Igaz Szó, 1963. július-december (8. évfolyam, 13-24. szám)

1963-07-01 / 13. szám

Vagyis: a reakció és a haladás harcában a re­akció gyakran igyekszik kisajátítani a haladás, a forradalmiérg lobogóját. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy forradalminak csak olyan változást ismerhe­tünk el, amelynek eredményeként haladóbb társadalmi forma, demokratikusabb tulajdon­­viszonyok születnek. A társadalmi haladást pedig elsősorban az dönti el, hogy kik birtokolják az alapvető termelési eszközöket. Ha a gyár, a föld a munkásé és a paraszté — akkor munkás-paraszt hatalom van, ha pedig a gyárra és a földre a tőkések és nagy­­birtokosok teszik rá a kezüket, — mint ahogy 1956-ban nálunk szerették volna —, akkor ez annyit is jelent, hogy a dolgozókat kiverték a ha­talomból, visszaállították a népelnyomó, reak­ciós,­ ellenforradalmi rendszert, a maga összes politikai következményével együtt. Szükséges ezt elöljáróban leszögezni, hogy tisz­tázzuk a forradalmiság jelszavaival való vissza­élés jobboldali formáit. Jogosan állapíthatjuk meg, hogy ezen a ve­szélyen a mi országunk történelmileg túljutott. Az MSZMP Vik­. kongresszusa immár határo­zatban deklarálhatta, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének sikeres befejeztével nálunk végérvényes és visszavonhatatlan győzelmet aratott a szocialista rendszer.

Next