Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-08 / 90. szám
írását ígéri, mi valójában roppant vállalat, mit jelen korunkban alig lehete reményleni. Gayangos az arabsok történeii Spanyolországban , El-Makkari arabs iró után kidolgozva , bévégezte. Quatremere, a’ tizennegyedik évszázadban hires Makrisi (vagy Makrizi), arabs írónak a’ mamelukok történeteiről irt munkáját fordítja, ’s fordítása második kötetének első részét a’ londoni forditótársaság költségén kiadta. Makrisi, Egyiptom történeteinek minden részeire nézve a’ mozlémok uralkodása alatt, roppant sok adatokat gyűjtött öszve. Rink, Lacy és Tychsen több apróbb értekezéseket már közlöttek ugyan, de Makrisi egyik nagy munkája most jelenik meg legelőször az európai olvasó világ előtt. Makrisi nagyon jeles szó, kinek munkái egyszerű és a legjobb forrásokból merített adatokkal tömve vannak, ’s a’ mameluk uralkodás történeteinek kiadása a’ többi munkák megjelenését is óhajtás tárgyává teszi. Quatremére ígéri, hogy váltólag egy kötetet a’ mamelukok történeteiből és egy kötetet Egyiptom leírásából, ugyan azon szerző munkáiból, kiadand. Ez úton alaposan megismerendjük , milyen volt Egyiptom állapotja azon időben , midőn e’ gazdag termékeny tartomány oly fontos szerepet játszott. Az Ibn Chaliikan, életrajzi szótára második darabját is de Slate lefordította ’s a’ londoni forditótársaság költségén kiadta , a’ harmadik darab is sajtó alatt van, s így ez az arabs irodalom történeteire nézve oly fontos munka, két vagy három év alatt bevégezve leend. Tornberg, Upsalában Fecz tartományának, a’ marokkói Ibn - Abi - 2 peré által irt történeteinek második és utolsó kötetét kiadta e munka Maghrebnek az arabsok általi elfoglalásával vagy meghódításával kezdődik ’s az író koráig, az az: a’ tizennegyedik évszázad kezdetéig terjed. Ez, az ország szóhagyományai után készített, eredeti munka, mely az arabs történetek ezen részének egyik főforrása, de a’ melyet nagy vigyázattal kell használni. E’ munka a’ tudósok figyelmét már korán magára vonta. Tornberg e’ fordítását latin fordítással és magyarázatokkal bővitni igéri. Több más arabs munkák is jelentek meg, különböző tartalmúak. Az arabs nyelv körül csoportoznak a’ más semitica nyelvek. Ezek közzül megemlítést érdemel a’ Talmud fordítása, melyet Berlinben Pinner elkezdett. A’ keleti és európai nagy könyvtárakban hat évig készült Pinner e’ munkához, melynek egyik haszna az leend, hogy az újításokat, reformokat, melyeket a’ zsidók vallási oktatása kiván, elősegitendi ’s balvélemények eloszlatására sokat teend. A’ himjarit iratok felfedezése a’ tudósok figyelmét mindinkább magára vonja ’s remény?teni lehet, hogy Délarabia cigilisalipjának utolsó maradványai vizsgálása nem maradand siker nélkül. Több tudósok a’ kopt és semitipa nyelvek közti rokonságról írtak. Forduljunk el a’ semitica népektől, *s vessük szemeinket az indiai törzsökök földjére. Itt legelőször is Mesopotamiára akadunk, hol a* legrégibb hajdankor óta e’ két fajok Öszve? vegyültek , ’s a’ civilisationak központját képezték, az egész hajdankort dicsőségökkel el? töltötték, de a’ melyek mint látszik nyelvei, irodalmai, ’s művészeteire nézve semmi más nyomot nem hagytak, mint nehány feliratok és mes? terséges halmokat, melyek betüjegyekkel tel? jes téglákból állanak. Botta, franczia consul I Moszszulban, felemelé a’ lepel egyik részét, mely e' tartományok történeteit fedi. Botfa a’ khorzabadi dombon , Ninivétöl öt franczia mértföld távol , egy épület nyomait fedeztefel, melynek minden falai feliratokkal és metszésekkel egészen tele vannak. Az ásások naponta fontosabbá teszik e’ felfedezést. Minden arra mutat, hogy e’ romok aszszyriaiak , ’s a’ történészeti következtetések , melyek részint a’ metszésekből, részint az épitésmódjából huzatnak, már is nagyon érdekesek. Mostanig ezen épületnek csak negyed része van kiásva, a’ franczia kormány nemcsak pénzt rendelt az ásás folytatására, hanem egy rajzolót is küldött oda. Botta az egész falut megvásárolta , mely a’ romokon fekszik, ’s mivel a’ pasa, ki az ásást, a’ tudatlanság és fösvénység minden keménységével ellenzette, földi pályáját elvégezte, az az: meghalt, reményleni lehet, hogy e’ szép felfedezés további folytatását semmi sem fogja gátolni , ’s Párizs nem sokára asziszyriai metszetekből múzeumot birand. De e’ felfedezés minden gyümölcseit akkor fogjuk látni, midőn e’ számos és hoszszu feliratokat a’ régiség búvárjai elolvasni ’s megfejteni tudandják. Mostanig az ékalakú betűknek négy vagy öt rendszerei közzül csak egyik lett érthetővé, mit Burnout és Lassen fáradozásaiknak köszönhetni , de minthogy a’ persa királyok gyakran két sőt három nyelven is tettek feliratokat emlékoszlopaikra, ’s emléképületeikre, reményem lehet, hogy a’ persepolisi