Honvédorvos, 1961 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1961-01-01 / 1. szám
verezésére. Járványvédelmi szempontból abaktérium-fegyver diagnózisa irányt szab a későbbi katonai, esetleg polgári járványvédelmi intézkedéseknek. A katonai járványvédelem ugyanis jelen álláspontunk szerint — ismeretlen baktérium-fegyver bevetése esetén — általános érvényű, úgynevezett „komplex intézkedéseket” hoz. A fegyverként alkalmazott baktérium és tulajdonságainak ismerete ezen intézkedéseket a későbbiekben módosíthatja és ezáltal hatásosságukat növelheti, így: a) a baktériumok resistenciájának megismerése bizonyos célszerű antibiotikumok használatát, b) a baktériumok antigénstruktúrájának megismerése bizonyos oltásokat, esetleg autovaccinálást, c) a fertőzés masszivitásának a fertőzött terület nagyságának és a baktériumok tulajdonságainak megismerése bizonyos fertőtlenítéseket, rendészeti intézkedéseket tesz lehetővé. d) Végül döntően befolyásolja a járványhelyzet megítélését, valamint a karantén-zónák szűrő- és fertőtlenítőállomások és pontok felállítását.. Psychológiai szempontból azért jelentős a baktérium-fegyver kimutatása, mert így elveszti az ismeretlen, a meglepő faktorát, félelmetes, demoralizáló hatását. A baktérium-fegyvert kétféle módon mutatjuk ki. 1. Indirekt módon, a baktériumok laboratóriumi kimutatása nélkül, klinikai, sectiós leletekkel, hírszerzéssel és felderítéssel, okmányok és anyagok zsákmányolásával, valamint a hadifoglyok (lakosság) kihallgatásával, stb. 2. Direkt módon magát a kórokozót mutatjuk ki, mikrobiológiai, laboratóriumi vizsgálatokkal. A baktérium-fegyver kimutatásának van egy érdekes kizárásos jelentősége. Ugyanis, ha meghatározott klinikai és járványtani tünetek mellett, következetesen negatív bakteriológiai leletet kapunk, úgy vírusos fertőzésit tételezhetünk fel és fordítva, ha a bakteriológiai lelet teljesen megmagyarázza a klinikai és járványtani tüneteket, a vírusos fertőzés további feltételezése szükségtelen. A baktérium-fegyver kimutatásának több célja lehet: — izolálni a kórokozót és megállapítani annak génuszát, speciesét, fontosabb tulajdonságait és antibiotikum-resistenciáját, — megállapítani a fertőzés forrását, a fertőzés természetes, kevert vagy kombinált voltát, valamint annak álcázását, végül megismerni a mikrobák antigénszerkezetét és megállapítani azt, hogy a kórokozók pathogenitása a kórokozó természetes, vagy passzálással mesterségesen variált virulenciájában, illetve a tömeg túlzott fogékonyságában rejlik-e. A baktérium-fegyver kimutatásának van egy különleges célja is és ez a baktérium-fegyver bevetése tényének bizonyítása, egyben a baktérium-fegyver típusának meghatározása, ami biztosan csak laboratóriumi vizsgálatokkal történhet meg. A baktérium-fegyver természetéből adódik, hogy a kimutatását célzó vizsgálat gyors, sokféle irányú és sokféle vizsgálati anyag feldolgozására alkalmas legyen. Ugyanakkor az alkalmazott methodika legyen egyszerű, munka- és anyagigénytelen. Jellemző ezen vizsgálatokra az, hogy az anyag vétele szinte a vizsgálat egy részét képezi, mert különleges szakértelmet és anyagi felkészültséget igényel. Jellemző továbbá ezen vizsgálatokra az is, hogy eredményeiknek, vagyis a diagnózisoknak nagyobb a jelentőségük, mint a polgári, békés viszonyok között fellépő, hasonló természetes járványoknál, mert egy adott katonai kollektíva az azonos létszámú polgári tömeghez képest homogénebb, rosszab hygiénés viszonyok között, nagyobb megterhelésben, gyorsabb és állandó jellegű mozgásban van, ami által az inkubációs időn belül nagy távolságra jut el. Ezen rossz hygiénés viszonyok között levő nagy tömegek gyors mozgásában rejlő veszély növekszik a haditechnika fejlődésével, mert ez lehetőséget nyújt a még nagyobb tömegnek, még nagyobb távolságra, még gyorsabb szállítására, így a mesterséges járvány gyors terjedésére.