Igaz Szó, 1946. június-december (2. évfolyam, 11-35. szám)

1946-06-05 / 11. szám

Üetó július 5 $gO£ Hogyan alakulnak augusztus elsején a forintbérek Ahol lehet bevezetik az akkord­bér rendszert — Megfizetik az értelmiség munkáját Több munkáért több latint az új munkabérrendszer alapja — Kossa István nyilatkozata­ ­Az elmúlt hetekben fantasztikus híresztelések keltek szárnyra az új forintbérekkel kapcsolat­ban. A felelőtlen híresz­telések alkalmasak lehet­nek arra, hogy a dolgo­zókban túlzott reménye­ket keltsenek, amelyek, ha nem válnak valóra, csalódást okozhatnak. Az Igaz Szó múlt heti szá­mában éppen Kossa Ist­ván, a Szakszervezeti Ta­nács főtitkára foglalt ál­lást ezekkel a felelőtlen híresztelésekkel szemben. Éppen ezért fordultunk hozzá, hogy az Igaz Szó útján közölje a nagy nyil­vánossággal a Szakszer­vezeti Tanács elképzelé­seit az új bérek és árak egymáshoz való viszo­nyáról, továbbá hogy mi­lyen módon aránylanak egymáshoz a különböző bérek és fizetések és vé­gül hogyan fognak ki­hatni az új bérek a ter­melésre. Kossa István munkatársunk kérdésére az alábbi választ adta: Mennyi lesz egy szakmun­kás órabére ? Teljesen jogos az a vá­rakozás, melyet a magyar dolgozók a stabilizációhoz, a jó pénz megteremtéséhez fűznek. Jogos, mert a mai­nál sokkal magasabb élet­­színvonalat fog jelenteni új pénzünk: a forint. Különböző szakminisz­tériumoktól kezdve a Gaz­dasági Főtanácsig, min­denütt a stabilizáció előké­szítésén dolgoznak. Termé­szetes, hogy ebből a munká­ból a Szakszervezeti Tanács is kiveszi a részét. A Szak­­szervezeti Tanácsnak máris megvannak az elgondolásai a stabilizációt illetően, per­sze a dolgozók szemszögé­ből. Ezek az előttünk álló feladatok három kérdésköre csoportosulnak: 1. Hogyan viszonyulja­­nak egymáshoz az árak és a bérek, illetve milyen legyen az életszínvonal augusztus 1-től. 2. Mit tegyünk a több­­termelés érdekében. 3. Milyen legyen a bé­rek viszonya a fizikai és a szellemi munkások között. Ami az első kérdést il­leti, erre nézve már folynak az előkészítő munkálatok. A mi véleményünk az, hogy előbb az árakat kell megállapítani és csak ezekhez igazodhatnak a bérek. Számításaink sze­rint egy qualifikált szakmunkás órabére cca 80—1.08 (1938) pengő lesz. Mivel az életszínvonal függ attól, hogy mennyi a fo­gyasztásra, az elosztásra ke­rülő javak összessége, a stabilizáció megterem­tésekor az életszínvonal 50%-a lesz az 1938. évi­nek. Ez pedig a maihoz vi­szonyítva, jelentős haladás lesz. Különösen ha számba­vesszük azt, hogy ez az emelkedés tovább fog tar­tani s a termelésben elért si­kereink arányában fog ja­vulni az életünk. S itt kapcsolódik be a második kérdés. Akkord­bér rendszer A többtermelés érdeké­ben, ahol csak lehet, mindenütt bevezetik az akkordbér-rendszert. Itt nagy feladat hárul a Termelési Tanácsra, il­letve a termelési bizottsá­gokra. Az ő feladatuk lesz felmérni az üzemek kapaci­tását, az üzemek jelenlegi teljesítőképességét és a mun­kások egyéni teljesítményét. Az elvünk az: több munkáért több bért, mert aki többel járul hozzá a társadalom javaihoz, an­nak nagyobb arányban is kell abból részesednie. Az elgondolásunk az, hogy as, aki eléri az 1930-as évi teljesítmény 75*/*-át, megkapja 5(­’/«-át, as, aki eléri az 1938-as évi teljesítmény 10O’/n-át, megkapja 99%-át, as aki eléri az l938-as évi teljesítmény 150%-át, megkapja 15®’/*-át, az 1938-as bérnek. „A haladó értelmiség munkáját meg fogjuk­izetni“ A harmadik kérdést ille­tően az az álláspontunk, hogy továbbra is fellépünk az »egyenlítősdi« törekvések ellen. Szükségünk van a ha­ladó értelmiség munká­jára és értékes munká­jukat meg is fogjuk fizetni. Nem célunk az, hogy az ő életszínvonalukat leszál­lítsuk a fizikai munká­sokéhoz, hanem ellenkező­leg, a munkásságét akarjuk felemelni. Ilyenformán jelentős el­tolódás a fizikai munkások és a magántisztviselők, il­letve a fizikai munkások és mérnökök-technikusok kö­zött jelenleg is meglevő arány szerinti különbségen felül nemigen lesz. Természetes, a kérdések valójában nem ilyen egysze­rűek, mint így papírra vet­ve. Szükség van az összes érdekeltek együttműködé­sére, ahol, ha kell, az egyéni érdekeket féretéve az egész nemzet érdekeit kell figye­lembe venni. Egy„megvert"csempészbanila, egy elfogott levél és a Markó titka Három héttel ezelőtt a gaz­dasági rendőrség a Honvéd­ utca 22­-24. számú házban tettenért egy csempészbandát, amint a ház előtt várakozó teherautóra több­száz kg zsírt és lisztet rakott fel, hogy az éjszaka leple alatt el­induljanak Ausztriába. Az első emeleti lakásban ele­gáns útiruhákban elfogták a csempésztársaságot: Vízhányó Sándort, Viliti Milánt, Homolka Andrásnét és Borszéki József felfüggesztett rendőrh h­adnagyot. Tagadni nem lehetett. Bevallották, hogy ez lett volna a hatodik csem­­pészút Bécsbe. A csempészbanda ügye át­került az ügyészségre, ahonnan azonban a gazdasági rendőrség legnagyobb megdöbbenésére visszaküldték az iratokat pót­nyomozásra, mert a csempész­banda minden tagja visszavonta a vallomását. Arra hivatkoztak, hogy a gazdasági rendőrségen megverték őket. A gazdasági rendőrség el­határozta, hogy felderíti, mi rej­lik a tettenért csempészbanda ügyészségi tagadása mögött. Június 27-én éjjel az »R« közbiztonsági csoport éjszakai razziája során elfogott egy köz­ismert alvilági vagányt: Falki Jánost, akinek a zsebéből olyan levelek kerültek elő, amelyek fényt derítettek a csempészbanda taga­dására és lerántották a leplet egy magasrangú bíró szerepéről is. Falli Jánosnál két levelet találtak: az egyiket ő írta Homolka Andrásnak, a letar­tóztatott csempésznő férjének, a másik 12 oldalas levelet pedig a Markó­ utcában raboskodó Ho­­molkáné írta férjének. „Mit ér önnek ez a levél?“ A levél, amelyet a vagány­­ irt Homolka úrnak, többek közt­ a következőket tartalmazza: »Kedves Uram ! Most másod­szor figyelmeztetem Önt a levél átvételére, amelyet k. felesége irt és itt van nálam. Ebben 800 dohárról, zsírról és lisztről van szó, de szó van valami bíró úrról is ! Szóval, a levél önnek fontos! Figyelmeztetem, ha nem veszi át és a felesége egyszer kiszabadul, ezzel a levéllel ke­zemben gondoskodni fogok, hogy visszakerüljön újra a Markába! Üzenje meg, mit ér önnek ez a levél, amelyben igen sok min­den van írva! A megegyezés csak dollárban !« Ezek után kihallgatták Fallit, a levél íróját, aki elmondta, hogy egy fogházőr útján megkapta Homolkáné 12 oldalas levelét, s hogy ezt juttassa el a férjnek. Ő felbontotta és látta, hogy ebben olyan dolgok vannak, »amin lehet keresni«. Megszer­kesztette tehát a fenti zsaroló­levelet. Egy levélke a Norkohil A zsarolólevél mellett ott dagadozott Falki pénztárcájá­ban Homolkáné levele is, amely fényt derített tényleg sok min­denre. »Édes Szerelmem. Mindenem! — írja a csempésznő.­­ Itt ni ji.li—unii —......... Sl volt dr. Éllő József ügyvéd. Szabadlábra való helyezésemet akarom megcsinálni. Levelem vétele után menj fel az ügyvéd­­hez és olvasd fel neki ezt a levelet. Mondd meg neki, hogy én minden priusz nélkül akarok hazamenni, és ezt meg lehet csinálni. Tervem a következő : Az ügyvéd négyszemközti beszé­lőre hívja le először Sanyit (II. em. 22. zárka), Vichnaleket, Strauszt, aztán engem. A Sanyi vallja azt, hogy a zsírt és lisztet dollárparitáson vette, így men­tesülnek a valutázás vádja alól. Sanyi tagadja le a­­ bécsi utazást és mondja, hogy nagyon meg­verték a gazdasági rendőrségen és azért vallott. Az én vallomásom rövid. Nem tudok a bécsi utakról, a Honvéd­ utca 22-ben azért voltam, hogy a második emeletre egy töltőtollrendelést leszállítsak. Itt fogott el a gazdasági rendőrség. Ütöttek, vertek és én magamra vállal­tam a bűnnek felét, mert sze­retem Sanyit, a barátnője voltam és féltett. Bocsásd meg, Szerel­mesem, ennek a súlyos szónak gondolatát is, de ez a szabad­ságért történik. Menj fel az ügyvéddel X. Y.-hoz (itt követ­kezik az igen magasrangú bíró neve) hogy a tárgyalás soron kívül meglegyen és jó, engedékeny bíróra és ügyészre szignáltassa ki és beszéljen velük a tárgyalás előtt. Ha bemész hozzá, az aktát azonnal lehozatja és intézkedik. Az ügyvédet a­z­égy­szemközt­ire­­várom, ott nincs jegy­őr, azt beszélhet az ember, amit akar, ha jól és egyformán hazudunk, a vádat mindnyá­junkkal szemben elejtik. • Múlt­kor is megírtam ezt a tervemet Seemann-né útján, remélem meg­kaptad ?« A „bizonyítás« kiegészítés** sikerült Homolka úr valóban meg­kapta a levelet Seemanné út­ján és az első levél utasítása alapján mindent »elrendezett* és így történt, hogy a csempészbanda az ügyészségen egyöntetűen min­dent letagadott. Az áruló levelek tehát nap­világra kerültek. Megállapítható, hogy: 1. Nincs csodálkoznivaló azon, hogy a bíróság vezetője néhány nappal ezelőtt olyan nyilatko­zatot adott, hogy nem tud súlyos ítéleteket hozni árdrágító- és csempészügyekben, mert nincs »ügyes. «; 2. Gondolni kellene a fegyőrök fizetésének rendezésére, mert há­rombillió heti fizetés mellett könnyebben előfordul, hogy vál­lalkoznak levélcsempészésre és fegy­őri ellenőrzés nélkül történhetnek a beszélgetések. (Talán csak nem éppen azért húzzák a fegyőrök fizetésének rendezését azok a »magas« körök, amelyek a fa­sisztáknak, feketézőknek akar­nak kedvükben járni ?) 3. A magasrangú bíró ügyében megindult a­­vizsgálat és érdekes fejlemények várhatók. 4. A gazdasági rendőrség ala­posan végrehajtotta ebben a csem­pészügyben a »bizonyítás kiegé­szítését«. " György István Autószakiskola hatóságilag vizsgáztat felelősséggel is—14 nap alatt is modern autókon, motorkerékpáron és teherautókon. KERBER autószakkönyvek. HIRADÉ, VI., Terme­kSzat 7. Telelem­­ 224-1 412

Next