Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-22 / 32. szám

1845. 33-k szám HON ÉS KÜLFÖLD Kolozsvár. Kedden április 22-én, 1845. Tartalom Töredék egy pipas nemes élet tapasztalatiból. Oláh hírlapi irodalom. Egy kolozsmegyei polgár ész­revétele az alsó fejéri közgyűlésről. Hirdetések. (Első félév.) Töredék egy pipas ne­ues élet­tapasztalatiból. ( Végzet.) Fagylaltozás. Korunkban már napirenden van, hogy még a földesúri csürbiró is lakomáját fagy­lalttal egészíti, de miért is ne, IX. - nél neve­zetes, az az: csöbbkellő vendégek valának, kik között tudásra méltó egygyezés ’s ebből szár­mazott vendégség jöve létre, de hagyjuk okét, beszéltem­, mert úgy látszik nevezetes tárgy van eldöntendő: egy közép termetű, a’ jó i­­dőben nagyocska basu, most szivárvány szín bajusz ’s szakállal ellátott avult öltünyü kur­ta ember, kit mi házias magaviseletéből ítél­ve házi untak vagyunk hajlandók­ tekinteni, a’ savanyu piros nedvvel telt poharat kezeibe véve, álszónoki rendszerrel felköszönt a’ ne­mes gyülekezethez. „Uraim barátim! rem­él­­tem méltánylást érdemlésül kérésemn melylyel e’ nemes gyülekezetét, a’ holnapi napon leendő lágy tallózásra innepélyesen meghívom. Megle­pők ugyan a’ feltételek, de megvagyok g­­ö­­züdve hogy e’ „nemes czélt“ méltány­lókig mindenki a’ készítendő fagylalt kiegészítése tekintetéből, fagylalt alkotó részekkel segi­­tendi elő. Éljen előre is az ízletes fagylalt, él­jen az ezt pártoló nemes társaság 1, mire hő­sünk lel­­­ett pohara savanyú tartalmat fene­kig ürité­ ki, bizalmában, hogy az elsavanyi­­tott torok e’ mostoha bánásmódért megbocsá­­tand az eszküzlütt fagylalt kellemes ize fejé­ben, a kitűzött nap valahára bekövetkezett’s az említett házi ur komoly gondokba merül­ve, eresztgeli esetnekije füstjét. Náncsi, János, vegyétek­ át ezen vaníliát, czukrot, tojást, teejet, N. M­. úrtól jőnek, (valóban jó hatású szónoklat vala) s nézzétek­ még a’ czukor is nemzeti, ez valóban meglepő, éljen a’ jól ki­számított terv, éljen az úri lakoma, most száguldok a’ Társalkodóba az időtöltést fűsze­reznünk kell, a’ Társalkodó legényét jól is­merem’s mint tag parancsolok neki és ő kár­tyákkal látand­ el. — S más nap 10 órakor még fel nem kelve fekhelyéből számítja az említett házi ór csinos ? neje előtt nyereségeit a töl 10, X-től 35, Z-től 27 pengő forintot nyertem, ez jó, valóban jó! János, Feri, Sán­dor, új nadrágot kaptok. A’ szelíd gyermekek alig simulhatának ily reménytelenül jó atyjok­­ra köszönet rebegni, már más terv surrant a’ házi ór agyába, ha váljon a’ több rendbéli adott kártyákért elég lesz é­s garas. — ’S most mondja valaki hogy nálunk Fejérvártt nem minden sajátszerű? a’ 4 xros gyertyától fel-fel a’ 4 garasos kártyapénzig.— Látánk szives olvasó K. Fejérvár hibás szokás módja­it,’s azokat az unalomig terjedelmesen lefest­ve: de, ne kétkedjen senki hogy K. Fejérvár ilyen helyzete mellett, lelkes ’s magasztos elvű honfiakat is ne számolhatna; mert vala­mint a’ sűrű köd vastag fátyolán keresztül hatni törekvő napsugár éltető ereje, részre­hajlástól ment, üdvös hatásával földünket ápol­ja, s daczára a’ zúdult elemek gáncsainak é­­rezteti velünk üdvös hatását, ’s kitűnik az: úgy tűnnek minden zavarok közepette is fel a’ nagyság alapján szövődött üdvhozó esz­mék ezerek boldogitására, ’s bár sokszor mil­liárd gáncsok gördülnek is a’ nagy munkák kivitelében, mind hasztalan, mert létre lobban­nak azok végre még is ha a’ végzés órája el kiindul felettek ! Ily nagyság alapján szövő­den, köz üdvét is ijesztő czél kivitelében mű­ködik jelenleg a’ nagy férfiú, a’ kifogyhatlan d­ubi ig­­ámol, a’ ki­ másának mindég megfe­lelő, köztiszteletben diszló kamarai főorvos I... e M... ly., ki mint orvos sok évek alatt már tudományos jártasságának, ’s fáradhatal- 32

Next