Igaz Szó, 1946. június-december (2. évfolyam, 11-35. szám)
1946-06-05 / 11. szám
Üetó július 5 $gO£ Hogyan alakulnak augusztus elsején a forintbérek Ahol lehet bevezetik az akkordbér rendszert — Megfizetik az értelmiség munkáját Több munkáért több latint az új munkabérrendszer alapja — Kossa István nyilatkozata Az elmúlt hetekben fantasztikus híresztelések keltek szárnyra az új forintbérekkel kapcsolatban. A felelőtlen híresztelések alkalmasak lehetnek arra, hogy a dolgozókban túlzott reményeket keltsenek, amelyek, ha nem válnak valóra, csalódást okozhatnak. Az Igaz Szó múlt heti számában éppen Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára foglalt állást ezekkel a felelőtlen híresztelésekkel szemben. Éppen ezért fordultunk hozzá, hogy az Igaz Szó útján közölje a nagy nyilvánossággal a Szakszervezeti Tanács elképzeléseit az új bérek és árak egymáshoz való viszonyáról, továbbá hogy milyen módon aránylanak egymáshoz a különböző bérek és fizetések és végül hogyan fognak kihatni az új bérek a termelésre. Kossa István munkatársunk kérdésére az alábbi választ adta: Mennyi lesz egy szakmunkás órabére ? Teljesen jogos az a várakozás, melyet a magyar dolgozók a stabilizációhoz, a jó pénz megteremtéséhez fűznek. Jogos, mert a mainál sokkal magasabb életszínvonalat fog jelenteni új pénzünk: a forint. Különböző szakminisztériumoktól kezdve a Gazdasági Főtanácsig, mindenütt a stabilizáció előkészítésén dolgoznak. Természetes, hogy ebből a munkából a Szakszervezeti Tanács is kiveszi a részét. A Szakszervezeti Tanácsnak máris megvannak az elgondolásai a stabilizációt illetően, persze a dolgozók szemszögéből. Ezek az előttünk álló feladatok három kérdésköre csoportosulnak: 1. Hogyan viszonyuljanak egymáshoz az árak és a bérek, illetve milyen legyen az életszínvonal augusztus 1-től. 2. Mit tegyünk a többtermelés érdekében. 3. Milyen legyen a bérek viszonya a fizikai és a szellemi munkások között. Ami az első kérdést illeti, erre nézve már folynak az előkészítő munkálatok. A mi véleményünk az, hogy előbb az árakat kell megállapítani és csak ezekhez igazodhatnak a bérek. Számításaink szerint egy qualifikált szakmunkás órabére cca 80—1.08 (1938) pengő lesz. Mivel az életszínvonal függ attól, hogy mennyi a fogyasztásra, az elosztásra kerülő javak összessége, a stabilizáció megteremtésekor az életszínvonal 50%-a lesz az 1938. évinek. Ez pedig a maihoz viszonyítva, jelentős haladás lesz. Különösen ha számbavesszük azt, hogy ez az emelkedés tovább fog tartani s a termelésben elért sikereink arányában fog javulni az életünk. S itt kapcsolódik be a második kérdés. Akkordbér rendszer A többtermelés érdekében, ahol csak lehet, mindenütt bevezetik az akkordbér-rendszert. Itt nagy feladat hárul a Termelési Tanácsra, illetve a termelési bizottságokra. Az ő feladatuk lesz felmérni az üzemek kapacitását, az üzemek jelenlegi teljesítőképességét és a munkások egyéni teljesítményét. Az elvünk az: több munkáért több bért, mert aki többel járul hozzá a társadalom javaihoz, annak nagyobb arányban is kell abból részesednie. Az elgondolásunk az, hogy as, aki eléri az 1930-as évi teljesítmény 75*/*-át, megkapja 5(’/«-át, as, aki eléri az 1938-as évi teljesítmény 10O’/n-át, megkapja 99%-át, as aki eléri az l938-as évi teljesítmény 150%-át, megkapja 15®’/*-át, az 1938-as bérnek. „A haladó értelmiség munkáját meg fogjukizetni“ A harmadik kérdést illetően az az álláspontunk, hogy továbbra is fellépünk az »egyenlítősdi« törekvések ellen. Szükségünk van a haladó értelmiség munkájára és értékes munkájukat meg is fogjuk fizetni. Nem célunk az, hogy az ő életszínvonalukat leszállítsuk a fizikai munkásokéhoz, hanem ellenkezőleg, a munkásságét akarjuk felemelni. Ilyenformán jelentős eltolódás a fizikai munkások és a magántisztviselők, illetve a fizikai munkások és mérnökök-technikusok között jelenleg is meglevő arány szerinti különbségen felül nemigen lesz. Természetes, a kérdések valójában nem ilyen egyszerűek, mint így papírra vetve. Szükség van az összes érdekeltek együttműködésére, ahol, ha kell, az egyéni érdekeket féretéve az egész nemzet érdekeit kell figyelembe venni. Egy„megvert"csempészbanila, egy elfogott levél és a Markó titka Három héttel ezelőtt a gazdasági rendőrség a Honvéd utca 22-24. számú házban tettenért egy csempészbandát, amint a ház előtt várakozó teherautóra többszáz kg zsírt és lisztet rakott fel, hogy az éjszaka leple alatt elinduljanak Ausztriába. Az első emeleti lakásban elegáns útiruhákban elfogták a csempésztársaságot: Vízhányó Sándort, Viliti Milánt, Homolka Andrásnét és Borszéki József felfüggesztett rendőrh hadnagyot. Tagadni nem lehetett. Bevallották, hogy ez lett volna a hatodik csempészút Bécsbe. A csempészbanda ügye átkerült az ügyészségre, ahonnan azonban a gazdasági rendőrség legnagyobb megdöbbenésére visszaküldték az iratokat pótnyomozásra, mert a csempészbanda minden tagja visszavonta a vallomását. Arra hivatkoztak, hogy a gazdasági rendőrségen megverték őket. A gazdasági rendőrség elhatározta, hogy felderíti, mi rejlik a tettenért csempészbanda ügyészségi tagadása mögött. Június 27-én éjjel az »R« közbiztonsági csoport éjszakai razziája során elfogott egy közismert alvilági vagányt: Falki Jánost, akinek a zsebéből olyan levelek kerültek elő, amelyek fényt derítettek a csempészbanda tagadására és lerántották a leplet egy magasrangú bíró szerepéről is. Falli Jánosnál két levelet találtak: az egyiket ő írta Homolka Andrásnak, a letartóztatott csempésznő férjének, a másik 12 oldalas levelet pedig a Markó utcában raboskodó Homolkáné írta férjének. „Mit ér önnek ez a levél?“ A levél, amelyet a vagány irt Homolka úrnak, többek közt a következőket tartalmazza: »Kedves Uram ! Most másodszor figyelmeztetem Önt a levél átvételére, amelyet k. felesége irt és itt van nálam. Ebben 800 dohárról, zsírról és lisztről van szó, de szó van valami bíró úrról is ! Szóval, a levél önnek fontos! Figyelmeztetem, ha nem veszi át és a felesége egyszer kiszabadul, ezzel a levéllel kezemben gondoskodni fogok, hogy visszakerüljön újra a Markába! Üzenje meg, mit ér önnek ez a levél, amelyben igen sok minden van írva! A megegyezés csak dollárban !« Ezek után kihallgatták Fallit, a levél íróját, aki elmondta, hogy egy fogházőr útján megkapta Homolkáné 12 oldalas levelét, s hogy ezt juttassa el a férjnek. Ő felbontotta és látta, hogy ebben olyan dolgok vannak, »amin lehet keresni«. Megszerkesztette tehát a fenti zsarolólevelet. Egy levélke a Norkohil A zsarolólevél mellett ott dagadozott Falki pénztárcájában Homolkáné levele is, amely fényt derített tényleg sok mindenre. »Édes Szerelmem. Mindenem! — írja a csempésznő. Itt ni ji.li—unii —......... Sl volt dr. Éllő József ügyvéd. Szabadlábra való helyezésemet akarom megcsinálni. Levelem vétele után menj fel az ügyvédhez és olvasd fel neki ezt a levelet. Mondd meg neki, hogy én minden priusz nélkül akarok hazamenni, és ezt meg lehet csinálni. Tervem a következő : Az ügyvéd négyszemközti beszélőre hívja le először Sanyit (II. em. 22. zárka), Vichnaleket, Strauszt, aztán engem. A Sanyi vallja azt, hogy a zsírt és lisztet dollárparitáson vette, így mentesülnek a valutázás vádja alól. Sanyi tagadja le a bécsi utazást és mondja, hogy nagyon megverték a gazdasági rendőrségen és azért vallott. Az én vallomásom rövid. Nem tudok a bécsi utakról, a Honvéd utca 22-ben azért voltam, hogy a második emeletre egy töltőtollrendelést leszállítsak. Itt fogott el a gazdasági rendőrség. Ütöttek, vertek és én magamra vállaltam a bűnnek felét, mert szeretem Sanyit, a barátnője voltam és féltett. Bocsásd meg, Szerelmesem, ennek a súlyos szónak gondolatát is, de ez a szabadságért történik. Menj fel az ügyvéddel X. Y.-hoz (itt következik az igen magasrangú bíró neve) hogy a tárgyalás soron kívül meglegyen és jó, engedékeny bíróra és ügyészre szignáltassa ki és beszéljen velük a tárgyalás előtt. Ha bemész hozzá, az aktát azonnal lehozatja és intézkedik. Az ügyvédet azégyszemköztirevárom, ott nincs jegyőr, azt beszélhet az ember, amit akar, ha jól és egyformán hazudunk, a vádat mindnyájunkkal szemben elejtik. • Múltkor is megírtam ezt a tervemet Seemann-né útján, remélem megkaptad ?« A „bizonyítás« kiegészítés** sikerült Homolka úr valóban megkapta a levelet Seemanné útján és az első levél utasítása alapján mindent »elrendezett* és így történt, hogy a csempészbanda az ügyészségen egyöntetűen mindent letagadott. Az áruló levelek tehát napvilágra kerültek. Megállapítható, hogy: 1. Nincs csodálkoznivaló azon, hogy a bíróság vezetője néhány nappal ezelőtt olyan nyilatkozatot adott, hogy nem tud súlyos ítéleteket hozni árdrágító- és csempészügyekben, mert nincs »ügyes. «; 2. Gondolni kellene a fegyőrök fizetésének rendezésére, mert hárombillió heti fizetés mellett könnyebben előfordul, hogy vállalkoznak levélcsempészésre és fegyőri ellenőrzés nélkül történhetnek a beszélgetések. (Talán csak nem éppen azért húzzák a fegyőrök fizetésének rendezését azok a »magas« körök, amelyek a fasisztáknak, feketézőknek akarnak kedvükben járni ?) 3. A magasrangú bíró ügyében megindult avizsgálat és érdekes fejlemények várhatók. 4. A gazdasági rendőrség alaposan végrehajtotta ebben a csempészügyben a »bizonyítás kiegészítését«. " György István Autószakiskola hatóságilag vizsgáztat felelősséggel is—14 nap alatt is modern autókon, motorkerékpáron és teherautókon. KERBER autószakkönyvek. HIRADÉ, VI., TermekSzat 7. Telelem 224-1 412