Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-11-19 / 93. szám
HON IS I il LF OLD 1846. (Második félév.) 93-dik SZIdU. Kolozsvár. Csütörtök november 19-kén 1946. Tartalom: Maryland. Maryland.Folytatás: Az érsek népi kihallgatás. London. Februarius 1638. Idvezlek szerencsés Harryra, te mint a’ megboldogultak egyike Paradicsomban lakói, mit a természet maga ékesite fel ’s nem ismersz más világot, mint a’ mit te teremtesz magadnak. Én pedig, óh hogy kell azt kimondanom, mióta honomban vagyok, mint ki száműzve és idegenek köztt vagyok, kikkel ellentétben állok ’s a’ mi ha még igy tart, elhordozhatatlan leend. Minden hibámon kivül, csupán eldődeinktől örökölt hitvallásom miatt vagyok hasonló a’ számüzötthez. Presbyterianusok episcopalisok egyaránt úgy bánnak velem, mint ha éggel és földdel ellenkezve Istenemet ’s hazámat kellene elárulnom. A’ fanatikusok, fanatizmusnak nevezik a’ régi hithez! hít ragaszkodásomat. Megengedem Harry, hogy a’ hajdankor alakja 's a’ mostani közti némely külömbségeket találnak azok, kik engem fanatizmussal vádolnak, meg, hogy viszszaélésnek nézik azokat, miről ők belsőleg meggyőződve nincsenek, mihez szemeik füleik szokatlanok; de hasonló viszszaélésektől s fonákságoktól talán más vélemények ’s meggyőződések sem elég szabadok *s ott, hol az örök igazság fénysugarait csak erőtlen halandó szemek fogják el, ki állíthatja magát csalhatatlannak? ki világosan látónak e’ mi hóldalatti világunkban, hol a’ szent Pál apostol szavai szerint, csak tükör, csak homályos beszédek által látunk 's erőtlen földi szemeink csak a’ koporsók világán túl fognak megtisztulni és szintül színre tisztán látni. — Mit találok a’ presbyterianusok és számtalan más secták vad ábrándozásaiban, mik a hajdani kereszténység elsenyvedt holttestéből vettek életet? Ma megváltoztatom az egyházat, ha felemelkedettebb hitűre találok. De divatból, politicából, fösvénységből, félelemből, képmutató átállásra semmi emberi erő ne kénszerítsen engemet, hogy magam előtt is utálatos legyek. Nekünk katolikusokul nincs reményünk szolgálhatni és használhatni honunknak. Elnyomtak, gyűlölnek mint korcsokat. Senki sem biztosit arról, hogy a legelső néplázadásban meg sem ölnek. Az udvar ingatag magaviselete, mely csak kényurasága terjesztésében é s megerősitésében nem ingadoz, a’ gyanús, sokképpen üldözött katholikusok sorsa mind roszszabbdik. Tegyünk bármit, legyünk bár milyenek, mindegy, dolgaink csak roszszabbulnak. Ki itt hallgat 's békével tűr, ki vagyontalanul, név, kijelző adományok nélkül, rejtett magányban csendesen élni reméli, az lábbal tapodtatik; kiésztehetség, gazdagság és születés által vonja magára mások szemeit, annál mérgesebben gyűlölik és fenyegetik. Az élet naponként mind inkább undorít, sz emberek úgy zavarognak egymáson, mint téblyodottak, hol mindenki tulajdon szenvedelmei után jár, a’ nélkül, hogy máson aggódnék. A törvényes rend kötelékei bomladoznak ; a király a* nép előtt gyűlöletes lesz, az udvar megveti ’s gyűlöli a népet. Egy rendkívüli politicai zavar, mely lázongással ’s forradalommal végződik. A’ király állhatatosan marad nyilatkozata mellett ’s jövendőben maga erején akar parlament nélkül kormányozni. A’ népnek, mely nélkül ő semmi volna, kell semminek lenni. Ő akar Anglia lenni! A’ nép naponta szegényedik 's az udvar siet a’ nemzet erejét bujafényben vesztegetni el. Költségei, pompája, szükségei fedezésére önkényü ravatalokat csinál, kénszeritéssel hajtja fel azt, büntetéspénzekből gazdagodik, mit az istentelen csillagkamarák *) Ítélnek. Hogy öt év előtt egy fanatikus orgyilkos, a’ gyalázatos Bükingham herczeget megölte, az az udvarra, nemességres a' zsarnoki gyülevész csoportra nézve hasztalan eleintés vala. A’ nyomorultak hadinépekre, pénzökre támaszkodnak, k.Tudjuk mi mit akarunk, igy szóla hozzám egyik nap kevélyen egy ily udvaroncz , de a’nép nem s magában meghasonlik. Elegendő kincs és fegyvertáraink vannak, hogy a’ néptől ne féljünk. Legkevésbé félelmesek az egyes lármázok, kiket tüstént elhallgattatnak, mihelyt magukat a’ szabadságról ’s népjogról lármájukká! *) Csillagkamara (Sternkammer) büntető törvényszék volt Erzsébet alatt Angliában. Nevét onnan vette, hogy mennyezete csillagokkal volt ékesítve. 93