Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-08-01 / 61. szám

HOU K­S­ULFOLD 18 47. (második félév.) 61-dik­ szám. Kolozsvár. Vasárnap augustus 2-sején 1­8 47. Tartalom: Kaukázusi ké­pek. A’ villany ereje. Elegytár. Kaukázusi képek. (Kulemann Rudolf után.) Protsno-Okopba Kubán mellett november 10-ken érkeztem. Tudósításom a’ híres báró Turnau sorsán kezdem, ki az abasseknél so­káig fogoly volt. Egy reggel november 1­2-kén 1838-ban Sasz tábornok, könnyűszerüleg ma­gára vetett hálóköpönyegében, örömsugárzó szemekkel kiálta hozzám : „Turnau szabad ’s néhány óra múlva itt lesz.” Aslan­ Gire egy hajdan szövetséges, de aztán elpártolt kábárd fejedelem, 26 hónappal azelőtt az abassekek hegyein keresztül b. Tur­­naunak kalauzul ajánlá magát, hol b. Turnau­­ra, ki a’ tábornoki karnál mint százados szol­gált, a’ tábornok császári parancs következé­sében a­ hely felvételét ’s lerajzolását bízta vala. Azonban alig jutának az ellenség tartom­án­­nyába, Aslan-Gire­ót az abbassekeknek elárulá ’s szoros fogságba tevék, váltságáért 30,000 ezüst rubelt követelvén. Később e’ hitszegését atyjafiain elkövetett némely nyomorgatásokkal ’s vétkes tettekkel tetézvén, mint azok vérál­dozata esék­ el három fejedelem három pisztoly lövése ’s egy gyilok szúrása alatt, kik most a’ tábornokhoz jöttek, a’ tényt megmondák ’s bűn­­jökről vagy ártatlanságukról­ határozatát vá­­rák. A’ tábornok ai viszonyokat gyorsan átte­kintvén 's Turnau kiszabadítására használván, őket ártatlanitá, a’ megölt minden javai háboríta­tatlan birtokába helyező ’s nemcsak megaján­­dékozá, hanem m­egjutalmazás végett Stavro­­polba Grabbé tábornoknak is ajánlá, ki őket egy briliánt gyűrűvel ’s pénzzel is megajándé­kozta. Ellenben Aslan­ Gire feje leültetett ’s hűtlensége intő példájául karóba hozatott. A’ tábornok által nagy ügyességgel tervezett sza­badság nem sokára kétségtelen bizonyossággá vált ’s arról feszült nyugtalan várakozással nem sokára bizonyos tudósítást vár. Ma reggel korán Timbulát, Kara Mursin­t egy nogai fejedelem — követte érkezők hoz­zá azon izenettel : „Báró Turnau ezelőtt máso­dik éjjel az ellenség határain vele együtt sze­rencsésen átjött ’s már ide csak 18 verstnyire van.” A’ tábornok az örvendetes hírnököt pénz­zel ’s posztóval gazdagon megajándékozá ’s tüstént szekérbe ült, hogy Turnaunak elibe men­jen. Két óra múlva a’ szekér megállóit a’ ház előtt ’s a’ tábornok a’ mellette mocskos abas­­sek öltözetben ülő kis halvány alakot inkább emelve, mint vezérelve, erőskaru szabaditójá­nak Timbulátnak karjai közzé téve ’s aztán annak tántorgó lépéseit gyámolitva, szíves id­­vezletre elünkbe vezető, ily kölcsönösen jóté­kony érzelem első látásra valóban ritkán vál­totta­ fel egymást. Turnaut e’ sokáig nélkülözött szabadság élvezete még mind elfoglalta. Hangos honi nyel­ve, mitől fülei 26 hónap óta elszoktak, egészen megzavard őt, a’ vele szembe lévők ajkainak tetszőleg bámulásra méltó gyorsasága csudála­tosnak tetszik előtte ; ő maga félig­­elrongyolt a bassék öltönyben, bőrsapkával szilárt fején, so­vány, halvány, kicsiny, szinte reszkető alakjá­val. A’ tábornok előtt szakadatlan mentegeti öltözetét, mig az, megindulástól reszkető szó­zattal, kedves vendégét százféle nyájasságok­kal fárasztja, mellette az athletai gyönyörű ter­metű cserkesz főnök egyenlő magatartásban, néha néha rokon érzettől — mit stoicismusa daczára sem titkolhat — megrohanva, e’ jele­net képe kitörölhetetlenül nyomul­ bé a’ lélekbe. Azután egy számára elkészített ferdőszo­­bába vezették, hol itthagyott inasát, motyó­­zsákját viszont feltalálta ’s egyszersmind egyen­ruhát, fejérnéműt ’s más egyéb nyugalomra ’s kényelemre tartozó régóta nélkülözött szereket kapott. Nehány óra múlva mintegy ujraszületve tért­ viszsza. Mocskos abassek ruháját katonai öltöny­nyel cserélte­ fel, haját, mivel a’ tetvektől csak azáltal lehetett megmenteni, levágták, fe­jén veres örmény sapka volt, mi öltönyével ’s halvány arczával szembetünőleg ellenkezett. Mig ez átöltözés igy folyt, a’ nogai fejedelem ez általa kezdett’s szerencsésen végrehajtott tény­ről a’tábornoknak a’ következendőket beszélő. Megtudván az utolsóktól, hogy Turnau meg­szabadítására erős csapat küldetett, tüstént el­tökélő az abassoknak az Aslan-Gire megölet­­tetéséni bódultságukat haszonra fordítani egé­rt

Next