Igaz Szó, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-08 / 1. szám

T ICJA 11 FORINT ||| sg f—® Jr Nä£F^B| S’ ß ■ vt. í:vf. I. SZÁM. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP lsi'tóiitók JPÁL1WY GYÖRGY ALTÁBORNAGY CIKKSOROZATÁNAK ELSŐ RÉSZE: HOGYAN LETT AZ ATOMBOMBA AZ USA „CSODAFEGYVERE” ÖT FURCSA TÖRTÉNET A FELTEN ÉS GUILLEAUME KÁBELGYÁRBÓL MEGFEJTETTÉK A LE HAVREI SOROZATOS GYAPOTÉGÉSEK REJTÉLYÉT A „NOVDJE VREMJA” LELEPLEZI A LONDONI KONFERENCIA CSÚFOS KUDARCÁNAK KULISSZATITKAIT Mért kap „özvegyi” nyugdíjat egy lefokozott vezérezredes felesége? Újabb botrány az Ügyvédi Kamarában: felmentették dr. Szöllösi Endrét A nagybankok államosításának jelentősége (Sz.) A bankállamosítás tényleges időpontja január hónap. A bank- államosítás igen nagy feladat: ha­talmas szervezési, személyi, átfogó gazdasági változásokkal jár majd -és. csak hónapok múlva les? befe­jezettnek tekinthető. Mégis a bank- államositás végrehajtásának kezde­tén, már a nagybankok hivatalos formai átvétele • idején világosan ki kell tűzni a bankállamositás alapvető irányelveit. A bankállauiosítással kapcsolatos feladatok vizsgálatánál nem szabad szem elöl téveszteni a nagybankok államosításának jelentőségét Ma­gyarországom Az ország háború előtti fejlődésének kapitalista-fél- íeudális jellege, az európai viszony­latban aránylag • későn induló ma­gyar ipari fejlődés, a tőkekoncent­ráció viszonylag magas foka — több más tényező mellett — mind egy-egy magyarázója annak, hogy hazánkbatv az egész gazdasági élet irányításában a nagybankok döntő szerepet játszottak. A nagybankok államosítás után — hozzászámítva a bankvállalatokat, a már eddig is állami kézben lévő vállalatokhoz •— a külkereskedelmi forgalom cgyharmadát már nem a magán­tőke fogja lebonyolítani; a: ipar­ban dolgozók fele közvetve az állam alkalmazottjává válik; a hitelélet terén pedig az államosított bankok súlya 80 százalékos aránynak felel meg. Mindebből következik, hogy a hankok államosítása Magyarorszá­gon nemcsak a gazdasági élet tár- sadalmasított részének egyszerű megnövekedését, hanem a gazda­sági élet lényeges szerkezeti átala­kulását is jelenti. A szerkezeti át­alakulás lényege, hogy kereskedel­mi, elsősorban külkereskedelmi té­ren jelentőssé, az iparban a ma- gánszet'foroknal nagyobb súlyúvá, a hitelélet terén pedia döntővé vált a gazdasági élet társadalmi szekto­ra, vagyis együttvéve a társadalmi szektor — a mezőgazdaságtól elte­kintve — n tnarrántőkcsnél nagyob­bá. erősebbé vált. Ez n szerkezeti átalakulás, te­hát a végbement minőségi változás jellege nem mérhető egvszerűen azokkal a számokkal, amelyek a gazdesóe; é’et társadalmi szektorá­nak növekedését ielzik. A minőségi Távozásnak. , gazdasági é!“t tár­sadalmi szaporának megnöveke­dése csak etof-t’etele; a vá’tozás ‘jellegét a menm-isáei változásnak, a gazdasági szektorok arány-válto- rfsának mértékén tál erz a politi­kai, társadalmi átalakulás szabja meg, amely Magyarország politikai, társadalmi fejlődésében rejlik. Azt, hogy a gazdasági élet, állami, ál­talában társadalmi részépek jellege kapitalista, állató kapitalista, vqgv népi demokratikus, a szocializmus felé tartó-e, azt magának az állam­nak, a társadalomnak politikai be­rendezkedése szabja meg. A nagybankok államosításával végbemenő mélyreható, egész gaz­dasági életünket átfogó gazdasági átalakulás együtt jár döntő politi­kai fejlődéssel, a népi demokrácia erőteljes fellépésével. A gazdasági életnek — a bankállamosítás után — döntő területe nem a tőkésosztály érdekeit, hanem a dolgozó núp ér­dekeit fogja szolgálni. A gazdasági életnek a bankállamosítássat igen jelentősen kiszélcsedeti, a közleke­dés és a bányászat terén túlnyomó és most már az ipar terén is túl­súlyba kerülő tarsada! másított szektora, így a népi demokrácia gazdasági politikájának, egész fej­lődésének egyik döntő bázisává válik. A bankállamositásnak — egész politikai és gazdasági fejlődésünk szempontjából — rendkívüli jelen­tősége már magában is megszabja az új bank- és bankvállalati vezetők kiválasztásának szempontjait. Az a tény, hogy a bankok és bankválla­latok nemcsak egyszerűen a tőkések kezéből az állam kezébe mennek át, hanem a nagytőke kezéből — a nagytőkével szembenálló, a dol­gozó nép akaratát érvényesítő — állam kezébe, világosan mutatja azt is, hogy a bankok és bankvál- Islatok élére a nagytőke képviselői és a nagytőke lakájai helyeit milyen vezetőket kelt keijelölni: olyanokat, akiket a szakértelmen túl elsősor­ban a nagytőke érdekeivel, politiká­jával való szembenállás, a dolgozó osztályok érdekében, a népi demo­krácia maradéktalan megvalósítása érdekében vívott harcos múlt jelle­mez. Az új bank és bankvállalatok vezetőinek kiválasztásánál a fenti szempontokat maradéktalanul érvé­nyesíteni kell, különben éppen az válik kétségessé, ami a bankálla­mosítás valódi jelentősége; a népi ' demokrácia — a kapitalizmustól merőben különböző — gazdasági politikájának megvalósítása. Azonban a bankállamosftással kapcsolatos feladatok nemcsak egy­szerűen személyi vagy szervezeti (Vezércikk folytatása a második oldalon) Á aatacjnjar demaiisrácim évi mérl (ijesztendő beköszöntésére a főkönyvelők szabályszerűen elkészítették az évi mérleget, A Johjó-. számla tartozik oldalánn a beruházások, követel oldalán a teljesítések adatai sorakoznak. A kettő ősz­ízesítése es Különbségé az egyenleg; ái\ ileí. *948 jaau„ 1-te: az ttuu j~ -of • g'ii.ahv-di ., 'k. .az érdekeltek gyarapodásának vagy romlásának hű tükörképe. Példánkban vállalkozó: a Magyar Népi Demokrácia s ezen belül az ipari munkásság. Feladat: állítsuk fel az elmúlt év mérlegét, állapítsuk • / *• . ' meg, hogy érdekeltek kárára vagy javára zárult-e az 1947-es esztendő. Tartozik: Követe Kelet Megnevezés Kelet Megnevezés 1947 I—XII. I-X[T' Magyar Ipari Munkásság 1947 Magyar Ipari Munkásság 1. Szociális beruházások: 1. Termelési eredmények* Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű, W. M., Cukor: 129.000 tonna (38: 100 ezer). MÁVAG, Diósgyőr-Vasgyár: kórházak, üzemi Szénbányászat: 105% mosdók, munkásba rakok, lakótelepek, öltő- , ... . . zők, munkásszállók, üdülők, sporttelepek, Acélöntvény: 109% parkok kultúrházak felépítése. Gyapjúszövet: 134% Típusáruk bevezetésé. Műselyem: 122% Nagy-Budapest: 108 üzemi napközi. Cipő: 123% Á 2. Termelési beruházások: (A százalék-szánjok a 3 éves terv első ne­gyede előirányzatának telejsítését jelentik.) Ganz Villamossági: új transzformátormöhely, új vasbetongyár felépítése. 2. Politikai eredmények* Pét: műtrágyagyár felépítése. _ , Almásfüzitő: timfőldgyár felépítése. Tömegmozgalmak: Ajka: erőműtelep. összeesküvés felszámolás*. Nagy-Alföld, Dunántúl, Tiszántúl: bekötő utak, Helyes választás. védgátak, belvízcsatornák építkezése. Falujárás: iskolák, templomok helyreállítása. Munkás-paraszt szövetség erösitéss. 3. Politikai befektetések: pfeiffer-párt szétverése. Munkásbíróságok felállítása. Az osztályáruló Peyer megbuktatás*. Nagybankok államosítása (kihelyezett tőkék üjabb hidak fe!épités,. Életszínvonal emelése. Merénylők kivégzése. Jugoszláviával kötött ötéves gazdasági szer- Háborús rémhírterjesztés, pánik leküzdése. ződés. Forint vásárlóerejének megszilárdítása. Tervhivatal felállttá**. Munkásbíróságok jó működése. Összesítve: Nemzetgazdaságunk dönt« megváltóéi*- összesítve; ▲ * érés terv ela« negyede előirányza­tásáért, kapitalista útról a népi áemo- tónak túlteljesítéséért, a dolgozók poH­kráci* útjára lépésért, a* államhata- tlkal hatalmának megerősítéséért, aa hunnak a nép kezére juttatásáért. általános életszínvonal emeléséért MAGVAR IPARI MUNKÁSSÁG MAGTAR IPARI MUNKÁSSÁG HITELEZŐ NÉPI DEMOKRÁCIÁNAK tartozik NÍJPI DEMOKRÁCIÁTÓL követel forintba* kifejezhetctlcn összeggel Forintban kffejezhetetlen összeget. A könyvelés alapszabálya: aki kap, az tartozik. Fenő példákban mind a Magyar Népi Demokrá­cia, mind a Magyar Ipari Munkásság; adós és hitelező. Tartozik és követel, önmagától, az ország összes dolgozóitól: a'nagykapitalizmus fokozatos éa szerves felszámolását, többtermelést, a 3 éves terv megvalósítását Ebben az esetben: Átvitel 1948 évre: Keményebb népi demokrácia! Ha az elszámolást felülvizsgálja, bizonyára rendben lévőnek találja a dolgozó magyar nép. *■ BARS SÁRI

Next

/
Thumbnails
Contents