Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-11-21 / 93. szám
HUN ÉS KÜLFÖLD (Második félév.) 9^dife SZctill. Kolozsvár, vasárnap aiovesuEbei* SÍ-kén 17. VartBlom ! A’ hajdan Cnpour ház. Utazás Ailesből Marseillebe. A’ chinaiak Singhapineban. A’ hajdan Copour, ma már altorjai báró Apor ház történészeti emléke. (Végzet. XVIII-dik évszázad. Báró Apor Péter. A Szegedi vérágazati (Cserejétől eltérő leszármazása szerint, a’ Bécs alatt 1490-ben vitézkedett Apor Lászlónak hatod íz utóda volt Apor Péter. Unokaöcscse gróf Apor Istvánnak és javai egyik örököse. Azon korban, mely alatt Apor Péter élt és szolgált, a’ hon főbb tisztségei tételében sok új és sarkalatos rendszer állott—elő. Gál László szavai szerint: „a’ vármegyéknek főtisztjeit a’ felség confirmálta, a' székelység között pedig valamint a’ kapitányt a’ fejedelem tette a’ candidatusokból maga tetszése szerint, úgy a’ főkirálybirákat (annyi mint főispán) a* szék szabadon választotta és bé is iktatta confirmatio nélkül, ilyenek voltak: Apor Péter Háromszéken”s azt. Főkirálybirája volt tehát Háromszéknek Apor Péter, Cserei szerint még a kormányzó életében vagy is 17()f6-ban. Viselte huzamosan és dicsőséggel. Cserei a 329-dik lapon maga Brassóban léte alatti sorsát lepanaszolván, igy ír: „Brassai német várnagy Graven 1706-ban fogatta vala meg Biró Ferenczet és Apor Pétert, mindenüket elprédálván Brassóba küldé a fellegvárba, ott raboskodának szegények egynéhány esztendeig. Talán nem tovább, mint a’ mig a Rákóczi zendülés lecsöndesült. Említek, hogy a’ szék főtisztjét szabadon választotta.” Mit mondhatunk erre egyebet, mint azt, hogy Apor Pétert az érdem, az egyetemes választók szívében önkéntesen született méltánylat emelte az akkor még őszinte, a’ megvesztegetést, a pártszinetetet nem ismert nemesek kormányszékére. Hiszszük , miszerint ezen Apor Péter az, kiről Szegedi írja: ,,a’ Bálványos vár birtoka meg nem szakadott sorral szállott annak alkotójáról késő utódára, az érdemmel, tudománynyal ’s keresztény kath. h. buzgalommal kitűnő altorjai báró Apor Péterre, a ki Sepsi, Kézdi, Orbai, valamint Miklósvár nemes székely székek valóságos főkirálybirája ,’s azelőtt nemes Küküllő vármegyének főispánja volt, kinek a’ haza és fejedelem iránt tanúsított jeles érdemeit Vidik Károly császár 1730- ban aranylánca érdemjellel jutalmazta.” 1730- ban Apor Péter „báró”-nak czimeztetik ’s ennélfogva 117 év telik, mióta e’ hírnévdús nemzetség egyik ága „báró” czímmel bír és diszlik. Egy adat a’ báró Apor Péter tudományos miveltségére, hogy jezsuita Timon Samu történetíróval levelezést folytatva, a’ „székely” (siculus) szónak és névnek eredetét, értelmét fejtegette és taglalta. # Apor Lázár. A XVIII -dik évszázad Erdélyben a’ rom. catholica hitre vonatkozólag példás korszak, igen, ezen évszázad az, melynek lefolyta alatt Erdélyben 127 új vagy viszszaállított catholica parochiák jöttek létre. Egyike ezen viszszaállított catholica parochiáknak nemes Bobokamegyében Szarvas-Kenden lévő cath. parochia. Az Apor elődöknek a’ fennebbiekből ítélhető sajátságos hitbuzgalmuk tettre tört ki Apor Lázárban is, a’ ki nejével Kapi Tieréziával együtt egész Rendet bírva, 1725- ben augustus 15-kén parochiát (anyamegyét, talán ezen Apor Péter lesz az, kiről Dugonics az „Aranypereczek” czimü regényében a’ 7-dik laponi jegyzetében igy emlékezik : A’ régi erdélyi magyaroknak nyakravalójokról ezeket írja : „Altorjai báró Apor Péter ama régi szokásoknak szorgalmatos öszszegyüjtője, azon könyvében, mely mind eddig csak írásban foglaltatik, nyakravalót, úgymond, soha máskor nem viseltek, hanem mikor útra mentek. Akkor némelyike szép gyűlesbe való nyakravalót kötött fel, melynek két vége kinek skofiummal, kinek nagy fonallal, kinek elegyesen, kinek tiszta selyemmel meg volt varva. Azt függve leeresztette övéig, vagy pedig hátravetette a’ vállán a’ hátára és ott lebegett le, rendszerint portai selyem török nyakravalót viseltek. Az alsóbb rendű emberek pedig közönségesen portai nyakravalót.’’ Bár ez Erdély régiségeit illetőleg nagybecsű munkát adná világ ebbe a’ ki írja. Sz.93