Századunk, 1930
Könyvismertetések és bírálatok - Freud, Siegmund: Die Zukunft einer Illusion. (Fenyvesi Andor) - Freud, Siegmund: Das Unbehagen in der Kultur. (Fenyvesi Andor)
Könyvismertetések és bírálatok Nézzük Freud felfogását a valláskulturális szerepéről. A védtelenség, tudatlanság, tehetetlenség érzete a természet erőivel szemben és a bizonytalan jövőtől való rettegés hatalmas és tudós oltalmazó után való vágyat ébreszt a priimitív emberben. Fantáziája a vágyat realizálja és csak természetes, hogy az áhítva hitt védelmező, a gyermeki emlékeknek megfelelően az atya vonásait veszi fel. Bármennyire finomodott is az istenfogalom, eredetének ezt az alapvonását mai napig megőrizte. Az egyéni érdekeket szolgáló fétis hatása mindinkább etikai irányú lett és a primitív bálványból örök és változatlan erkölcsi törvényeket kinyilatkoztató és azok megtartására ébren vigyázó istenség vált. Feltűnő tömeglélektani jelenség az a nagy ellenszenv, melyet a vallásos tanok kritizálása mindenkor kiváltott. Voltak korok, mikor az ilyesmi kegyetlen büntetéseket vont maga után, de még a mai társadalom is húzódozik a szabad kritikától. Ennek okát Freud abban látja, hogy a tanok az emberiség ősi, elemi erejű vágyainak lelki beteljesedését jelentik, egyszóval tömegilúziók. Márpedig úgy az egyének, mint a tömegek görcsösen ragaszkodnak illúzióikhoz. A gyermeknél a nevelés, mely egy csomó természetes vágynak elnyomását jelenti, rendesen enyhe, az avatatlantól észre sem vett, neurotikus tüneteket vált ki. Ezek a normális egyénnél a fejlődés folyamán eltűnnek. A nevelésnek a tömegek életében a kulturálódás felel meg, ami szintén nagymértékű ösztönkorlátozással jár együtt és ez a tömegben is neurózist vált fki. «A vallás az általlános emberi tömegneurózis», mely konvencionális ősi formák között reagáltatja le azt a feszültséget, mely sok egyénnél, ha lelki támasz nélkül magára volna hagyatva, egyéni neurózist hozna létre. Az élet terhét az emberek jó része csak lelki kábítószerek alkalmazásával képes elviselni, melyek egyik formája a vallásos szektaalakítás. Ebben nagyobb számú ember közösen kísérli meg, hogy a vallóság illúzióktól átitatott átalakítása útján magát a lelki szenvedésektől megvédelmezze és boldogságát biztosítsa. Freud tovább visziaz egyéni nevelés és a civilizálódás között a párhuzamot. Ahogy az egyén fejlődése folyamán kinövi a gyermeki neurózist, úgy a társadalom is kulturális emelkedésével ,végzetszerű kérlelhetetlenséggel fordul el az illúzióktól, a vallástól és keresi a bensőbb kapcsolatot a valósággal. Sőt szerinte a civilizált világ éppen most érkezett ehhez a fordulóponthoz. Ezt a természeti törvény szükségszerűségével végbemenő folyamatot elő kell mozdítani azzal, hogy az intelligenciát lenyűgöző vallásos nevelést realitásra irányuló neveléssel pótoljuk, mert az emberazzal, hogy feladja a túlvilágra vonatkozó várakozását és ,a felszabadult erőket a földi életre koncentrálja, valószínűleg elérheti, hogy az élet mindenki számára elviselhetővé legyen és a kultúra senkit el ne nyomjonA vallást a tudomány van hivatva pótolni, mely diadalmasan tör előre ésa tudományunk nem illúzió. De illúzió volna azt hinni, hogy máshonnan megkaphatjuk azt, amit ő nekünk nem adhat. Ha fenti nézeteket önvallomásoknak tekintjük, úgy vitának természetesen nincs helye. Freud hitvallomását, mint lélektani tényt éppen úgy tartozunk tudomásul venni, mint pl. Szent Ágostonnak, vagy akármelyik embernek őszinte önmegnyilatkozásait. Ha azonban a jóslatok objektív valószínűsége érdekel — bár erről Freud is igen óvatosan nyilatkozik —, már volna megjegyzésünk. Freud életfelfogása a pozitív lelki beállítottságú ember tipikus világnézete. Ugyanez a felfogás nyilvánul meg Comte «Cours de philosophie positive»-jében, különösen a befejező részben, ahol a francia gondolkodó a tudomány tiszteletén alapuló vallásról beszél. A tömegbélek fejlődésének Freud-féle menete is nagyon emlékeztet Comte fejlődési fázisaira. Azonban ezek a gondolkodók, mint energikus rendszerallkotók, az embereket saját lelki habitusuk tükrében uniformizálva látják. Igaz, hogy a tucat embert hit és tudás kérdései nem igenbántják, halad gondolkodás nélkül a konvenciók és hagyományok jormaiban s így magatartása neveléssel befolyásolható. Vannak azonban szélsőséges pozitív és transzcendens lelkiBeállítottságú emberek is és