi jogokat letapodó des­potismes. A’ császár, az egyház mint státus ha­tártalan feje és ura, szabad akaratjában a’ tör­vényhozó és végrehajtó hatalom egyesülve van. Birodahna minden lakossal nem csak alattvalói, de rabszolgái, kiknek élete és vagyonja önkén­­nyétöl függ, csupán vallásos rendszabályokban van mindent tehető hatalmának némi, de bi­zonytalan határa. Rendszerénti cz­me „Emir al Mumenin„ az igaz hitüek uralkodója; vagy ,,Cha­­ti fut- Allah- fi halkihi„ az Isten helytartója a’ földön. A’ Maurusok közönségesen szultán­nak hívják, néha igy, szidna, a’ mi urunk. A’pró­féta egyetlen egy leánya Fátime maradékának tartják, kitől fér­fi ágon egyenes vonalban jött­­le, több törvényes feleségei vannak, kik kö­zött az első neve Lella-Kebira, nagy aszszony, egyébaránt annyi ágyasokat tarthat, a’ mint tet­szik. A’ császár mellett mint más despotai or­szágokban, jelen a' Török - birodalomban némi tekintettel és befolyással biró miniszterek sin­csenek; uleccák vagy törvénytudók gyűlése, független mufti, vagy főpap és díván itt nem léteznek. Vannak ugyan a’ szultánnak úgy mon­dott tanácsossal, de a* kiknek választása telje­sen önkénnyétől függ, valamint az is, hogy kik, és mennyi számmal legyenek. E’ vak eszköz gyanánt szolgáló császári tanács neve Emdzsel­­lisz, mi annyit teszen mint, ülő személyek egye­sülése. Ez áll a' császár nagybátyyából, néhány törvénytudókból, írnokokból, 's a’ testőri sereg ezredesséből. Ezek közzül választja a’ császár tetszése szerénti időre maga nagyvezérjét, vagy első miniszterét, ki az európai consulokkal ér­tekezni szokott. Azonkívül a’ pecsétör, és a’ b­eatöltő, két fontos udvari hivatalok. A’ folyó és rendszerénti költségek, kiadások vitelére van a’ szultánnak egy különös tisztviselője, de úgy nevezhető kincstárnokja, vagy pénzügyi minisz­tere nincs. Az alsóbb hivatalbéliek száma sőt serge nagy, de a’ kiket minden pillantatban le­tenni, és választani lehet: rendes fizetésök nincs, mi által a’ huzavonára, és a’ lakosoktól pénzt csikorásra, mintegy jogosítva vannak, és arra minden módokat használni el nem mulat­nak, különösen a’ rajok bizott pénzt és vagyont, légyen az községet illető, vagy magánosoké, p. o. árváké, különböző színek és keresett o­­kok alatt megcsonkitni, kissebb nagyobb rész­ben elorozni tudják, ’s igy a’ fizetés nemlété­ért magoknak kárpótlást eszközleni. (Ilyen for­ma, és magoknak gazdálkodó lelkiesmér­etes hely­hatóságok nyugoton, a’ keresztyén Európában is találtatnak, kiktől a’ más pénzét magok zse­bébe varázslás mesterségében marokko­i colle­­gáik is letzkét vehetnének.) A' császár egy héten négyszer szokott au- 74

Next