Ifjúmunkás, 1973 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1973-11-08 / 45. szám

Ifjúmunkás A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA ■ ~ *' .; ’ЙУЬ : Ş& ^-Vu ;^: СЧ|А. '-íW;^.У^*'- > ■.. >1 'jér‘.i"Jí'^Av «Ä.r-Ci i3SÉ&Ü&’ \--f ЙЙ*Э ;» é» 1922 • (V so/. XVII 1973, nőimbe» 8. • r-'. > .-ÄKs'-Xf, J !f9mÄ ■-' -■%!% :-Svsí 1’ВН^Ог^^МиДЯасДЫшЯ "V^ • ( '-r-TjJp вдк&зкш Ifjúmunkás fogadónap Székelyudvarhelyen Szerkesztőink : Elekes Ferenc, Kovács Nemere és Nits Árpád november 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Siculus klubban várja a srata­rokat, a lap barátait, az érdeklődőket. A Stúdió '51 Kodály-műsora után többek között arról be­szélgetünk, hogy milyen szerepet kapnak és vállalnak a fiatal értel­miségiek a város életé­ben. 0Я9Я1ШНЯММНВРНМЯ1 A madarakat meg kell érteni Könnyen előfordulhat, hogy egy madár neki­fog a fészekrakáshoz, s egy nap múlva abba kell hagynia az egészet, mert beleszól valami­képpen az ember, kiszemeli magának a fa kör­nyékét, épp oda épít a közelébe, szóval sok ■minden közbejöhet. Különben is a madár gyön­ge és védtelen, ha abbahagyja valamiért a fé­szekrakást, meg kell érteni. Nehezebb viszont megérteni, ha az ember hagyja abba a fészek­rakást, vagyis a lakásépítést, amit már elkez­dett, hiszen az ő dolgába senki sem szól bele. A madarak különösen nem. Mondok két szo­morú példát : A marosvásárhelyi vegyikombinát ötszáz fia­talja számára otthont akartak ebben az évben építeni. Tervbe is vették, meg is tárgyalták, ki is jelölték az otthon helyét, el is készítették az épület rajzát. Még év elején. Most, az év vége felé kiderítették, hogy nem megfelelő az a hely, ahová a lakást tervezték. Kerestek egy másik helyet. Persze, az is kiderült, hogy a régi rajz nem megfelelő, át kell dolgozni az új helyzet­nek megfelelően. Lehet, hogy most éppen ezt a (Folytatása a 3. oldalon) PULZUS Nézzük meg jól e heti elsőoldalas fotónkat. Amiről ké­szült, az hamarosan láthatatlanná válik. Aki ért egy kicsit a boltívekhez, annak nem kell sokat magyaráznunk, tudja, hogy a kép a gát belső faláról készült, erre támaszkodik majd a mesterséges tenger. Tíz négyzetkilométer kiterjedésű lesz ez a tenger — ezzel a hozzáértőknek azt is elárultuk, hogy a Meleg Szamos völgyében emelték ezt a gátat. A nyáron készült felvételt mostanig a fiókban tartottuk. Elárultuk: történelmi emléket akartunk érlelni belőle. És most lett azzá. A múlt héten Toşa Petru brigádja elzárta a gátat kikerülő alagutat és a Meleg Szamos vize évezre­dek óta először nem jut el a Szamosig, a Dunáig, a Tenge­rig. Egyelőre. Amíg meg nem teremti a Nyugati Érchegy­ség tengerét. Amikor a fénykép készült, egy kolozsvári festő is kerül­gette a gátat. Vázlatokat készített. Később elmondta, hogy azokkal maradt. Megragadta valami más, valami mélyebb élmény, amit ceruzával „megfogni“ nem tud. Talán azért megfoghatatlan, mert egy nagyon egyszerű, szavakban kife­jezve szinte banális jelenséget fedezett fel. Azt, hogy itt, a gátnál különbek az emberek... Már sértődjön meg, aki akar, de neki így tűnt. Itt az emberek elsősorban dolgoznak és csak másodsorban... pontosabban: másodsorban — nincs idejük nyafogni, egymást idegesíteni, megszólni, irigyelni... így látta a művész. Lehet, hogy egy kicsit túlzottan lát­ta, a ritka élmény megrohanta. Nagyon sokat azért nem té­vedhetett. Maga a gátépítés gyorsasága is bizonyítja, hogy itt az emberek elsősorban dolgoznak: a mesterséges tenger feltöltése a tervezettnél hamarabb kezdődött meg. A festő másban tévedhetett. Abban, hogy a gáti élménye előtti em­berismeretét egy kicsit csalhatatlattnak vélte. Lehet, hogy olyan emberekkel akadt dolga, akik nehezen találják he­lyüket az életben. Lehet, ritkán járt olyan helyeken, ahol az emberek elsősorban dolgoznak és másodsorban — van másodsorban is — munkásságukhoz méltóan élnek. Mert a gáti élmény nem egyedülálló. Ezt tények igazolják, külö­nösen most, amikor egyre több munkaközösségből jelentik, hogy évi tervüket teljesítették, a jövő év kontójára dolgoz­nak, időben jelentősen rövidítik az öt évre kijelölt utat. Mi ellehettük a nyári képet történelmi emléknek. A festő is elteheti gáti élményét. Csak ösztönözni lehet, vegye elő. Ifjúmunkás Pusztai Péter fotografikája A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján korszakalkotó eseményt ünnepeltünk no­vember 7-én. 56 évvel ezelőtt új lapot nyitott történelmében a­z emberiség. Olyaan lapot, melyre többé nem kerülhet rá az ember em­ber általi kizsákmányolása, sem a nemzeti elnyomás. Rákerült egy új világ megalkotá­sának félévszázados küzdelme, a proletár­­forradalmak lángja, egy jobb jövő bizonyos­sága. Amiben hosszú ideig csak a Föld la­kosságának egy­hatoda vett részt — a szo­cializmus eszméjének gyakorlati megvalósí­tása — ma az egész világot átfogó folya­­mattá vált, amelyhez népünk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésével járul hozzá. LAPUNK TARTALMÁBÓL: • Szovjet fiatalok • Konzultáció • Kedves Ifjú­munkás • Diákszemmel • Rendőrök és pózok • Experimentális metafizika • Sport • Teszt • A homo faber műveltsége Elfogultsággal senki sem vádolhat, mihelyst iga­zolni tudom, hogy biológiát végeztem, román nyelvszakos tanár vagyok. S ezen mit sem változ­tat, hogy pillanatnyilag olyan beosztásban dolgo­zom, ahol tisztségemből fakadóan sem lehetek bármelyik vonatkozásban elfogult. És hogy nem­csak a „kordivat" beszél belőlem, hanem a meg­győződés, a való helyzet tisztelete, a jövő elvárá­sainak többé-kevésbé pontos ismerete, az talán kiderül az alábbiakból is. Nyelvtudásom lehetővé tette, hogy az Ifjúmunkás­ban közölt Művelt-e az érett? című cikk kiváltotta vitát nyomon követhessem. Érdekesnek, tanulsá­gosnak tartom mindazt, amit a téma kapcsán ki­fejtettek. Csupán azért nem utalok egyik vagy má­sik vitacikkre, észrevételre, mert érzésem szerint nem egymással kell vitatkoznunk, egyetértenünk vagy sem, hiszen bevallott célunk a valameny­­nyiünket (országunkat) érdeklő témát kiszélesíteni, elmélyíteni, a maga összetettségében kibontani. Véleményem szerint a vitát a beszűkülés, az egy­oldalúság veszélye fenyegeti. Csak egyetlen hoz­zászóló érintette ugyanis, hogy ma már az álta­lános műveltségen egyenesen „bűn” csak a hu­mán­ műveltséget érteni. Pedig... Pedig már antik őseink legmesszebbre látó el­méi kifejtették, hogy az iskolában az életnek kell (Folytatása az 5 oldalon)

Next