Századunk, 1930

Könyvismertetések és bírálatok - Freud, Siegmund: Die Zukunft einer Illusion. (Fenyvesi Andor) - Freud, Siegmund: Das Unbehagen in der Kultur. (Fenyvesi Andor)

Könyvismertetések és bírálatok Nézzük Freud felfogását a vallás­­kulturális szerepéről. A védtelenség, tudatlanság, tehetetlenség érzete a természet erőivel szemben és a bizonytalan jövőtől való rettegés hatalmas és tudós oltalmazó után való vágyat ébreszt a priimitív emberben. Fantáziája a vágyat realizálja és csak természetes, hogy az áhítva hitt védelmező, a gyermeki emlékeknek megfelelően az atya vonásait veszi fel. Bármennyire finomodott is az istenfoga­lom, eredetének ezt az alap­vonását mai napig megőrizte. Az egyéni érdekeket szolgáló fétis hatása mind­inkább etikai irányú lett és a primitív bálványból örök és változatlan erkölcsi törvényeket kinyilatkoztató és azok megtartására ébren vigyázó istenség vált. Feltűnő tömeglélektani jelenség az a nagy ellenszenv, melyet a vallásos tanok kritizálása mindenkor kiváltott. Voltak korok, mikor az ilyesmi kegyet­len büntetéseket vont maga után, de még a mai társadalom is húzódozik a szabad kritikától. Ennek okát Freud abban látja, hogy a tanok az emberiség ősi, elemi erejű vágyainak lelki beteljesedését jelentik, egyszóval tömegilúziók. Márpedig úgy az egyének, mint a tömegek görcsösen ragaszkodnak illúzióik­hoz. A gyermeknél a nevelés, mely egy csomó természetes vágynak elnyomását jelenti, rendesen enyhe, az avatatlantól észre sem vett, neurotikus tüneteket vált ki. Ezek a normális egyénnél a fejlődés folyamán eltűnnek. A nevelésnek a tömegek életében a kulturálódás felel meg, ami szintén nagymértékű ösztön­korlátozással jár együtt és ez a tömegben is neurózist vált fki. «A vallás az általlános emberi tömegneurózis», mely konvencionális ősi form­ák között reagáltatja le azt a feszültséget, mely sok egyénnél, ha lelki támasz nélkül magára volna hagyatva, egyéni neurózist hozna létre. Az élet terhét az embe­rek jó része csa­k lelki kábítószerek alkalmazásával képes elviselni, melyek egyik formája a vallásos szektaalakítás. Ebben nagyobb számú ember közösen kísérli meg, hogy a vallóság illúzióktól átitatott átalakítása útján magát a lelki szenvedésektől megvédelmezze és boldogságát biztosítsa. Freud tovább viszi­­az egyéni nevelés és a civilizálódás között a párhuza­mot. Ahogy az egyén fejlődése folyamán kinövi a gyermeki neurózist, úgy a társadalom is kulturális emelkedésével ,végzetszerű kérlelhetetlenséggel for­dul el az illúzióktól, a vallástól és keresi a bensőb­b kapcsolatot a valósággal. Sőt szerinte a civilizált világ éppen most érkezett ehhez a fordulóponthoz. Ezt a természeti törvény szükségszerűségével végbemenő folyamatot elő kell moz­dítani azzal, hogy az intelligenciát lenyűgöző vallásos nevelést realitásra irá­nyuló neveléssel pótoljuk, mert az ember­­azzal, hogy feladja a túlvilágra vonatkozó várakozását és ,a felszabadult erőket a földi életre koncentrálja, valószínűleg elérheti, hogy az élet mindenki számára elviselhetővé legyen és a kultúra senkit el ne nyomjonA vallást a tudomány van hivatva pótolni, mely diadalmasan tör előre és­­a tudományunk nem illúzió. De illúzió volna azt hinni, hogy máshonnan megkaphatjuk azt, amit ő nekünk nem adhat­. Ha fenti nézeteket önvallomásoknak tekintjük, úgy vitának természetesen nincs helye. Freud hitvallomását, mint lélektani tényt éppen úgy tartozunk tudomásul venni, mint pl. Sze­nt Ágostonnak, vagy akármelyik embernek őszinte önmegnyilatkozásait. Ha azonban a jóslatok objektív valószínűsége érdekel — bár erről Freud is igen óvatosan nyilatkozik —, már volna meg­jegyzésünk. Freud életfelfogása a pozitív lelki beállítottságú ember tipikus világnézete. Ugyanez a felfogás nyilvánul meg Co­mte «Cours de philosophie positive»-jében, különösen a befejező részben, a­hol a francia gondolkodó a tudomány tiszteletén alapuló vallásról beszél. A tömegb­élek fejlődésének Freud-féle menete is nagyon emlékeztet Comte fejlődési fázisaira. Azonban ezek a gondolkodók, mint energikus rendszerallkotók, az embereket saját lelki habitusuk tükrében uniformizálva látják. Igaz, hogy a tucat embert hit és tudás kérdései nem igen­­bántják, halad gondolkodás nélkül a konvenciók és hagyo­mányok jormaiban s így magatartása neveléssel befolyásolható. Vannak azon­ban szélsőséges pozitív és transzcendens lelki­­Beállítottságú emberek is és

Next