Igaz Szó, 1947. július-december (3. évfolyam, 26-52. szám)
1947-07-02 / 26. szám
TV7 július 2 IGAZ SZÓL Véletlen adott késre egy régen keresett tömeggyilkost Az összeesküvő Lakatos Géza százados adta a parancsot az ördögkuti vérengzésre Sswrannyal ki a védtelen romaissákat a bestiális vezérkari tiszt A Katonapolitikai Osztály bravúros nyomozással derített fényt a közelmúlt történetének egyik legszégyenteljesebb lapjára. Ördögkúton, egy kis erdélyi faluban 1940-ben, az erdélyi bevonulás során ártatlan embereket gyilkoltak meg Horthy katonái. A világsajtó annak idején hatalmas cikkben számolt be a véres ördögkúti eseményekről. A magyar nép történetének egyik legnagyobb szégyene marad Ördögkút. Ártatlan, védtelen parasztembereket gyilkoltak le, hallott, suttogva terjesztett hazug vádak után, kihallgatás, ítélet nélkül. Mindeddig senki sem tudta, kik követték el a gyilkosságot, ki a felelős? Elfogtak ugyan néhány katonát, akik annak idején Ördögkúton voltak. Ezek persze tagadtak. De most kézrekerült a parancsnok is és teljes szörnyűségében alakult ki az ördögkúti véres óra képe. Véletlenül derült ki minden. Néhány kiszakított mondat az aktából: izgalmasabb, mint bármely detektívregény .. . KÉZREKERÜL AZ EGYIK ÖSSZEESKÜVŐ (Tóth István alezredes vallomásából) „A Magyar Közösség régi tagjait Sorra aktivizáltuk. Így került sor többek között Lakatos Géza vezérkari századosra is. Régi közösségi tag volt. Most azt a feladatot bíztuk rá, hogy furakodjon be az egyik demokratikus pártba. Nem tudom sikerült-e és neki.“ Nem sikeren. Márrikerins. A vallomás után azonnal kihalhatták, majd letartóztatták Lakatos Géza volt vezérkari századost. A Katonai politikai Osstály egyik beosztott tisztjének ismerős volt Lakatos Géza arca. Megkérdezték, hol szolgált. „Huszonkettes határvadász voltam!“ — hangzott a válász... 22-es határvadász?... Ezek jártak ördögkúton is... A Katonapolitikai Osztály hozzákezd a 22-es határvadászok adatainak gyűjtéséhez. HÁROM FÉNYKÉP VALLOMÁST TESZ (Kitépett lap egy pomtékalbumból“) Szürke kartonpapírra ragasztott három fénykép. Amatőrképek, valamelyik katona készíthette. Nem beállított, mesterkélt felvételek. A valóságot ábrázolják. Fehér tintával felettük a felirat: ??. HV. ZSJ. ÖRDÖGKÚTI MEGTORLÁSA 1947 IX. 7-ÉN 13-tól—1315-ig.“ Az első képen véres arccal az árokszélen halott parasztember fekszik. A sebesülésből arra lehet következtetni, hogy kézigránátot vágtak hozzá. A másik kép a templom előtt fekvő hullákat ábrázolja. A harmadikon alvó, furcsa arckifejezésű, felkötött karú szakaszvezető látható. Mellette fegyveres baka ül. A „megtorlás“ mellett sehol semmi nyoma annak, amit meg akartak torolni. A hullák mellett sehol sínes fegyver, amiből arra lehetne következtetni, hogy a halottak ellenálltak volna a bevonuló katonáiknak. A szakaszvezető arca pedig olyan, mint minden alvó részegé. Mellette a fegyveres honvéd úgy ül, mintha éppen őrizné. A szakaszvezető keze sínben van. Márpedig a kartörés nem éppen harci sérülés. A tanúk sem tudnak fegyveres ellenállásról. Új nyomozás: fogtak-e el valakit a tömeggyilkosok közül? SZEMÉLYLEÍRÁS, PONTOS ADATOKKAL (A nyomozási jegyzőkönyvből) „Az ördögkúti gyilkosságokban tevékeny részt vett egy Lakatos Géza nevű százados is, aki később a vezérkari iskolára került. Személyleírása: 31—32 éves, barna, hullámoshajú, piros arcú, kékszemű, feltűnően büszke fejtartású .. Az összeesküvésben való részvétel miatt letartóztatott Lakatos Géza is vezérkari százados volt. Járt Ördögkúton. Feltűnően büszke fejtartású. Kihallgatják. Lakatos mindent tagad. Először azt is, hogy egyáltalán Ördögkúton járt. Amikor rábizonyítják, hogy hiszen a 22-es határvadászok jártak ördögkúton és ott is századparancsnok volt, lassan emlékezni kezd ... „Ördögkút? Lehet..Talán járt ott is. De semmi különös esemény nem történt. Megvan az első nyom: Debrecenben két jegyezve emlékezik Lakatosra.S VALLANAK A SZEMTANUK (A debreceni Népügyészség jelentéséből) „Úri Imre és Seprényi János letartóztatottak elmondják, hogy határozottan felismerik a képen Lakatos Géza századost. Lakatos annak idején parancsnokuk volt. Az ő parancsára végeztek ki 13 román állampolgárt. Huray Ferenc tanúi elmondja, hogy ismeri Lakatost. Az ő parancsára készített fényképeket is az eseményekről. Többször készített kivégzettekről is fényképet?“ Kész a vád. Lakatos Géza a 27-es határvadász zászlóalj kerékpáros századának parancsnoka volt. Többrendbeli gyilkosságot követett el Szilágynagyfali környékén. Itt kilenc embert szuronnyal végeztetett ki. Négyet agyonlövetett. Ezt a tett végrehajtói vallják. Több esetben maga is lőtt agyon románokat. De Ördögkútról hallgat. Pedig a tanúk és fénykép erről is vallanak, ördögkúton a vérengzés időpontjában csak Lakatos százada tartózkodott... Most már szorulni kezd a hurok a főbűnös körül. A TÖMEGGYILKOS TAGAD (Lakatos százados vallomásából) „ ... fegyverzajt hallottunk ördögkút felől. Azt mondták, nem tudom ki mondta, hogy a román pap lánya a templomtoronyból lövöldöz. Puskája is volt a lánynak. Nem kérem, én nem láttam. Csak hallottam. Aztán több románt lelőttek és a falut majdnem teljesen felgyújtották. Aztán tovább kerékpároztunk. A századparancsnok én voltam. Nem adtam erre parancsot.“ A Horthy-hadsereg vak fegyelmének ismeretében, el sem képzelhető, hogy parancs nélkül ilyet tegyenek, a katonák. Különösen 1940-ben, amikor még az újvidéki „példát“ sem ismerték, Lakatos százados csak hallotta, hogy a román pap lánya lövöldözött. A gyilkosságokról, gyújtogtásról tud. De annyi fáradságot sem vett, hogy megnézze, igaz-e, amit beszélnek? Gyilkos if ia hazudik. Előbb még tagadott, most már emlékszik. A hirtelen világosság oka: megtudta, hogy a debreceni foglyok felismerték... Elfogtak egy összeesküvőt és kiderült, hogy tömeggyilkos. Lakatos Géza néhány nap múlva már a népbíróság előtt felel majd bűnéért, amely annak idején vádlóan írtak a szabadságszerető népek lapjaiban. Annak idején románokat gyilkolt és gyilkoltatott Lakatos Géza százados. ‘Most az összeesküvők között kerestem a jövőt“ magyar parasztok ellen, munkások ellen, a szabadság, a köztársaság ellen szövetkezett. A népbíróság egyesíteni fogja ügyeit és együttesen, összbüntetést szab majd ki Lakatos Gézára. GÁRDOS MIKLÓS Tisztítsák meg a Tudományos Akadémiát AHOL „OTTFELEJTETTÉK“ A MÚLT SZELLEMI KÉPVISELŐIT! Rusznyák István nyilatkozata a tisztogatás sürgősségéről Nemrégen tartotta nagygyűlését a Tudományos Akadémia. Ez fontos esemény a nemzet szellemi életében. A beavatatlanok persze azt hiszik, hogy kulturális ételünk aktuális kérdései is szóba kerültek az ülésen. Sajnos, el kell árulnunk, hogy tévéémnekke Akadémia még az idei Toldicentennáriumról is elfelejtkezett megemlékezni. Országunk „legelőkelőbb“ kulturáls intézményében szó sem esett erről a jubileumról. Ez persze nem véletlen, hanem rávilágít az Akadémia szellemére és működésére. Akadémiánkkal bizony súlyos bajok vannak. E bajok igazi forrását nem nehéz megtalálni. Az Akadémián ott élnek ma is a horthysta szellem képviselői. Ott ül ugyanaz a gárda, amely elnökévé választotta a háborús bűnös József ,főherceget". CSÁSZÁR PROFESSZOR ÉS TÁRSAI Az Akadémián a felszabadulás után történt „tisztogatás“. Ennek során eltávolítottak három személyt: József «főherceget», Hómant és Orsós professzort. A többi akadémikust nyilván jó demokratának találták és alkalmasnak ítélték arra, hogy az új demokratikus Magyarország szellemi életét belföldön és külföldön egyaránt képviseljék. A demokratikus közvélemény azonban korántsem olyan könnyen hívő, hogy a horthysta reakció exponált képviselőit jó demokratáknak fogadja el és méltónak tartja őket az akadémiai tagság megtisztelő pozíciójára. Még akkor sem, ha az Akadémia ezeket az urakat megtűri falai között. Nem hisszük el, hogy jó demokrata az a Császár Elmér, aki orvosprofesszor létére Pécsett saját kollégáit jelentette fel a nyilasoknál. Feljelentései alapján a nyilasok többet el is hurcoltak. Korántse gondoljuk azonban, hogy az egyedüli fasiszta a magyar „halhatatlanok“ társaságában. Schmitt Henrik szegedi nyelvész a Volksbund vezető tagja volt. Kollégáit is a Volksbund szempontjai szerint ítélte meg. Az Akadémia tagjai között szerepel a nyugatra menekült burányi Singer Tivadar, fasiszta közgazdász és az a Bartók György, aki múltbeli magatartása miatt jobbnak látta az idejében valótávozást a demokratikus Erdélyből. Nem törölte az Akadémia tagjai közül Dékány István, a fasizmus hazai főideológusát sem, aki hosszú éveken keresztül butította s vezette félre az egyetemi ifjak százait tudományos halandzsájával és akit emiatt az egyetem el is tiltott a professzori működéstől. Ha tovább olvassuk a listát, már szinte természetesnek vesszük, hogy megtaláljuk rajta a Horthy-fasizmus többi szellemi „kiválóságait” is. Ma is tagjai az Akadémiának Thienemann Tivadar és Gerevich Tibor, a „rendszer“ hű lakájai, akik közül az első német vonalat képviselte, a másik pedig az olasz fasisztákkal való barátság kimélyítésén dolgozott. Senki sem csonlkozott azon, hogy a Horthy-rendszer akadémikusai között ott szerepelt Bethlen István A Horthy-rendszer szemében természetesen más szempont volt az irányadó. Miért cipeli magával azonban a mai Akadémia az olyan felesleges terheket, mint Csathó Kálmán vagy Mitrovits Gyulát Hisz Csathó Kálmánnál silányabb írót, Mitrovitsnál jelentéktelenebb tudóst keresve is alig lehet találni. KÉMÉNYSEPRŐ ÉTTEREM szolid vacsorázóhely CIGÁNYZENE! TÁNC! JAZZ! Telefon: 128—007 Nincs helye a Tudományos Akadémián Kornis Gyulának sem. Kornis a Horthy-rendszernek sokáig exponált poltikusa és mindvégig hű kiszolgálója volt. Emiatt az egyetem először nem is igazolta. Politikai felfogására világot vet az Államférfi című könyve. (Budapest, 1943.) Ebben a könyvben határozottan kiált Hitler és Mussolini mellett: „Sokan Mussolinit és Hitlert demagógnak bélyegzik, ám de ezek az egész nemzet érdekéért harcolnak, nem osztályuralomra törnek... (Első kötet 267. lap.) Hitlertől különösen el van ragadtatva a jeles „tudós“. Ezeket írja: „Hitter páratlanul sugalmazó személysége és a magas hőfokú nemzeti érzés összetörte és kiirtotta a kommunizmust, amely Németország belső egységét fenyegette. Nem tehet véletlen, hogy az összeesküvők, amikor tervezgetésük során a kultuszminisztert keresték, éppen az ő személyét vették számításba. Jól ismerhették politikai felfogását. A listát még sokáig folytathatnánk. „EL KELL TÁVOZNIOK... Ilyen személyi összetétel mellett egészen természetes, hogy az Akadémia ma úgyszólván semmi munkát nem végez. Az Akadémia beteg. Ezt maguk az Akadémia vezetői is jól tudják. Nemrégiben meg is ígérték, hogy 12 nem igazolt tagot rövidesen kizárnak és helyettük beválasztanak 13 haladó tudóst, demokratikus szellemi életünk kiválóságai közül. Az ígéret azonban ígéret maradt. A tisztogatási akció mindmáig meg sem kezdődött. E tisztogatásnak azonban minél előbb meg kell kezdődnie, máskép az Akadémia még mélyebbre csúszik a lejtőn. Ez a demokratikus társadalom és a demokratikus tudósok követelése. Az Akadémia ügyében kérdést intéztünk Rusznyák István professzorhoz, az Akadémia igazgatósági tagjához. A kiváló tudós ezeket mondotta: — Tudományos életünk szempontjából feltétlenül szükséges, hogy az Akadémia demokratikus szellemű intézménnyé váljak. A demokratikus megújulás terén kétségkívül történtek már, lépések azáltal, hogy a Szentgyörgyi Akadémia beolvadt a Tudományos Akadémiába. Ez azonban még nem elég. El kell távozzkiok az Akadémiából mindazoknak, akik a mult reakciós szellemet képviselik és sokkal nagyobb számban kell bekerülni modern, demokratikus szellemű tudósoknak. Az Akadémia súlyos betegségei tisztán állnak immár mindenki előtt. Az illetékeseken a sor, hogy kezükbe vegyék végre a seprőt és hozzákezdjenek az elmaradhatatlan tisztogatáshoz. Nádor György Július 10-én CSÜTÖRTÖKÖN JELENIK MEG A Képes Kurír FÜGGETLEN CSALÁDI KÉPES HETILAP 10 NAGY OLDAL! CSAK 1 FORINT! TARTALMA: — KÉPEK, RAJZOK, MULATSÁGOS CIKKEK — MINDEN, CSAK NEM POLITIKA! Házassági tanácsadó A szívek orvosa Mindenki lapja a Képes Kurié, js MI LESZ A KÉPES KURÍRBAN? Humor! Jövendőmondó! Keresztrejtvény! ASSZONY ROVAT, GYERMEKVILÁG — FILM — SZÍNHÁZ, DALOK — KOTÁK — RÁDIÓ-KURÍR — SPORT-KURÍR, TECHNIKA — ORVOSTUDOMÁNY | FOLYTATÁSOS REGÉNY! NOVELLA! ! BŰNÜGYI TÖRTÉNETEK!