Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-30 / 43. szám
nungssteuer) állott fenn, mely a’ kiszabott lakhelytőli távollét ideje alatt, minden távollévő zsidótól naponként fizetendő 2 árból állott; az 1841-k évi július 15-ről kért császári rendelvény által ez adó neme megszüntetett, és a’ zsidók díjnélküli szabad költözködésre engedelmet nyertek. Galicziában még koscher hús- és gyertyaadó is létezik. Bécsben türelmi adó szedetik, mely hazánkban is fennáll, de a’ melynek megszüntetését az 1839 — 40-ki országgyűlés (bár siker nélkül) indítványozta. — Idegen zsidóknak Bécsben minden 14 napi ott mulatásért 30ért kell fizetniek. A’ fennebb említett vagyonadó Mária Therézsia alatt keletkezett. Ama veszélyteljes, háborús időszakban, midőn Mária Theresia ingó trónját egyedül magyar vitézség vala képpes megmenteni, a’ cseh zsidók a’ státus ellenségeiveli czimborálás vádjával terheltetvén , a’ császárné 1744-ben egy rendeletet bocsátott ki, melynek nyomán a’ zsidóknak Prágát tüstént elhagyniuk, és 6 hónapi zárt határ idő alatt az országból tisztulniok kellett. Hathatós szószólások, sőt magok a’ csehországi rendek által közben tett esedezések, ezen kemény rendeletnek viszszahuzatását eszközölték ugyan, hanem 1748-b. vagyonadó rovatott a’ zsidókra, akkoriban 205.000 ftból álló, mely jelenleg egy gazdag zsidókból álló társaság által kibérelve van, és ezen körülmény miatt is egy kissé nyomasztó. Minden zsidónak vagyona állapotját általános elkobzás büntetése alatt híven és pontosan kell felfedeznie. Mindazáltal a’ vagyon értéknek pontos meghatározása, a’ kereskedés természeténél fogva , melylyel a’ cseh zsidó nagyobbára foglalkozik , nem mindég eszközölhető. A’ feladásra jutalom van kitűzve. Az által is némileg terhessé válik ezen adózás, hogy az adó változhatlanul megszabott mennyiségben szedetvén, csökkennie soha nem szabad, sőt inkább egyes családok kihalása, vagy catholica hitre áttérése által még folyvást súlyosból, mennyiben az azok által fizetett adó mennyiség a’ többi családokra kivetendő, és azok által pótolandó— A’ hajdani Lengyel honban az uralkodók legtöbb kedvezéseiben részesültek a’ zsidók, hol nagyon megszaporodtak is; a’ felosztás nyomán Galíciával jókora zsidó mennyiség is jutott Ausztriának. A’ csehországi királyok és Morva márkgrófjai is tartományaikban számos kedvezményekben részelteték a’zsidókat, későbben azonban (1725-ben) a’ megtelepedhető családok számát megszabták, mely 1789-b. Csehországban 86 f6, Morvai márk grófságban 5400- ra határoztatok, mely számot feljebb emelni nem szabad. Mialatt tehát Galicziában a zsidin népesség növekedésének gátlására semminemű korlátok nem léteznek, és csupán csak újsidó csapatoknak Lembergbe és Bukovinábai érkezése kivételképpen gátoltatik , az alatt a’ cseh-morva tartományokban minden egyes zsidó családból rendszerint csak egy fiúnak szabad megházasodni; a’ 2-ik fiúnak vagy unokának pedig csak akkor, ha egy oly családdal, melyben a’ férfiak mind kihaltak, tiszszeküttetésbe léphetni jogosítva van ; egyébiránt minden egyes házasodási esetben mindég engedelem kívántatik, mi csak akkor adatikmeg, ha az engedelem kérő bizonyos őszvég pénzt s keresetmódot kimutatni képpes. Mind e’ három tartományokban a’ zsidók már korábbi időkben nagy kereskedés folytatására, gyárok felállítására, műipar ’s mesterség gyakorlására és készítményeik szabadon eladhatására teljes szabadsággal bírtak. 2-ik József császár alatt teljes személy- és vagyonbiztosságot nyertek, vallásukat akadály nélkül gyakorolhatják, minden szabados élelem keresési ágakat használhatják , orvosok és ügyészek lehetnek; zsidó iskolákat, a keresztyén iskolák mintájára állíthatnak, felsőbb tudományos intézeteket látogathatnak, ésoskolai díjakban stipendiumokban is részesiltethetnek ; némely tárgyaknak azonban, úgymint: földesúri ingatlan javaknak, malmoknak, korcsmáknak, gyógyszertáraknak, tizednek ’s a’t. kibérlésétől el vannak tiltva; továbbá nyilvános vagy közhivatalokra igényt rendszerint nem tarthatnak, és saruházak (synagogák) és temetkező helyek felállításáért taksát kell fizetniek. Egyébiránt minden alattvalói kötelességeknek, tehát a’ katonáskodási terheknek is alá vannak vetve, és a’ katonaságban minden tiszti palozok elüttök nyitva tárva állanak. A' nevezett 3 ausztriai örökös tartományok közül Galíciában, mint már fennebb láttuk, legtöbb zsidóság találtatik, ahol főleg pálinkaégetéssel és hamuzsír főzéssel foglalkoznak, azon felül pedig kivált Bukovinában földmivelést is űznek, és 1790-k óta kerül.