Ifjúmunkás, 1961 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1961-09-21 / 37. szám

Bemutatjuk AZ ENESCU'VERSENY Ь Ь £ 1­­/ : -‘ I EV? LoOriel 11Ci­l1Jel 1 Véget ért a nemes versengés ...A versenyt — hegedű, zongo­ra, ének — mind a három szakaszban rendkívüli érdeklődés kísérte. Már az első fordulóban megindultak a találgatások. A román versenyzők nagyszerűen szerepeltek. A zongoraverse­nyen Constantin Iliescu, a hangversenygyakorlattal rendelkező izraeli Arie Vardival a második helyre került. (Első díjat nem adtak ki) A hegedűversenyen először Igor Alekszandrovics Fro­­lovot tartották a legjobbnak, de a másik szovjet versenyző, Nina Mihajlovna Bejlina tehetségesebbnek bizonyult. Az énekverseny nem okozott meglepetéseket, hiszen olyan kiváló versenyzők in­­dultak, mint Dan Iordachescu és Kónya László. A női szólóéne­kesek közül a szovjet Emma Szárkisziján került az első helyre. Nina Mihajlovna Bejlina Hatéves korában már a Ze­nekonzervatórium mellett mű­ködő központi zeneiskoláiban tanult, ahol éveken át­ a leg­jobbak közé tartozott. 1948- ban került a moszkvai Zene­konzervatóriumba, ahol 1953- ban kapta meg diplomáját. Fő­képpen A. P. Jampolszkij mellett folytatta tanulmá­nyait. A konzervatórium be­fejezése után felvették az Ál­lami Akadémiai Nagyszínház zenekarába. A fiatal hegedű­művésznőt azonban művészi célkitűzések fűtötték. A le­ningrádi állami konzervató­riumba került mint aspiráns és ebben a minőségben Erdlin Janéi­ és David Ojsztrák vi­lághírű szovjet hegedűművész mellett tanult. Berlina 1958- ban kezdte meg hangverse­nyeit hazájának több nagyvá­rosában, továbbá a Német Demokratikus Köztársaságban és a Lengyel Népköztársaság­ban. A legutóbbi moszkvai Csajkovszkij zeneversenyen el­ső díjat nyert. Kovszkij Zenekonzervatórium­­ba. A világhírű zenei intéz­ményben Jakov Zak nagyne­vű szovjet zongoraművész ta­nítványa lett. Dán lordáchescu énekművész, aki az első díjat nyerte Kónya Lászlóval együtt, évek óta idehaza és külföldön is ünnepelt énekesünk. Dán lordáchescu 1930-ban Vinjul Mare községben (Oltenia tar­tomány) született. 1956-ban végezte el a bukaresti zene­konzervatóriumot. Jelenleg a fővárosi Opera- és Balettszín­ház tagja. Varsó, Berlin, Salz­burg és Genf városokban nyert nemzetközi díjakat tán a K. S. Sztaniszlavszkij — V. I. Nemirovics-Dacsenko dal­színházba szerződött szólóéne­kesnek. A fiatal énekesnő rendkívül gazdag repertoárral rendelkezik Constantin Iliescu A zongoraverseny egyik meglepetése. Nagy szó az, hogy annyi kiváló versenyző között a második díjat nyerte el. 1934-ben Bukarestben szü­letett. Zenei tehetsége már gyermekkorában megmutat­kozott. Sikerrel végezte el a középfokú zenei iskolát, ahol Cella Delavrancea tanítványa volt. A középiskolai tanulmá­nyok után felvették a Ciprian Porumbescu zenekon­zerva­tó­riumba, ahol Silvia Serbescu tanítványa volt. 1955-ben be­iratkozott a moszkvai Csaj­ Emma Szárkisziján 1935-ben született Voro­­nyezsben. 1953-ban vették fel a voronyezsi zeneiskolába, a­­hol Kovalenko tanítványa volt. Tehetségével csakhamar kivált és két év után már a moszkvai Zenekonzervatóri­­umba került. 1960-ban végezte el a főiskolát. Nyomban ezu­ Ifjúsági csütörtök A fővárosi Vörös Grivica üzemek IMSZ-bizottsága az el­múlt hetekben megbízta a va­gonszerelő és a kazánkovács részleg IMSZ-büróját, hogy szervezzen egy minta ifjúsági csütörtököt. A legközelebbi csütörtök délután az üzem fiataljai s néhány meghívott leány a szomszédos gyógyszergyárból, kíváncsian lépték át a klub küszöbét. A vendéglátók nem okoztak csalódást senkinek. A műsor tartalmas és vonzó volt. A kitűzött időben kezde­tét vette a Szeresd a köny­vet mozgalom versenye. Rö­viddel utána hazafias éneke­ket tanultak az ifjúsági csü­törtök részvevői, majd a film­barátok köre tartogatta meg­lepetés szórakoztatta őket. Preda Vasile, a kör felelőse s néhány társa, szellemesen is­­mertette a negyedben vetített filmek főhőseinek jellemét. Az ezt követő Aki tud az nyer verseny is nagy érdeklődést váltott ki. A műsor után tánc következett. A terem egyik sarkában időnként kacagás csendült fel: rövid időközön­ként megjelent a sün, az ifjú­sági csütörtök villám faliúj­ságjának legfrissebb száma. Néhány karikatúra s találó aláírás megrótta azokat, akik illetlenül viselkedtek az ösz­­szejövetelen. A fiatalok hasznosan és kel­lemesen töltötték el a dél­utánt. Az üzem többi alap­szervezetének bürói pedig gazdag tapasztalatokat sze­reztek az ifjúsági csütörtök megszervezését illetőleg. (m.r) Kónya László külföldön is számos dicsőséget aratott. A jó hangképességű művész 1934-ben született. Műkedvelőből lett énekmű­vész. A műkedvelő művész­­együttesek III. országos ver­senyén első díjat nyert. Ez megalapozta pályafutását. Mint szólóénekes került a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának művészegyüttesébe. Nagy szorgalommal tovább ké­pezte magát s így néhány év alatt sokat fejlődött. 1957-ben a moszkvai Világifjúsági Ta­lálkozón, majd a genfi és Toulouse-i nemzetközi zene­versenyeken nyert díjat. Pintér Lajos Néhány nap múlva kígyóznak a reflektorok, felgördül a füg­göny színházainkban, új színi­évad kezdődik. A fiatalok ez­rei türelmetlen várakozással tekintenek a jelentős kulturális esemény elé, hiszen az utóbbi években a színházak számos olyan darabot adtak elő, amelynek mondanivalója, hősei maradandó példaképet jelen­tettek számukra. Néhány hónappal ezelőtt az Ifjúmunkás megemlítette, hogy színházainknak nagyobb figyel­met kellene fordítaniuk a fia­talok életéről szóló, az új nem­zedék kommunista nevelését célzó színdarabokra. A műsor­tervekből kitűnik, hogy szín­házaink nagy része gondosab­ban felkészült az új évadra, válaszolni akar a fiatal nem­zedéket foglalkoztató kérdé­sekre. Különösen az Állami Székely Színház műsorössze­állítása ígéretes ebből a szem­pontból. Az új bemutatók so­rában találjuk V. Em. Galan Barátnőm Pix, Arbuzov Irkut­­szki történet című darabját, felújítják V. Stoenescu Szerel­mes levelek és Trenyov Gimna­zisták című művét. A temesvári Állami Magyar Színház tervbe vette a Barát­nőm Pix és az 58. másodperc mellett egy gyermekeknek szóló hazai színdarab bemutatását is. Felújítják V. Rozov Boldog­ság, merre vagy, Mirodan Új­ságírók című darabját, amely­nek hőseit szívébe zárta ifjúsá­gunk. A sepsiszentgyörgyi szín­ház is készül Rozov színdarab­jának bemutatójára. Az évadot az 58. másodperc felújításával kezdi. A kolozsvári és szatmári állami magyar színházak is tűztek műsorukra olyan szín­darabokat, amelyek ifjúságunk ÉVAD­NYITÁS ELŐTT eszmei gazdagodását segítik elő. Sokat várunk a még mun­kában lévő új, hazai darabok bemutatóitól is, amelyek bizo­nyára szintén maradandó él­ményt jelentenek, s színpadra viszik azokat a nagyszerű sike­reket, amelyeket népünk a párt vezetésével a szocializmus ki­­teljesítéséért napról napra meg­valósít. A fent említett pozitívumok mellett azonban nem hallgat­hatjuk el, hogy a színházak­ban ugyanazok a darabok forognak évek óta, nem nyil­vánul meg az új keresésé­nek igénye. A szovjet dráma­­irodalom mai alkotásai között pedig számos olyan művet ta­lálunk, amelyek gazdagíthat­nák a repertoárt. Gondolunk elsősorban a Nilára, az Első találkozásra és másokra. Ezen a téren nagy segítséget kap­hatnak a testvéri román szín­házaktól, hiszen számos olyan darabot játszottak, amelyekre fel kellett volna figyelniük. A kolozsvári Nemzeti Színház például műsorára tűzte Voitin Emberek, akik hallgatnak, a bukaresti ifjúsági és gyermek­színház pedig Az óceán című művet Stein dramatizálásában. Az utóbbi hazai ifjúsági darab bemutatójára is készül. A szer­ző Constantin Bratu, a cselek­mény pedig egy textilgyár fia­taljainak a minőségért folyó harca körül bonyolódik. Címei Povestea cu sorturile schimbate. A színházak irodalmi titkársá­gainak ösztönözniük kellene az egyes darabok sürgős le­fordítását, mert ez meggyorsí­taná színrehozásukat. Mindent egybevetve: ha a tervek magas színvonalú elő­adásokban valósulnak meg, gazdag színiévad elé néz­hetünk. A. Papp Ilona APATHY GÉZA Tunya hőség tesped a tájon . .. Ilyenkor a csintalan szellő nem turkál a hajamba s lányok szoknyájába sem fogódzik, kedvetlenül szöszmötöl valamerre. Görcsös fűzek lóbálják fürtjeik az üdítő vízbe. A garázda legyek szunnyadó ökrök farán pihennek. Árnyékért kutatnak a sápatag bogarak - hej, fény pólyái ma minden fát és bokrot — csak mi emberek kínáljuk magunk a napnak, nem tör meg a hőség ahogy a vihar sem tört meg. Sós és fanyar izzadságunk, mi ajkunkra téved, de nem sajnáljuk! Merész terveket érlelünk valóvá minden cseppet és ó, édes az érett gyümölcsök zamata! Magam is a tóba markolok s a vizet arcomba fröccsentem. Huh, mintha valami végiggurulna hátamon, oly fura érzés, akár az első titkos csók! S amint arcom a fölborzott, tó fodrain lebeg, egy tünde kép rajzolódik ki alattam sokat látni benne lüktető életemből. Az állványokkal körülszőtt, még csupasz falak mint ágaskodnak a boldog égnek, a daru biztos fordulását, s látni a hőséggel dacoló embereket, mint lendül karjuk mind magasabb célpontok felé. És itt vagyok én is ezen a képen, friss gondolatok ülik meg fedőtlen homlokom, szemeim a jelent cirógatják s kutatóan hatolnak a kész jövőbe. Hajh, ha versem is ilyen lenne, mint ez a jó s ha belenézve meglátná magát az ember s a lüktető valóságot, az épülő jelent, a hazát s szőke szerelmét, ha versem új partok felé sodorná gondolatait s ha alkotó munkára lelkesítené, akkor én is, a költő, boldogan mondhatnám: nyár van, íme már érik féltett gyümölcsöm! ­ A Schitu Golest-i (Arges tartomány) fiatalok vígan töltik sza­bad idejüket

Next