Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-11-08 / 90. szám
HON ÉS KÜLFÖLD 1640. 90-dik szám. (Második félév.) Kolozsvár. Vasárnap november 8-kan 1646. Tartalom : Maryland Felfedezések a’ Délitengeren. Elegytár. Maryland. Master Athon Calvert Cecilhez Nápolyba. London 1632. Meg ne rettenjen, hogy tőlem ,s nem ő méltóságától veendi e’ levelet. Ön atyja néhány hét óta beteges. Állapotja sem előttünk, sem az orvos előtt nem látszik veszélyesnek. Csak ő hiszi azt veszélyessé vállhatónak. Midőn ma reggel magához hivatott, megparancsoló megírnom, hogy siető múlhatatlan fiatalőttét kiváltja, bár mennyire szívből fájlalja is uraságod élvezetét megháboritni. Uraságod Szicziliából ’s főként Nápolyitól küldött levelei őt mindég rendkívül megörvendeztették. Legnagyobb örömet azonban azon levél szerze, mit minap lady Sidney adott néki által’s melyet a lady Nápolyitól egy ismerősétől kapott. Azon levélnek egy helye leginkább érdekelte őt; világosan meghagyó nékem azt kiirnom 's azzal uraságoddali elégültségét nyilvánítanom. Ím ez az: „Ön tudakolja, ha Calvert Cecilt, lord Baltimore György fiát ismeretné ? Igen is mylady , ismerem. És ha ön ne tudakolja is, irtam volna róla. Ő valamint barátja Otam Harry is, engem különösen megnyert. Mindkettő szeretetreméltó különcz ’s szép férfi; mind kettő erényei és hibái csak nem ugyanazok. Kár, hogy mindenik oly ritkán megnyerhető. Csaknem mindég utaznak és többnyire gyalog. Bátorságban, testierőben ’s könnyűségben, melylyel minden fáradalmat tűrnek, nem egy könnyen előzi meg valaki őket. Már nehány éjjel szabad ég alatt háltak. Gondolja csak, Inylady nem csak a’ Vesuvra és Kínára másztak fel, hanem múlt télen, Karthágó romjai megtekintésére, Afrikába is átmentek. Balga ötlet ugyan, de tudás ösztönözi őket. Nem kétlem, Calvert Cecil egykor köztünk fénylő politicai szerepet játszana. Arra minden képpességgel bír ’s talán még atyját is felyülmúlja, kit első status férfiaink közzé számlálok ’s ki mint statustiloknak képpes lan mindenik párt tiszteletét megnyerni. Az ifjut itt közönségesen becsülik. Ismeretei, a’ művészeti munkák iránti gyengéd érzete, társalgásbéli ritka adománya, melylyel mindennek, még a’ legcsekélyebbnek is elmés fordulatot tud adni, mindazon hibás mód és pajzanság nemes megvetése, mik egy vele egykorú, gazdag ifjuban erénynek tartatnak, leginkább kitüntetik őt minden társaságban, hol megjelenik, a’ nélkül, hogy akarná, vagy keresné azt. A’ nők szinte bámulják; a' férfiak belörömmel tekintik őt, mint oly ideált, mely után örömmel kívánnak képződni. Ő, valamint Obam Harry is, ha kedvük legyen, néhány kedves ismeretséget tehettek volna, De a legbájolabb olasz nő is képtelen ez északi jeget lángra lobbantani. Azt gondolhatná mylady, hogy beléje szerettem. Nem ismerem hibáit is, ő néha csintalan, barátságtalan és fás. Bizonyos mulattatások nemeiben ízetlen, miket a’ társaságos életben kéntelenitetünk követni’s jóvá hagyni. Néha egész reformálod hangon szól. Külsője igen is egyszerű, mondhatni valamennyire hanyagolt; noha jól tudom ’s valójában ő is tudja, hogy éppen e’ gondatlanság látszik becsét 's alakja tetszetőségét emelni.” Ez hely az, mi édes atyjának örömet okozott. Parancsoló irjam meg, hogy azáltal hiúvá ne legyen. Ezzel megbízatásomat teljesítettem. Jól teendi tehát, ha ő méltósága akaratja szerint, Nápolyból, vagy akárhol találandja levelem, mihelyt lehet azonnal elutaz. Siettesse útját. Miután dr. Herberthel beszélek, még ezt adom hozzá: komolyan kérdeztem meg őt, ha ő méltósága betegségét, mi lopó hidegláznak látszik, veszélyesnek tartja-e? Feleleg még nem, de a körülmények fordulata szerint azzá lehet. Midőn orvos beszél így, tudjuk hányadán vagyunk. Én is valamennyire aggódni kezdek. Siessen hamar. Calvert Cecil C t h a m H a r ry hoz. Párizs 1632. Élj boldogul kedves Harrym, te még Olaszhon örök tavaszát élvezed ; én már észak sanyarú őszi levegőjét érzem. Téged a’ halhatat— 90