Honderü, 1848. január-április (6. évfolyam, 1-13. szám)
1848-01-29 / 4. szám
Gyöngyös igen népes város a Mátraaljában, rajta három patak folyik keresztül, mely a városban űzni szokott bor és posztókészítést nagyon elősegíti, hajtván azok sok malmokat is. Lakosai jó emberek, de az elem, mely köztük uralkodik, nem jó, mert három casinója van, két úri és egy polgári. Hiába, mi magyarok nem tagadhatjuk el, hogy a feudalismushoz közelebb állunk, mint némelyek gondolják. Gyöngyösi népessége átalán véve magyar, kevés kivétellel mindegyik tud olvasni, írni, számolni, de iszonyú sok korcsmát — minden polgár mérhet bort egész éven át — nem igen fognak dicséretére válni. A nép, ha nem áll is oly fokán a műveltségnek, mint az orirend, de romlatlan legalább szíve és érzése; kit szeret, azt szívből szereti, kit gyűlöl, azt szívből gyűlöli, fogékony a jóra, de a politikai eszméktől oly távol áll, mint nap a földtől. Gyöngyös’ népe szabad választást gyakorol, minden évben egyszer, sz. Györgynapkor választván meg biráját és tisztviselőit. Iskolái jó karban, az ipar és kereskedés jó kedvvel űzetik, a műveltség és felvilágosodás ezen alapokon épülhet. Odahagyván Gyöngyöst, a parádi főidők felé indultam. Mily forgandó az ember’ élete, mily furcsák a sors’ szeszélyei, tegnap még ezüstkanállal, aranyzott porczellánból nagyúri kényelem és szokás szerinti ebédet ettem, egy kedves család’ barátságos körében, s ma egy düledékeny gunyhó’ puszta falai közt cserép tányér és fakanállal eszem. Ott a művelődés a divat’ szabályait kénytelen követni, itt a természet’ szükségeihez mért egyszerűség uralkodik, de azért higyétek meg nekem, mi mindnyájan emberek vagyunk, bíbor és rongy egyforma szenvedélyeket fedez, csak a születés és művelődés von köztünk határfalat. Ezt tagadni fogják sokan azok közöl, kik Cabet urnák munkáját olvasták, és mert itélőtehetséggel nem bírnak, elhagyták magukat ámítani. Az igaz, hogy a civilisatio demoralisatiót is hordoz magával, azt tapasztaljuk a legcivilisáltabb népeknél, de az emberi és polgári jogok’ elkülönzése és tökéletes ismerete segíteni fog a bajon. Az emberiség’ egy része bármennyire elvezettetett is a jogosság’útjáról némely ábrándozók által, el kell következni az időnek, midőn az igazság’ napja földerülend, s a pokolból fölidézett eszmék elkerülendenek a semmiségbe. Rend és törvény nélkül nem állhat fen a természet; rend és törvény nélkül nem létezhetik státus. He folytassuk tovább utunkat a regényes Mátrán keresztül, a kristályforrások mellett, hagyjuk ködfátyolképekként elvonulni lelkünk előtt a gyönyörű kilátásokat, a szép vidékeket, szálljunk a völgybe, ott van Parád, 1490 lakosával és két főidőivel, gróf Károlyi György ur’ birtoka, nem messze a fürdőtől pedig üveghuta, mely készítményeivel bármily külföldi hutával is kiállja a versenyt. Bár ide az évenkint megjelenő vendégek hoznak is műveltséget és felvilágosodást, a nép engemet, mert gyalog utaztam, spionnak tartott, kivált midőn látta, hogy a vidéket rajzolatom, s az urasági tisztek alig tudták a palóczokat, — mert itt már kezdődik a palóczország — meggyőzni arról, hogy az én szándékom tiszta , és a vidékek’ rajzait nem a töröknek vagy tatárnak készítem. Párádnak van ugyan iskolája, de a tanító úr, bár igen tisztes férfiú, miután egy személyben egyházfi és harangozó is, bizony sok idő kell neki, míg a népnevelés itt Basedow vagy Niemayer’ tanai után fog kezeltetni. Folytattatik.) -^o^o 0-0-0-O-O-O-C^o— — 50 — Válasz. Mit kérded : szeressz-e engem ! Hogyne szeretnélek? Drága műve a remeklő Istenség’ kezének ! Ne szeresse el a holdat, Ég a nap’ világát? Hármat és az esti szellő A völgyek’ virágát?.. Mit kérded, miként szeretlek!