Igaz Szó, 1948. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)

1948-07-01 / 26. szám

4 f­ttl­artotott belpolitikában Bizakodó, egységes, erős nép ünne­pelte az idén, Péter és Pál napján, a ka­lászba szökkent, új magyar kenyeret. Szerte az országban közös gyűléseket tartottak a Függetlenségi Front párt­jai s a parasztok, akik a pártok kor­látait ledöntve, csak mint magyarok .•sereglettek össze, így a g­yakor­atban tattak példát a nemzeti összefogásra. Az ünnepséghez már csaknem min­denütt maga az aratás szolgáltatta a valóság fényben fürdő díszleteit, hi­szen már jó idő óta dől a rend és zúg a cséplőgép a határban, három aszályos esztendő után végre jó ter­mést, bőséget ígérve. . . Munkások, parasztok, értelmiségiek örömteljes, féltő pillantása im­ogat­ja e napokban a kincses mezőket. S nem üres szólamokat kongattak meg, hanem az eggyéforró nép igaz vá­gyait fejezték ki a szónokok, amikor ezúttal a haza szeretetéről szóltak. Révai József emelkedett és nagy visszhangot keltő szavakkal mu­tatott rá arra, mi ennek a hazasze­retetnek a teste, a valóságos tar­tal­ma: függetlenség és demokrácia, nép és haza egy lett végre. Hogy eddig ju­tottunk, hogy az ezerholdak eltűn­tek és a felszabadult fe­deken felsza­badult emberek élhetnek, elsősorban a szovjet hadseregnek köszönhetjük. A varsói értekezleten — mondotta — a Szovjetúnió és a népi demokráciák odakiáltották a nyugati hatalmak­nak: nem tűrjük a német impera­iz­mus talpraállítását. Az iskolák államosítása rendjén megtörtént. Az intézetek — a kivételektől eltekintve — ma már a nép birtokában vannak, s a demokra­tikus államhatalom felelősséggel és szeretettel igyekszik a jó tanítás ba­rátságos otthonaivá változtatni őket. Folyik a tatarozás, arányosan osztják el a tanerőket. A politikai szenvedé­lyek, amelyek a klerikális reakció bujtogatásának eredményeképpen oly magasra csaptak, már elültek. A de­mokrácia úgy oldotta meg a kérdést, mint nemzeti kultúránk, jövendőnk döntő, alapozó gondját. A klerikális reakció kénytelen volt visszavonulót fújni. A kiátkozásokra, amelyeket a Mindszenty-körlevelek emlegettek, ter­mészetesen nem kerülhetett sor, hi­szen el kellett kerülni azt a visszatet­szést, amelyet az effajta intézkedések felébresztettek volna. A püspöki kar­nak az a határozata, amely lényegé­ben már a nem­ rendi tanítók és ta­nárok szabad választására bízza, vár­jon elvállalják-e az állami megbízatást vagy sem? — valójában már arany­­híd a visszaút felé. A püspöki kar legutóbb megtartott konferenciájának úgy kellett számol­nia az iskolák államosításával, mint befejezett eseményekkel. Ez a helyzet új mérlegelését tette szükségessé. A konferencia a változhatatlan tények világosságánál nyilván újra megvizs­gálta a katolikus egyház és az állam viszonyának helyzetét s bár e tekintet­­ben nem hozott végleges döntést, mégis úgy határozott, hogy a szerze­­tesrendek tartomány főnökségei külön tárgyaljanak a kormánnyal. Ismeretes ugyanis, hogy a szerzetesrendek tanítótagjainak megtiltották az állam szolgálatában való oktatást. Ez mély elkeseredést váltott ki közöttük. Sokan levelet in­téztek a tanfelügyelőkhöz, kérve, tart­sák függőben megbízóleveleik átadását. Mások kérésekkel ostromolták rendi feletteseiket: tegyék lehetővé, hogy to­­vábbra is hivatásuknak éljenek. Így a rendfőnökök nem csupán a püspöki konferencia határozatának, hanem a rendtagok erőteljesen megnyilvánuló kívánságának is tettek eleget, amikor bizottsággal keresték fel Ortutay Gyula kultuszminisztert. A kultuszminiszter a maga részéről is bizottságot fe­t­t ki. A tárgyalások már folynak. A demo­krácia részére a megbeszélések során határozott irányt szab a kormánynak az az álláspontja, amelyet Ortutay Gyula kultuszminiszter nyomatékkal megismételt túrkevei beszédében: vál­­tozatlan­ békejobbot nyújtunk az egy­ház felé, de a demokrácia elveiből semmit sem engedünk ela­ludni. A reakció a köznevelés demokrati­zálásának csatamezején súlyos, döntő vereséget szenvedett. De ez éppenséggel nem jelenti a további kísérletezések fel­adását. Van még reakció és nagy szükség van a demokratikus erők szüntelen éberségére, harci készen­létére. Rajk László Tiszakóródon — ahol országraszóló ünnepség, telkes népünnepély keretében adták át az árvízkárosultaknak a belügyminiszté­rium dolgozói által újjáépítet közsé­get —, arról beszélt, hogy Szabolcs­ban és másutt zsírosparasztok, nagy­gazdák basáskodnak, akik azon igye­keznek, , hogy a falu szegényebb réte­geit köztársaságellenes mozgalmakba kényszerítsék bele. A belügyminiszter az államhatalom erejére utalt. Aki nem hajlandó észrevenni —mondotta —, hogy Horthy korszaka már letűnt é­s demokráciában élünk, azt észre­­térítjük a törvények erejével! A jegy­zők utasítást kaptak, hogy minden ilyen kísérletezéssel szemben erélyesen lépjenek fel. De ha nem is vágtuk le az osztály­­reakció mindén hidrafejét, annyi két­ségtelen, hogy a legnagyobb akadályo­kat má­r félregördítettük az útból, amely nagyjából szabadon ál előttünk. És még gyorsabbá és biztosabbá válik a szocializmus felé való menetelésünk, ha megalakul az új Függetlenségi Front, amelyet mind sürgetőbben követelnek a dolgozók, a demokrácia vezetői. Tildy Zoltán köztársasági elnök beje­lentette, hogy az új Függetlenségi Front megalaktására ősszel már sor kerül, a nemzeti összefogás új alaku­latát szeretettel kell fogadni. Ez azt fogja jelenteni — állapította meg —, hogy eltávolítottuk a gátakat és meg­sokszoroztuk az építés erőit. Rajk László belügyminiszter azt hangoztatta, hogy a demokratikus és hazafias erők közös, egységes szövetségének a létre­hozása annál sürgetőbb, mert a falu­ népe megunta már a pártoskodást. Darvas József építési miniszter azt emelte ki, hogy az új Front nem szün­teti meg a pártokat, de azok nem egy­más ellen törnek ma­jd, hanem a közös nagy nemzeti célok megvalósítására. Az ország terheit miind fokozottab­ban és céltudatosabban helyezik át a dolgozók vádalról a tehetősebb réte­gekre. Ezt a célt szolgálja az új beszol­­gáltatási rendelet, amely a tizenöt hold­nál nagyobb b­irtok­ú gazdákra emel­kedő kulcs szerint ró rá mezőgazdaság­­fejlesztési járulékot. CSATÓ ISTVÁN PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Az Egészségügyi Alkalmazottak Sza­bad Szakszervezete pályázatot hirdet kétéves ápolónőképző iskolája és a vele kapcsolatos Varga Katalin Népi Kollégiumba való felvételre. Jelent­kezni lehet Nádor­ utca 32. IGAZ SZÓ külpolitikában A hét legkiemelkedőbb világpolitikai eseménye kétségkívül a Tájékoztató Iroda romániai értekezlete volt, ame­lyen Bulgária, Románia, Magyaror­szág, Lengyelország, a Szovjetúnió, Franciaország, Csehszlovákia, vala­mint Olaszország kommunista, illetve munkáspártjainak megbízottai bírál­ták és elítélték a Jugoszláv Kommu­nista Párt politikáját A Tájékoztató Iroda üléséről kiadott nyilatkozat megállapítja, hogy Táp, Kardély, Gyilasz és Ranko­­vics, valamint általában a Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége az alap­vető kül- és a belpolitika és a gazda­sági kérdésekben, valamint a Jugoszláv Kommunista Párt feladatának és belső életének ügyében a marxizmus-leniniz­­mussal és a Párt internacionalista ha­gyományaival összeegyeztethetetlen ál­láspontot foglalt el. A határozat meg­állapítja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetői nem voltak hajlandók megjelenni a Tájékoztató Iroda ülé­sén, hogy a testvérpártok baráti, a hibák gyors kiküszöbölésére módot adó bírálatát megvitassák. A közle­mény leszögezi, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága magatartásával kívül helyezi magát és a Jugoszláv Kommunista Pártot a kom­munista testvérpártok családján, az egységes kommunista fronton és a Tájékoztató Irodán. A közlemény a következő szavakkal végződik: «A Jugoszláv Kommunista Párt... egészséges erőinek feladata abban áll, hogy kényszerítsék jelenlegi vezetői­ket hibáik nyílt és becsületes beisme­résére és kijavítására, a nacionaliz­mussal való szakításra, a nemzetközi­séghez való visszatérésre és arra, hogy minden eszközzel erősítsék az egysé­­ges imperia­ista-ellenes szocialista frontot, vagy ha a Jugoszláv Kom­munista Párt vezetői erre képtelen­nek bizonyulnak, váltsák le őket és állítsanak a JUKP élére új internacio­nalista vezetőséget. A Tájékoztató Iroda nem kételkedik abban, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt végre tudja hajtani ezt a megtisztelő fel­adatot.* Nyugaton egyre élesebben bontakozik ki a tö­meget harca idegen zsoldban álló el­­nyomó kormányai ellen. Olaszorszá­got újabb sztrájkhullám öntötte el: Milánóban, Pisában, Bresciában és Velencében általános sztrájk kimon­dására került a sor. Angliában húsz­ezerre emelkedett a sztrájkoló dokk­munkások száma. A kormány katona­ságot vezényelt ki az áruk kirakására és kihirdette a rendkívüli állapotot. Franciaországban a clermont-ferran­diák bérharca győzött ugyan, de­­ máris újabb harcok állanak küszö­­­­bön. A drágulás állandóan tart és ha­t a kormány végrehajtja a szén árának I tervezett nyolcvan százalékos feleme- I lé­sét, beláthatatlan következmények-­­ kel járó infláció zúdul az országra.­­ Ugyanakkor a Marshall-terv Francia-­­­ország gyarmatosítására törekvő fel­tételeinek elfogadása napirenedre­­tűzi a munkásság előtt a nemzet egész jövőjének kérdését. Az „élőhalott“ francia kormány — ahogyan az Ordre találóan jellemezte — ezen újabb árulása miatt most — talán az eddigieknél is nagyobb — válság elé néz. Egyébként: hasonló feltételű szerződéseket kell aláírniok ezekben a napokban a többi Marshall-országok­­nak is, úgy, hogy mindegyikben ki­­éleződött a feltételek elutasítását kö­vetelő hazafias, népi elemek és az amerikai nagytőkésekkel szemben megalkuvó áruló burzsoázia harca. Élesednek az ellentétek a gyarmato­­­­kon és a pillanatnyilag kevésbé elő­térben álló országokban is. Malájában terjed a nemzeti felkelés az angol uralom ellen. Burmában hasonló a helyzet. Izraelben erősödik az az irányzat, amely az ország szabadsá­gát és függetlenségét, az angolszász imperialista hatalmaktól való eltávo­lodás és a Szovjet­ Unióval és a népi demokráciákkal való szoros együttmű­ködés útján kívánja biztosítani Az Irgun, az izraeli burzsoázia illegális hadserege puccsot kísérelt meg, de rajtavesztett. A szélsőjobboldal három minisztere kénytelen volt lemondani. Görögországban az amerikai—angol— görög csapatok óriási technikai és mintegy tízszeres emberfölénnyel meg-­­indították nyári támadásukat. Cél­pontjuk a Grammosz-hegység volt. Az első napokban a fasiszta hadi­jelentések győzelmi ódákat zengtek, de a legújabbak már a «terepnehéz­ségekre» hivatkoznak... Az Egyesült Államokban a közelgő elnökválasztás élezi a ha­ladó és a reakciós erők és az egyes tőkéscsoportok közötti ellentéteket. Wallace pártja állandóan erősödik és most már az USA 34 államában léte­sített szervezetet. Truman választási hadjárata során a köztársasági több­séggel rendelkező kongresszust becs­mérelte, a köztársaságiak őt. Kalifor­niában a Köztársasági Párt elnökje­­lölő konvencióján Dewey, New York állam kormányzója vitte el a pálmát. Alelnökjelölt Earl Warren, Kalifornia kormányzója lett. „Ez a kongresszus“ — jellemezte szellemesen Henry Wal­lace az e­lnökjelölési komédiát —, „olyan volt, mintha ugyanannak a versenyistállónak lovai vete­kedtek vol­na egymással.“ Amivel arra célzott, hogy a köztársaságiak valamennyi elnökjelöltje — akármilyen jelszó alatt „futott“ is—, az amerikai nagy­tőke ügynöke. Németország ügyében a frontok most már teljes világossággal állanak a világ előtt. Varsóban a Szovjetúnió és Délkelet- Európa hét országának külügymi­nisztere leleplezte a nyugati hatalmak háborús terveit és öt pontból álló ja­vaslatot dolgozott ki, amelynek alap­ján a német kérdés a németek és a világ valamennyi békét akaró népe érdekének megfelelően megoldható. Csehszlovákiában a haladó erők, amelyek februárban majd az áprilisi választásokon meg­semmisítő csapást mé­rtek a reakcióra, most továb szilárdítják frontjukat. Vasárnap Csehszlovákiában is meg­szűnt a munkásosztály megosztottsága és északi szomszédunknál is létre jött az egységes marista-leninista elvek alapján felépült forradalmi munkás, párt. FENYŐ BÉLA írók és nyomdászok a grófi kastélyban... Tizenhat holdas festői őspark köze­pén építtette fel Zichy Nándor gróf azt a gyönyörű vajtai kastélyt, ahol most az államosított Athenaeum dolgozói üdülnek. Ebbe a kastélyba hívta meg az Athenaeum üzemi b­zottság,a talál­kozóra a haladó szellemű magyar írók leg­jobbjaik A magyar betű szellemi és fizikai munkásai kétnapos kiránduláson ün­nepelték a magyar könyv diadalát és az idei könyvnap legnagyobb sikerű könyvének szerzőjét, Kossa Istvánt. A Magyar Írók Szövetsége ugyanis tag­jául hívta meg a Szakszervezeti Ta­nács főtitkárát s ezt az írói találkozót használta fel arra, hogy átnyújtsa írói tagkönyvét a „Dunától a Donig» című kiugró sikerű könyv szerzőjének. Kovács László, az Athenaeum üzemi bizottsági elnöke üdvözölte a hatvan­főnyi írói vendégsereget, majd Gergely Sándor, a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyújtotta át ünnepélyes kere­­tek között Ifossa tagkönyvét. Beszé­dében uta­lt arra, hogy a szövetség alapszabályai szerint a tagnak jó de­mokratának kell lennie, tovább is szorgalmas művelője kell maradjon az irodalomnak és végül pontosan kell fizesse tagdíját Kossa István, a felavatott új tag miután kifejtette, hogy milyen politi­kai szempontok késztették dokumen­tum regényének megírására, fogadal­mat tett az alapszabályok lelkiisme­retes betartására. Kijelentette, hogy igyekszik továbbra is jó demokrata maradni, s ahogy ideje engedi, ezután is kezébe veszi az írótollat. Ami a tag­sági díj pontos fizetését illeti, annak biztosítékául felajánlott könyve szer­zői honoráriumából 10.000 forintot az írószövetség céljaira. Az egybegyűltek lelkes tapssal ho­norálták a felajánlott ,,tagdíjat“. Ez­után nyomdászok és írók lelkes han­gulatától lett hangos az eddig csak grófi mulatságok céljait szolgáló kas­tély nagy koncert­terme. Az ünneplésen túl arra is jutott idő, hogy az írók és nyomdászok megvitassák a magyar könyv új útjait, s így megállapítható, hogy a vajtai kétnapos találkozó dicséretes ered­ményekkel zárul (Gy.) A Magyar Műanyag és Vegyészeti Gyár Rt. tudományos és műszaki fel­készültségével sikerült tisztán magyar nyersanyagokból a legkülönfélébb mo­dern műanyagokat előállítani: a köz­­tudatba ment „P­astopán‘‘-t. Ezzel a magyar ipar minden ágának újabb és újabb műanyagcikket hoz át rendelke­zésre hazai alapanyagokból. A Nemzet­közi Vásár ,,Piastopán“ pavilonja bizonyítéka a munkásság és értelmi­ség dolgos és eredményes munkájá­­nak, az igazgatós­ág és üzemi bizott­ság teljes összefogásának.­­ 1948 június 1 MESTERSÉGES VÍZESÉS...­ ­ A Lett Tudományos Akadémia Ener­getikai Intézetének expedíciója most fejezte be a Latgal magaslatokon 150 tó és kisebb folyó tanulmányozását. E tavaik és folyók vizét csatornáik épí­tésével egyetlen vízrendszerré kapcsol­ják egybe s az így nyert víztömeggel vizi áramfejlesztőket fognak hajtani A terv szerint a Jasa folyón hatalmas gáttal 42 méteres vízesést teremtenek. A vízesés tövében építik meg a legna­gyobb erőművet. Együttesen nyolc vil­lanyt­elep létesítését tervez­ik. A munká­latok első szakaszát a napokban indí­tották el.­ ­ A Domec-medence 730 öreg bányá­szát tüntették ki Sztálinéban a tiszte­­letbeli bányász* címmel. Ezek az em­berek a szovjet kormány rendeletére és költségére külön házakat kapnak és külön pénzjuttatásban részesülnek. Köztük van Fedor Polovinkin, aki 45 évig dolgozott a föld alatt és hat fiú­gyermek apja. Ezek, mint mérnökök és felügyelőié, ugyancsak a bányában dolgoznak.­­ A Pravda néhány nappal ezelőtt kö­zölte Nina Makusina levelét, melyben az elmondotta, milyen viszontagságo­kat és csalódásokat keltett elszenved­nie Angliában, ahová férjét követte. Vég­ül is visszatért a Szovjetúnióba. Most a Pravda újabb hasonló tartalmú levelet közöl. A levél írója Natalia Golovanova, szintén Angliá­ba ment, még 1945-ben a férje után. Leírja, hogy ő sem tudta megtalálni helyét az an­golok önző és gyanakvó társadalmá­ban. Nemcsak ők ketten voltak i­gen helyzetben, de a többi szovjet nő is, aki Angliába került. Keserves tapasztalatai alapján óva int mindenkit hasonló lé­péstől.­­ A Szovjet Tudományos Akad­émia geofizikai intézete újabb nagy tudo­mányos kutatócsoportokat küldött ki az ország különböző vidékeire. A cso­portok tanulmányozzák a földkéreg belső szerkezetét és a Szovjetúnió földrengéstani viszonyait, a földrengé­sektől fenyegetett vidékeken kidolgoz­zák a védelmi berendezések terveit, végül értékes ásványok után kutatnak.­­ A Leniingrádi Faúsztatási Tudomá­nyos Kísérleti Intézetben több olyan új gépet találtak fel, amelyek gépesí­tik a faúsztatás során felmerülő mun­kákat. Így például I. G. Arykin mér­nök munkacsoportja kotrógépekhez hasonló szerkezetet készített. Ezzel emberi munkaerő igénybevétele nélkül lehet megtisztítani a fej- vagy lera­kodó helyen a partot, vagy a folyó medrét. Az új gép ötvenszeresen emeli a munka termelékenységét.­­ A Leningrad­ Természettudományi Intézetben a napokban érdekes beszá­moló hangzott el a Mars bolygó nö­vényzetének tanulmányozásával kap­csolatban. Az előadást G. A. Tyihov professzor, az alma-atai csillagvizsgáló igazgatója tartotta. Tyihov profeszor véleménye szerint a Marson a növény­zetnek alacsonynak, a talajhoz lapuló­nak kell lennie. Valószínűleg füvek és cserjék, amelyek színte zöldeskék, vilá­goskék közt váltakozik. Egyik-másik fajta nyár közepén megbámul és ki­szárad, d­e a többi réren is megőrizi zöldeskék vagy világoskék színét. A Mars növényzete bizonyos fokig a mi sarkövezeti és alpesi növényzetünkhöz hasonlítható. Tyihov professzor és munkatársai erős teleszkóp és fényké­pezés útján folytatják a Mars növény­zetének tanulmányozását. Most a Mars csillagásza­ti megfigyelése céljából ex­pedíciót küldenek ki a sarkvidéki öve­zetbe. A Budapesti Nemzetközi Vásáron elragadtatva álltak az emberek a Diana Rt. díjnyertes pavilion­ja előtt. Pedig nehéz volt az út, amíg ide el­jutottak. Az ostrom alatt a gyárépület több belövést kapott, de a vállalat min­den dolgozója éjjel-nappal munkálko­dott, hogy a gyárakat r­endbehozzák. 1946-ban már elérték a békebeli ter- r­melés 25 százalékát. A munkaverseny­­ következtében pedig a gyár selejtje­­ 50 százalékkal csökkent­. A Vásáron a Diana Rt. 20 százalékkal olcsóbban adta az évtizedek óta bevát „Diana sósborszesz“-t. Ezek a tények azt mun l­­­atják hogy a gyár vezetősége és min­den dolgozója átérzi, hogy miért dol­gozik és tudja, hogy kinek dolgozik.­-

Next