Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-09-27 / 78. szám
HON ÉS KÜLFÖLD 1 §40. ?§-dik szám. (Második félév.) Kolozsvár. Vasárnap September 27-kén 1§41. Tartalom : Mexicói képek. Frangepán Kristóf. Elegytár. Mexicói képek. (Glennie Tamás után.) [Végzet.] III. Sonora és Sinaloa. A' harminczórányi hoszszuságú ’s egy 4 órányi szélességű szép oposurai völgy bőven terem gabonát és gyümölcsöt. Lakosai részint fehérek, kék baski eredetű vérüket tisztán megtartották, részint az opotai törzsük indusokból, kik Sonora felső tartományának kétharmadát teszik. Városokban, falukban laknak, egészen czivilizálódtak, ■’s úgy öltözködnek, mint a’ fehérek, kikkel honfiaik az apachesek ellen szüntelen egy kézre dolgoznak. A’ bennük vetett bizalom oly nagy, hogy a’ kormány maga látjáés őket fegyverrel ’s tulajdon főnökjök alatt határvéd katonaságot alkotnak. Kovácsok, ácsok, másféle mesteremberek, főként bányászok vagynak azon indusok köztt ’s igy valódi hasznos tagjai a’ társaságnak. Ezenkívül belőlük telnekki a’ tanyák körüli erős dolgu napszámosok, kik ezrenként terjednek el Sonorában és Sinaloában; számosan mennek Arispa városba és Nacosár bánya kerületbe. Az opatai törzsek a földmivelésben is különös érdemeket szerzett magának. A’pompás mezőkön, miket ők maguk tettek termékenynyé, búzát, törökbúzát ’s árpát termesztenek 's az öszvértenyésztésre is különös gondot forditnak. Arispe gyönyörű völgyeiben terem czukornád, mely közzé szőlőt, fügét, szilvát ’s egyéb gyümölcsnemeket ültetnek. Az apachesek nemzetsége független bátor nép, idegen minden polgárisodástól, derék lovasok, gyakorlottak a’ kelevézzel és nyillasi csatázásban. Tüzelő fegyverük nincs s szerencsére elég távol laknak az északamerikai Egyesült statusok határaitól, hogy a vadonokban polgárisodást terjesztő eszközletét ez által megakadályozzák, mint ez eset a’ Texas mellett lakó comanchókkal történt. Az apachesek kevéssel kívánnak többet vadász tartományok csendes birtokánál, melyben a’ spanyolok őket szakadatlan háborgatták, ’s mivel a’ mexicói creolok tízszer több földet bírnak, mint a’ mennyit maguk kívánhatnának, a’közöttök létező jelenlegi jó egyetértés megzavarodásától valóban nem lehet tartani. Az álladalom déli részén Rosario az első nevezetes bányaváros, egyszersmind a’ húszórányi távol fekvő Mazatlan kikötő raktára. Népessége 8000. Számos kereskedők laknak Rosarioban, kik a’ keletindiai kereskedéssel öszszeköttetésben állnak, minthogy vize ’s levegője jobb, mint a’ kikötő szomszédságában lévő helyeknek. Maratlan, bárha mint kikötő nagyobb fontosságú, még is csak náddal, bőrökkel ’s pálmalevelekkel fedett kunyhókból áll. Guaymas pompás, terjedelmes kikötő ; 100 hajó elfér benne ’s a’ körűlte fekvő dombok minden szél ellen védik ; a’ város csak a’ forradalom után épült ’s jelenleg 7000 lakosa van; az élénkebb utszákon nehány izletesb épületek vannak. Mig a’ sonorai kormány ártatlanság állapotában volt ’s a’ vámházakat nem ismerte, minden terhet vám nélkül vitték—bé. Azon arany idő elmúlt. • Chinai-, keletindiai- ’s európai gyárműveket, papirost, nádmézet, cacaot, kávét és beát visznek bés búzát, lisztlangot, marhahúst, bőrt, rezet, ezüstöt, aranyat visznek ki. A’ meleg nyárban rekkenő, de a’ város még is egésséges és sem a’ fekete epeláz, sem a’ ragály ott nem uralkodik. Legnagyobb hiányt ivóvízben szenved, mit három mértföldnyiről a’ tartomány belsejéből kell hordani. Mazailantól Guaymasig a' hajózás sem nehéz, sem veszélyes ; bárha Sonora partjain a’ víz mélysége több helyen csekély, deKaliforniától kezdve biztosabb ’s a’ víz a’ part mellett mindenütt mély ’s az öbölben lévő szigetek mindenütt kilátszók ’s illő távolságról észrevehetők. Bizonyosnak tarthatni tehát, hogy mihelyt Sonora jobban megnépesül, minek nem sokára meg kell történni, a’ guaymasi kikötő Ujspanyolország kikötőpartjai kereskedésének főhelye leend, mivel kikötője sokkal derekabb mint Mazatlan és San Bias. Az öbölben temérdek gyöngy találtatik, mik 78