Hunnia, 1997 (86-97. szám)

1997 / 93. szám - Kunszabó Ferenc: Erősödő népmozgalom

ELEMZÉSEK ELEMZÉSEK A NEMZETI CSELEKVÉSHEZ „Az új ciklustól tehát semmi lényeges változást nem várhatunk.” E­zerkilencszázkilencvenhét jú­nius 29-én, vasárnap este fő műsoridőben sugározta az MTV-1 közszolgálati televíziós csa­torna a Feketelista c. amerikai fil­met, melynek témája a kommunis­ta értelmiség kiszűrése az USA-ban a hidegháború idején. Nehezen lehetne megmondani, hány ilyen filmet láttunk már az el­múlt évtizedekben. Sokat. S mind­egyikben a bősz, gyűlölködő, vadál­­latias McCarthy szenátor meg az ő kommunistafaló bizottsága szerepel, szemben az aranyos, szelíd, huma­nista - és persze zseniálisan okos - művésszel, aki ugyan egy darabig ro­konszenvezett a marxizmussal, de hát az régen volt... És különben is... Meg egyáltalán... Vagyis a cselekményre, a mon­dandóra nem kell ügyelni, pereg az magától, a megadott sablon szerint - úgy hogy közben az ember elgondolodhat. - Mennyi adat jelent meg csak magyarul is az utóbbi években, hogy például a Rosenberg házaspár, bár nem vezető szerepben, de kemé­nyen benne volt az atomtitok szov­jet kézre juttatásában; s hogy az amerikai zsidó értelmiség baloldali része - mint a világ bármely táján, így nálunk is - általában is mennyi­re a szovjetnek dolgozott, ha kellett, egészen a hazaárulásig. - Tudjuk, Sztálin már a harmin­cas években zsidótlanított, ami az­tán egyre fokozódott - ráadásul a postarablóból generalisszimusszá avanzsált diktátor (jellemző huszadik századi karrier) a háborús adósságok megfizetését is megtagadta! A minél nagyobb bűnt nehezen tudnak el­képzelni a Wall Street tájékán.­­ A világmaffia ezek miatt szab új irányvonalat valamikor a negyve­nes-ötvenes évek fordulóján. A kom­munizmus eltorzult, nacionalizáló­­dott, ezért el kell tőle határolódni, s helyette kidolgozni a világhatalom kiteljesítésének új, fájdalommente­­sebb változatát, a kozmopolitizmust.­­ Nem lehetséges tehát, hogy a McCarthy-féle Amerika Ellenes Te­vékenységet Vizsgáló Bizottság ép­pen a világmaffiának köszönhette létét? Titokban, a háttérből szövö­getve a szálakat - hiszen, hogy pél­dát hozzunk, a négereket fenyege­tő Ku-Klux-Klant is ugyanez hozta létre a múlt században... Minden­esetre, a McCarthy-bizottságon ke­resztül büntették meg - józanítotték ki azon (nagyon nagy többségben zsidó) entellektüelleket, akik túlságo­san beleélték magukat a marxizmus­­leninizmus rögeszméibe, s nem vol­tak hajlandóak váltani.­­ De adódik még egy indító ok s voltaképpen ez a legjellemzőbb a haszonelvűségre épített materialis­ta szellemre. Az ötvenes évek ele­jén kezd tömegesedni Amerikában a televíziózás. Hatalmas üzlet. S ele­get tudunk arról is, hogy ezt egy új, a film­maffiától elkülönülő csoport karolta föl. Amelyik aztán kitalálja a Bizottságot. Mert így lehetett legin­kább megtörni a hollywoodi filmipar hatalmát. Ám hogy ez nem volt megsem­­misítő csapás, hogy Hollywood máig ringben van, azt nem csupán az úgy­nevezett akció- és rémfilmek új hul­láma bizonyítja, hanem az is, hogy ezt a Feketelista c. filmet a kilenc­venes évek elején gyártották. Ami végü­l az ő dolguk, egyék meg egymást, ahogyan évezredek óta teszik - de hogy ez nálunk nem szolgálja a köz érdekét, az bizo­nyos. Miért vette meg, s miért sugá­rozta a budapesti televízió ezt az ízig­­vérig ultrabaloldali filmet? Negyven­hat évi szovjet megszállás és kom­munista uralom után honnan vették a bátorságot? Persze, tudjuk. Sem a megszál­lásnak, sem a kozmopolitizmussal megcementezett kommunizmusnak nincs vége. Sőt. Hét-nyolc évvel a legutóbbi nagy rémületük után, már megint diadaltáncot járnak a fejün­kön. Nem kellett az internacionaliz­mus és a szocializmus? Nesztek koz­­mopolitizmus és kapitalizmus! - Ami egyre megy. Mi akkor is szegények és elnyomottak voltunk, ők pedig ma is gazdagodnak és uralkodnak. Tapasztaljuk naponta, az élet minden szeletében. De legmeztele­­nebbül, legundorítóbban a szellemi élet, a művészetek, a kultúra terüle­tén. Ugyanazt a „felvilágosodásból” kisarjadt felfogást terjesztik, ugyan­azon gyilkos téveszméket hirdetik, legfeljebb új köntösben, amúgy New Age-dzses módra­­ és még a Duna televízióban is igencsak reneszánszu­kat élik a baloldali, marxista, kom­munista filmek. Amikről az évtized elején azt hit­tük, hogy végleg szemétdombra ke­rülnek - de nem! Göncz Árpád-házi Magyar Bálint és csapata beerősza­kolja a cinikusan nemzetinek titulált, de valójában a Talmudra alapozó tantervet az iskolákba - Internettel súlyosbítva -, ugyanakkor az elekt­ronikus műsorszórókon keresztül biztosítja gyermekeink, unokáink szocliberális háttér-nevelését. S mivel az ifjú nemzedékek a szülőktől egyebet sem hallanak, mint a Humv­.

Next