Igaz Szó, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-08 / 1. szám

| «M S jamtabr 8 54TM:a Felten és Guilieaume kábelgyárból AZ ELLOPOTT MÉZ AZ ELTŰNT PÉNZ AZ ELBOCSÁTOTT ÖZVEGY AZ OTTMARADT , A MEGMENTETT IGAZGATÓ­I BÉRELSZÁMOLÓ Csupa furcsaság, aminek hamar a végére kell járni! öt kis történet a Felien és Guil­­ieaume kábelgyártól, amit a vé­cén ajánlással is látunk el, akár a balladákat. Szendkívül tanulságos történetek. Ita az ajánlások eljutnak a megfelelő helyn, tisztogatni kez­denek és grend­isz a Felten-gyár­­ban. Megválton­ a világ, ami a vezetőknél pákcául semmit sem változott azóta, hogy Hitler képét leakasztották a álról. Mert a Fel­ten német vállalt volt és sokan vannak, akik h­ár mindig azt hi­szik, hogy volala újra német vál­lalat lesz. BALLADA 14 MÁZSA BÉJRŐL, AMIT ELLOPTAK A napilapok nemrég arról szá­moltak be, hog a Felten-gyárban titokzatos loptok történnek. El­lopták többek között egy f­elvágón­­ Juheit, 14 mása rezet és igen sok i­s Tímahuzalt. A kihallgatások so­rán az egri gyári vezető férfiú meglepő kijelölést tett. Azt mon­dotta: arra gyanakszik, hogy a munkások lábuk köré csavarva vitték ki a párból az eltűnt áru­kat. A dole kissé hihetetlen. Ho­gyan lehet tizennégy mázsa rezet és félvagor kábelt láb köré csa­varva el vilid És hogy lehet az, hogy a lányra csak véletlenül jönnek rá Vájjon a könyvelés nem hibát Dehogyemt Csak a raktár-Könyvek erdőinek tudtával, csak az autók ellenörzőinek tudtával le­het ilyl mennyiségű árut kivin­­zni ... nyomozás erre még nem­ terjedt J .•« ajánts AZ ILETÉKESEKNEK Mi kellene nézni, kik t* « vezetőit Felten-gyárnak... Akad-e olyan, akinek az az érdeke, hogy a lop­ók eltereljék a figyelmet szembekröl... Mert az ilyen ti­tokra » lopások mögött nem ritkán ily­est húzódik meg halada AZ LTJSZTNflRÓL­ aki bajbajutott A KNZZEIJ A~r’iujságban— amit a Felten­­hen­ig külön körbe is hordoz­nak — cikk jelent meg az egyik Igazgatni. Az igazgatót, akinek fájt, így a cikk megjelent, De Chatel átlónak hív­ják. Nem szólt egy szó serg. Csak jól megnézte az altisztit, aki a cikket körülhor­dozta.­­ Szonat volt. Az altisztnőt hi­vatták. „Kérem, azonnal menjen a barna. 50.000 forintot­­ kell el­vinni. Itt a pénz, ne is számolja át, ant ha késünk, akkor 4500 forint esedelmi kamatot kell fi­zetni.“ Az asszony átvette a pénzt és elve a bankba. Az 50.000 fo­rint­uk 49.000 volt. Ezer forint Mányit. Az ügyből jelentés lett. A péráros az asszony oldalára állt, veki mégis mindent elköve­tett, így az asszonyt elhelyezték. A vaki, a faliujság ideges olva­sója, le Chalel Ottó volt ... A.TALÁS AZ NEMI BIZOTTSÁGNAK faliujság-ügy pénteken tör­té. A pénzhist­ória szombaton. D Chatel igazgató alaposan egnézte az asszonyt, még meg is rótta a faliújság cikke miatt... Ara jött a szombat. Meg kel­let tudni, hogy ki adta ki az újítást, hogy éppen ennek az allisztnőnek adják oda számlá­latlanul a pénzt ... Lehet, hogy De Chatel? ... BALLADA EGY ELBOCSÁTÁSRÓL Egy özvegyasszony, aki már több mint tíz éve dolgozik a gyár­ban, felmondólevelet kapott. Miért? Munkájával mindenki meg volt elégedve, kedves modorát min­denki szerette, csak éppen a bér­elszámoló főnöke, Gregorovicz Ele­mérné és De Chatel igazgató nem állhatta. De a felmondásoknál az a rend, hogy igazgató vagy üzemve­zető nem mondhat fel. Csak a munkások bizalmából választott üzemi bizottság ellenjegyzésével érvényes a felmondás. Ez szüksé­ges és hasznos ellenőrzés. Az özvegy asszony azonban mé­gis felmondólevelet kapott Az üzemi bizottság egyik tagja megkérdezte De Chatel igazgató urat: Miért mali et ex see özvegyasi­­szony? — Oh, s­em tudom ... Magától ment el, önként . *s •—■ _ hangzott a válasz. ' De Chatel igazgató úr — fino­man Szólva — tévedett. Ugyanis az felmondólevelet kapott. De csak az igazgató írta alá AJÁNLÁS A MUNKAÜGYI BÍRÓSÁGNAK A Fellen-gyárban valaki tör­vényellenesen mondott fel — minden ok nélkül — egy Sü­vegyasszon­ynak. A felmondóle­velet az ÜB nem írta alá. Nem is tudott róla. És valaki még félre is akarta vezetni az üzemi bizottságot ... Eljárást kellene indítani. BALLADA DE CHATEL OTTÓ ÚRRÓL De Chatel Ottó, szép francia neve ellenére a németek buzgó ba­rátja volt. Máskép nem is lehetett volna a náci vállalat nagyhatalmú igazgatója. De régebben sem volt valami nagy demokrata. 1919-ben a műegyetemi csendőrzászlóaljban önként indult a munkások ellen­. A volt csendőrzászlóaljbeli ellenforra­­dalmár aztán Nemzetvédelmi Ke­resztet kapott Horthy­tól. Most demokratának mondja magát — de ha valaki jobboldalinak segít­ség, állás, pénz kell, De Charehre számíthat a­­legjobban ... Igazol­ták ... De hogy AJÁNLÁS AZ ÁLLAMVÉDELMI OSZTÁLYNAK Meg kellene nézni, hogy is le­het az, hogy a csendőrzászlóalj volt önkéntese, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa, a viharok­kal igazolt De Chatel ilyen fon­tos kulcspozíciót tölt be az or­szág egyik legjelentősebb elektro­­mosipari üzemében BALLADA GREGOROVICZ ELEMÉRNÉRŐL­ Gregorovicz Elemérné azatléta­német. ő maga állította ezt, 1940-ben. Kedvenc szarajárása ez volt: „Az anyátok, büdös kommunis­ták!“ Amikor a németek mér Bu­dapestig menekültek, az óvóhe­lyen kijelentette, hogy „az aljas angolszász terrorbombázók rob­banóbabáiból“ ő is látott egyet. Ezt sokan hallották is, de az egyik tanú, bizonyos De Chatel Ottó el­felejtette ... Eredmény azért mé­gis csak az: ötégptoviemét állás­­vesztésre ítélik. De miért van a NOT? Hogy fel­mentse Gregorovicznét, Fel is menti. Éppen az infláció alatt volt az első tárgyalás, és nemrég a má­sodik. Eredmény: Gregoroviczné­­nak 18.000 forint végkielégítést és új állást ítélnek meg. Hiába tilta­kozik az ÜB, a bizalmi testület, a kártalanítást ki kell fizetni. A munkások az infláció alatt izzad­tak a sovány levesért. Gregoro­­viczné pihent és most még 18.000 forint üti a markát AJÁNLÁS AZ IGAZSÁGÜGY­MINISZTÉRIUMNAK A tanukat is meg kellene hallgatni Gregoroviczné ügyé­ben ... És a népbírósági, NOT ügyek felülvizsgálásánál nem lenne érdektelen ezt az ügyet is kitűzni. De most De Chatel igazgató holtfiért a munkásokat kell megkérdezni... és hogy fizeti vissza Gregoroviczné a 18.000 forintod? Ez már más kérdés. Egyelőre el kell tűnnie a gyárból. Hiszen a munkások nem akarják, hogy ott legyen ... Viszont De Chatel igazgató akar­ja. Ki az erősebb? K öt ballada, öt ajánlás. A Felten vezetőségében a németek óta —­ már ami például De Chatel Ottót és Gregorovicznét illeti —­ alig vál­tozott valami. Csak az, hogy most titokban kell védeni és előrenyom­ni a jobboldaliakat. Ezt régen nyíl­tan tehették. Az ajánlásokat azért írtuk, hogy az utat is megmutas­suk: ezen a vonalon kellene ren­det csinálni. A tisztogatásnál pedig — ez szinte biztos — még majd más is kiderül GÁRDOS MIKLÓS rp-TOP espressók Szent István­ körút 24. Telefon: 125­ 408. K­IV, Váci u. 11/a. Telefon: 187 598. IGAZ SZÓ Megfejtették a le havrei többszázmilliós gyapotégések rejtélyét Nyújtólapokat rab­áltak­ a házakban ■* Miinek áll érdekében az amerikai áru elpcsat­lása és a behozott gyapjei pótlása? Le Havre Franciaország egyik leg­nagyobb kikötője. A város lakossá­gának és a kikötő munkásainak éle­tét hónapok óta rettegésben tartják azok a sorozatosan ismétlődő titok­­zatos tűzesetek, amelyek a gyapot­­import nagyrészét elpusztították. FÖLDALATTI HÁBORÚ Le Havre lakossága lázban halt. A nagy kikötőváros életét teljesen fel­forgatták, a m­eg-m­­egújuló esetek. Az embereket alig érdeklik már a világ­­politika legfontosabb eseményei, fi­gyelmüket a hónapok óta ismétlődő tűzesetek kötik le, amelyek már-már a kikötő egész életét megbénítani látszanak. — Földalatti háborút folytat elle­nünk egy titkos hatalom — mondta a l’Humanité című párizsi lap kikül­dött munkatársának a kikötő vezető­sége. Valóban, a helyzet­­úgy néz ki, hogy a „földalatti háború‘‘ kifejezés nem túlzott. Hát egymás után követ­­kező hatalmas tűzeset, amely az egész francia gyapotbehozá­s­i és a re­­havrei kikötőt veszélyezteti, nem le­het véletlen. Ez tervszerűen folytatott hadjárat, melynek okait egyelőre csak sejteni lehet, tudni még nem. íme, a tények. 1947 március 22-én 10 óra 45 perckor a ,,Hó­dokk nagy gyapotraktárából tüzet jeleznek. A raktárban 7 ezer tonna amerikai im­port gyapot fekszik, 60 milió frank értékben. A 7 ezer tonna gyapot elég. Ezúttal még senki sem gondol rosszra A biztosító társaság kifizeti a kárt és az ügy be van fejezve. A MÁSODIK ÉS HARMADIK TŰZ Május 11-én­ ismét riadó van. Ez­által 9 ezer tonna válogatott minő­ségű a amerikai gyapotról van szó, 180 millió­ frank értékben. A kikötő igaz­gatósága, a tűzoltóság és a rendőrség ekkor már nyugtalankodni kezd. A tűzoltók azt állítják, hogy a lángok­nak különös, sárgás színük volt és a kőzetben szokatlan, furcsa szagot lehetett érezni. Ezúttal sem akarnak még rosszra gondolni. Hátha vala­­melyik vigyázatlan munkás eldobott egy cigarettát, vagy rövidzárlat ke­letkezett a villanyvezetékben? Június 21-én megismétlődik a ka­tasztrófa. 8 ezer tonna amerikai gya­pot esik áldozatul. A kár mintegy 135 millió frank. A biztosító társaság ismét fizet. Ezúttal azonban már senki sem gondolt véletlenre. A vá­rost rémület keríti hatalmába. A rendőrség serényen dolgozik, de a legcsekélyebb nyomott sem sikerül találni. Annyi eredményt minden­esetre elérnek az eddigi esetek, tanul­ságaképpen, hogy az emberek ébereb­bek lesznek. „ÉG a 121-ES RAKTÁR!“ A tüzet, amelyet július 3-án jelen­tenek, már csírájában sikerült elfoj­tani. „Csak.“ 53 bála gyapot ég el 300 ezer frank értékben. Az áru ismét amerikai eredetű. Augusztusban újabb tűzeset törté­nik, amelyen azonban a tűzoltóság és az őrség azonnal úrrá lesz. November 3-án azonban ismét ha­talmas tűz üt ki. Az eset hétfői na­pon történik, délben 12 óra 15 perc­kor megszólalnak a lehavrei sziré­nák. Dumont úr, a tűzoltóság pa­rancsnoka irodájának ablakából ki­nézve vastag fekete füstöt lát a ki­kötőből felszállni. A telefonon egy munkás izgatott hangja jelentkezik: „Itt a 121-es raktári A gyapotbálák lángokban állnak! Jöjjenek azonnal!“ A tűzoltóállomástól a dokk raktár­házakig 5 perc­ az út. Mégis mikor az első tűzolltóautó szirénázva meg­állt a 121-es raktárépület előtt, már minden lángokban állt. Gondolni sem lehetett a felhalmozott 2.300 bála amerikai gyapot megmentésére. A tűzoltók munkája már csak arra szo­rítkozhatott, hogy megakadályozzák a lángok átterjedését a szomszédos raktárépületekre. Néhány perc múlva megérkezik a rendőrség, az újság­ 5 írók és a gyapotbehozatal állami szervének vezetői A tűzoltók parancsnoka kijelenti előttük: „FELTÉTLENÜL BŰN­CSELEKMÉNYRŐL VAN SZÓ!“ — Uraim, újabb­­rejtély előtt ál­lunk. Az a rakodómunkás, aki a tü­zet jelentette, azonnal a telefonhoz rohant, amikor az első lángnyelvet meglátta. Pontosan 5 perccel később az első tűzoltóautó már megérkezett, de ekkor már az összes gyapotbálák lángoltak. A préselt gyapot rendes körülmények között igen lassan ég és öt perc alatt legfe­jebb egynéhány szomszédos bála lóghatott volna tü­­zet. Feltétlenül bűncselekményről van szó — mondotta a tűzoltóság ve­zetője a rendőrség és a sajtó képvise­lői előtt. Alig két órával később a párizsi esti lapok hasábjain üklömnyi betűs címek adják hírü­l a történteket. Egész Alsó-Szajna megye rendőrsége munkában van, Rouenből azonnal két magasrangú rendőrtiszt utazik Havreba a vizsgálatok megindítására. Mindazok a munkások, akik a tűz ki­törése idején a 121-es raktárházban, vagy környékén dolgoztak a legszi­gorúbb vizsgálaton esnek át. Egyikük kihallgatásakor érdekes tárgyat nyújt át a rendőrtisztnek. Mintegy 50 centi­méter hosszú és öt milliméter széles pálcikát. — Ezt közvetlenül amellett a bála mellett találtam, amelynél a tűz kez­dődött — mondta. A pálcika nem volt más, mint gyújtőlap, amelyet a háború alatt repülőgépről ledobva használtak. KINEK ÁLLT ÉRDEKÉBEN? Le Havreban minden ember de­tektív lett." Mindenki saját szakállára kutat, mindenkinek saját elmélete van a tetteseket illetően. A párizsi rendőrség legügyesebb nyomozókülö­nítményét küldte Le Havreba, Ferret ezredes vezetésével. Westphalen úr, a GIRG vezérigaz­gatója az újságírók előtt kijelentette: " A károk nemzetgazdasági kiha­tásai belát­hatatlanok. Minden elégett bála gyapot a teljes színarany érték elvesztését jelenti Franciaországnak, miután gyapotszükségletünket beho­zatallal fedezzük és csak arannyal fi­zethetjük. Tekintettel arra, hogy a kiesés a textilipari munkásságot is a munkanélküliségre kárhoztatja, az ügynek nem csekély kihatása van egész Franciaország kereskedelmi mérlegére. A demokratikus francia sajtó rá­mutat az egész kérdéssel kapcsolat­­ban arra, hogy az esetek nem is olyan retélyesek, mint ahogyan azt a francia belügyminisztérium fel sze­retné tüntetni. Két tény ismeretes. Az elégett gyapot minden egyes eset­ben amerikai áru volt. A tüzet a há­ború alatt használt g­­újtópálcikák okozták. A nyomozás régi klasszikus szabályai pedig ősidők óta mindig azt kutatták: Cui interests... Kinek állt érdekében? (Azt pedig ,midenki tudja, hogy minden egyes elégett bála (IVaPi) helyett újat kell vásárolnia Franciaországnak az USA-ban. Két­szeres export — kétszeres profit.) b. j. A külföldi szabadságharcokban elesett magyar hősök hozzátartozói is nemzeti gondozásban részesülnek A népjóléti minisztérium nem­zetgazdasági osztályán napok óta lázas munka folyik. Az ellenállási igazolványok átvizsgálásával kap­csolatban felülvizsgálják a nemzeti gondozottak aktáit. Még Molnár Erik népjóléti mi­niszter hozta ki ■azt a rendeletet,­ amely gondoskodik a hősi halált halt szabadságharcosok hozzátar­tozóiról. Aki igazolni tudta, hogy családf­enntartója az ellenállási moz­galom harcaiban, vagy fasizmus­­ellenes magatartása miatt vesztette el életét, rendes állami fizetési osztályba sorolt járadékot kapott. Fölkerestük Ajtay Miklós mi­niszteri tanácsost, aki a felülvizs­gáló bizottság vezetője. Megkér­tük, ismertesse a bizottság munká­ját.­­• Miután a nemzetgondozás iránti kérelmekhez hivatalos ok­mányokat kellett csatolni, több Nagy Ferenc-éra alatt kiadott el­lenállási igazolvány került be hoz­zánk. Felt­ehető, hogy van ezek között olyan is,­ amelyet Nagy Fe­renc klikkje juttatott a barátai­nak. Ez tette szükségessé a nem­zeti gondozottak felülvizsgálását — t mondotta a tanácsos. — Sok ilyenre szám­ítanak. —* Végeredményben csak né­hány lesz, mert mi már annak ide-­­jén alaposan felülvizsgáltuk a ké­relmezők igazolványát. Elmondja még a miniszteri ta­nácsos, hogy a felülvizsgálattal egyidejűen újabb rendelet készül, amely a nemzetgondozást széles körben kiterjeszti. Idáig ugyanis csak azok hozzátartozói részesül-­­ hettek a gondoskodásban, akik 1941 után, tehát Magyarországnak a második világháborúba való be­kapcsolódása után haltak hősi ha­lált. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy minden olyan magyar sza­­badsághős hozzátartozója részesül­hessen a nemzetgondozásban, aki­nek eltartója 1919 óta akár Ma­gyarországon, akár a spanyol, fran­cia vagy más külföldi szabadság­­harcban el­esett. Sőt ebbe a rende­letbe az ellenállásban megrokkan­tak ellátását is belevonják, így a közeljövőben lehetővé válik, hogy Stromfeld Aurél özvegye, Számyén­y Tibor édesanyja is végre biztos el­látáshoz jussanak. . Eddig tart a nyilatkozat, amely azt igazolja, hogy a demokratikus Magyarország nem feledkezik meg a szabadságharcosok hozzátarto­zóiról.

Next