Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-02-23 / 16. szám

Tartalom: Robert Károly magyar kurály akadályos kormányra lépése, buzgósága és fogailástételi’. Tisztelkedő be­szédek. Hirdetések. 1844.16-k szánt. HON ÉS KÜLFÖLD (Első félév.) Kolozsvár. Petiteken februárius 23-án, a§41. Robert Károly magyar király akadályos kormányra lépése, f­zgóságai és forladástétele. (Magyar történeti töredék). ( Végzet) IV. A' Károly pártja nápolyi pártnak nevezte­tett. Ezek szövetkezésének kiváltképpen elle­ne szegült az akkori palatinus, a’ hatalmas gróf trencsini Máté, ki titkos egyetértésben dolgozott ellene az erdélyi vajdával, Apor Lász­lóval, kinek — mint már irtuk—­ a’ korona ke­zében volt. Ezen barátjában — Aporban — bizakodva, mint palatinus az egész országban egy irományt hirdetett­ ki, melyben a’ Rákos­­mezőn tartott közgyűlésnek új királyválasztás iránti végzeteit erőtleneknek és megsemmisit­­tetteknek nyilvánította. De mig ezek történ­tek, a’ nápolyi párt hatos kérelmekkel Apor Lászlóhoz folyamodott a’ koronáért. Senki sem gondolta, hogy Apor engedni fogna a’ kérés­nek, ’s azért nehogy a’ késedelem valami a­­kadályt vagy cselszövényt szüljön, ismét és így harmadszor koronáztatott­ meg Károly ju­nius 15-kén 1309-ben Budán egy új koronával. Ezen mostani koronázás a’ legpompásabb és innepélyesebb volt, még is szinte közbékétlen­ség mutatkozott azért, mivel nem az öreg szentelt országkoronával koronáztatott­ meg. E’ hiányosság még mindig habozó kétséget szült a’ nagyobb részben , mit a’ megkoronáztatott­­nak törvényszerű uralkodása ellen nyilváníthat­tak is. Ezen koronázás alkalmával Károly — ki most 22 éves vala­­— a’ budai vártemplom­ban az oltár elibe lépett, ott állván az eszter­gomi érsek, Tamás. Károly letérdelt előtte, kezét nyujtá néki, s megcsókolta az evangé­liumot. Végbe menvén e’ koronázás, az or­szág bárói az oltár körül gyűltek, rendre az evangéliumot illették, és az érsek kezeibe a’ 1í­z hivség esküjét letették. Azonban Apor László mind Otto ellen el­követett tetteit megbánván, mind a' sikerültebb béfolyásu magyar főrendeket meghallgatván, azután hamar, julius i-je napján a’ koronát kiadta, mint gyaníthatni­, erősebb rugója val­lásos érzelemtől ’s megfélemléstöl indíttatván, mivel a’ pápa követte Budán szentegyházbéli kizárás (excommunicatio) büntetését hirdette volt ki ellene, ha a’ határozott időpontra a’ ko­ronát nem adandja­ ki; és így aug. 27-ken 1310- ben Robert Károly Székesfejérvárott negyedik­szer koronáztatott­ meg. Sokat köszönhetett e­ szerint Károly Apornak azért , hogy Ottót e­­lébb állitván, útat nyitott néki a’ magyar tró­nusra. Azonban mégis Károlynak történhető hálátlanságától ’s még akkor is Ottó mellett buzgó némely förendn­ek boszszi­jától félvén, a’ pesti országgyűlésre, mely a’ Károly béig­­tatására hirdettettett, nem ment­ el Apor Lász­ló, hanem csak követeit küldötte, mint meg­tetszik Gentilis kardinál, és pápai követ azon országgy­ülésieli jegyzékének ezen szavaiból: „Ad sinistram sedentibus Anhasciadoribus et et Procuratoribus Ladislai Vajvodae Transil­iam et Comitis de Zónák,“ ’s a’ t. megjegy­zendő, hogy ezen időkben Belsőszolnok vár­megye főispánjai a’ vajdák voltak. Viszszaadta tehát Apor a’ koronát: —­ de micsoda feltételek alatt? micsoda jutalom re­ménye és várása? micsoda váltságbér ígérete vagy adása mellett? a’ történetek lapjai nem említik. Bizony ha Fridrik császár ugyanazon magyar koronáért, mely titkon hozzá vitetett vala, Korvin Mátyástól és a’ Kendektől 60 ezer aranyat kérni nem pirult, vajdánk sem szégyel­ltem, várakat és uradalmiakat kérni ’s el is fo­gadni a’ veszélytől megőrzött és törvényes ki­rálya birtokába viszszaadott koronáért, ilye­ténképpen az ország békéje helyre állíttatván és a’ pártoskodók mozgalmai lecsendesedvén. ’S minthogy Károly oly bőkezű és adakozó szellemű volt, hogy István mesternek­­ezen ,,mester“ „magister“ czímmel szerették élni az országbárók­ fiai és más nemes rendű férfiak 16

Next