Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-08-01 / 61. szám
1845. HON ÉS KÜLFÖLD Kolozsvár. Pénteken augusztus 1-én.* 1145. Tartalom: Angol küldöttség a’ Niger vizén az 1041-k és 1842- k évben. (második félév.) 61-k szám* Angol küldöttség a’ Allier vizén az 1041l-k és 1842-k évben. (Hivatali tudósítások szerint.) ( Végzet.) Beacroft egy mérnökkel Albertre ment ’s azt nem csak a’ sövény torkolaton átsegítette, hanem Fernando Pó szigetére az szerencsésen elvitte, hol nov. 17-kén horgonyt vetett. A’ Sudan is a’ következei napon oda érkezett. E’ hajó a’Nun vize torkolata előtti zátonyon feljül találkozott volt Alberttél ’s Strange hadnagy parancsnoksága alatt a’ folyamon felirajozandó vala de rongált állapotja miatt kénytelen volt Fernando Po- ra viszszatérni, hol megérkezvén Strange hadnagy, mind a’ két rongált gőzöst vezérlete alá vette. A’ Sudan és Albert minden tisztjeinek nevei a’betegek névjegyzékén valának , kit ét én egy tengeri kadétot, kire a’betegek ápolása bízatott volt. Lehetetlen vala Fernando Pónál tovább menni. A’ nyavalya rettenetesen súlyosodon. A’ betegek mindnyájan a’ tiugotafrikai társaság épületébe szállíttattak. Néhány nap alatt öt tiszt és egy matroz a’ nyavalya áldozata lett. Bird Allen is oct. 25-kén a’ láz áldozata lett, nem különben Lodge, másod mérnök is lázban meghalt. Ily állapotban volt a’ küldöttség az 1841-k évi oct. végén, megtizedelve a’ rettenés ostor által, melótól az európaiak azon szélességek alatt tarthatnak. Sept. 1-jó napján kezdve, midőn az Albert és a’ Sudan a’ Delta hegyét elhagyták , October 25-kéig Albert tizenkét embert, tisztet és hajóslegényt, a Sudán nyolczat vesztett volt. Térjünk viszsza Wilberforce gőzöshez, melyet sept. 21-kén a’ Csadda és Niger öszszefolyásánál hagyánk. Az napon Wilberforce a folyó torkolatához viszszaindult, onnan Fernando Pó szigetére menendő, öt nap alatt a folyó torkolatához érkezett, ’s miután ott tűzi favágás végett négy napot mulatott, a’ fövénytorláson szerencsésen átment a’sik tengerre. October 5-kén a’ Zudánnal együtt érkezett Fernando Pó szigetére. William Alien kapitány legelső gondja valt a’ Zudánt élelemmel megrakni, embereinek számát kiegészíteni ’s azt mindennemű segédeszközökkel felkészítve Trotter kapitány segítségére küldeni. Éppen akkor érkező Fernando Pera Beacroft kapitány „az aethiopiai“ nevű kereskedő gőzös parancsnoka. E’ kapitány egész készséggel ajánlá szolgálatját William Allennek, mit ez el is fogadott, az ajánlkozó kapitányt Albert gőzös elibe küldvén. Albertra nézve e’ találkozás, mint már említettük, nagy szerencse volt, mert Beacroft kapitány segedelme nélkül, e’ gőzösnek oly sok szenvedés által elgyengült emberei bizonyosan elvesztek volna. Fernando Pó szigete éghajlata nem egésségtelen ugyan , de az ott mulatás a’ kiszállított betegeknek mégis halált okozhatott volna. Ezen okból Allen kapitány legottan a’ sik tengerre viszszasietett, mihelytt észre vette, hogy emberei között a’ láz terjedés súlyosodik , ’s sz. Tamás, Anno Bono és Ascension szigetekre kiszállott, mely utolsóhoz nov. 17-kén érkezett vala. Mind ezen állomásokon a’ helyváltoztatás jótékony béfolyását, különösen a’ kis Anno Bono tiszta és egésséges levegőjének hatását, mindjárt látni lehete, mely utolsó szigeten Allen kapitány nyolcz napot töltött, úgy hogy midőn Ascensionra megérkeztek a’ tisztek és hajóslegények csak nem mindnyájan egésségesek valának. Azon időig a’ Wilberforce gőzösön meghalt emberek száma csak hatra ment u. m. egy tiszt és két legény a’ Niger vizén, és három a’Niger torkolatától Anno Bono-ig foly-