Igaz Szó, 1986. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)
1986-01-01 / 1. szám
A KISZ kongresszusainak történetéből Kongresszusra készülnek a magyar ifjúkommunisták: ez év májusában — a KISZ Központi Bizottságának döntése alapján és a szervezeti szabályzat értelmében — ülésezik a KISZ XI. kongresszusa. A KISZ, a magyar kommunista ifjúsági mozgalom forradalmi hagyományait magáénak vallva számolja tizenegyediknek a májusban összehívásra kerülő tanácskozást. A Központi Bizottság javaslata alapján a KISZ VI. kongresszusa az 1956-os ellenforradalom után a KIMSZ 1., 11., a KISZ I., II. és a KISZ I. kongresszusát figyelembe véve nyilvánította magát VI. kongreszszusnak. összeállításunkban az elmúlt évtizedek magyar forradalmi ifjúsági mozgalma kongresszusainak történetéből — azok sorrendjében és időpontjával együtt — villantunk fel néhány epizódot. I. 1919. június 20. Ifjúsági szervezetünk dicső elődje, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) 1918. december 30-án alakult meg, örökségül vette és továbbfejlesztette a korábbi ifjúsági hagyományokat, s a nem sokkal korábban megalakult KMP eszmei vezetését elfogadva, csatlakozott a magyar forradalmi munkásmozgalomhoz. A KIMSZ első kongreszszusa 1919. június 20-án az Újvárosháza Váci utcai épületében nehéz körülmények között ült össze. Ekkor már megkezdődött és egyre erősödött a Magyar Tanácsköztársaság elleni külföldi katonai intervenció és a belső ellenség is egyre aktívabb lett. A kongresszus munkájának jelentőségét mutatta, hogy azon részt vett és felszólalt a Forradalmi Kormányzótanács képviseletében Kun Béla, Hevesi Gyula és Bokányi Dezső. II. 1930. július A KIMSZ II. kongresszusa az Osztrák Köztársaság területén, a Stájer-Alpok egyik vendéglőjének szénapadlásán 1930 júliusában ült össze. Azt a feladatot tűzte a szövetség elé, hogy egész tevékenységének középpontjába az üzemi munkát, a munkásifjúság harcainak szervezését, a legális és a féllegális segédszervezetek megteremtését, az ellenséges szervezetek elleni küzdelmet és a két fronton vívott legélesebb harcot állítsa. III. 1950. június 17-18. A szocialista forradalom győzelme, a szocialista átalakulás kezdete, valamint az egységes munkáspárt létrejötte fellendülést hozott az ifjúsági mozgalomban, s egyben megteremtette az egységes ifjúsági szövetség létrehozásának feltételeit. A DISZ I. (alakuló) kongresszusa (egyben a forradalmi ifjúsági mozgalom harmadik kongresszusa) 1950. június 17—18-án ülésezett Budapesten. A kongresszus határozatot fogadott el az ifjúsági szövetség jellegéről és feladatairól. A Dolgozó Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszusának programja világosan megfogalmazta, hogy olyan tömegszervezet kíván lenni, amely magába foglalja az ifjúság jelentős részét és mozgósítja a szocializmus építésére a magyar ifjúság minden rétegét. IV. 1951. június 16-19. A DISZ II. kongresszusa (a kommunista ifjúsági mozgalom negyedik kongresszusa) Budapesten, a Parlamentben ülésezett. Új feladatokra szólította az ifjúságot. Külön fordult a dolgozó, az ifjúmunkás, a parasztfiatalok, a középiskolás diákok, egyetemi és főiskolai hallgatók, az ifjú értelmiség, az úttörők, a fiatal dolgozó lányok és asszonyok felé. V. 1960. december 16—18. A KISZ I. kongresszusa (a kommunista ifjúsági mozgalom ötödik kongreszszusa) Budapesten, az építők Rózsa Ferenc székházában ülésezett, összegezte és politikai szempontból lezárta az ifjúsági mozgalom fejlődésének azt a szakaszát, amely az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar felszámolását, a tömegszervezeti jelleg kialakulását, a szocialista szellemű mozgalmi élet kibontakozását eredményezte. VI. 1964. december 11-13. Ezen a tanácskozáson nyilvánították a kongreszszust — a kommunista ifjúsági mozgalom forradalmi hagyományainak figyelembevételével — a KISZ VI. kongresszusának, amelynek jelszava volt : „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocializmus teljes felépítéséért!” A kongresszuson részt vett Kádár János elvtárs is, aki elismeréssel méltatta az ifjúsági szövetség sikereit, majd a következőket mondotta: „A jövő társadalmának lelkes, önzetlen és a közügyért mindig áldozatra kész emberekre van szüksége. Ilyeneket kell nevelnünk.” VII. 1967. június 29.—július 1. A KISZ VII. kongresszusa differenciáltan szabott feladatokat az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a diákok s a katonafiatalok számára. Többek között a következőket hangsúlyozta: A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő fiatalok alapvető feladata továbbra is a szolgálat fegyelmezett, kifogástalan ellátása, a harckészültség fokozása. A katonafiatalok vegyenek részt a szocialista versenymozgalomban, sajátítsák el a korszerű haditechnikát, törekedjenek fegyvereik kiváló kezelésére. Vili, 1971. december 8-11. A KISZ VIII. kongreszszusa beszámolt az elmúlt négy év munkájáról, az eredményekről és meghatározta az elkövetkező évek feladatait. A honvédelmi nevelés feladataival összefüggésben a kongresszus megszabta a fegyveres erőkben és testületekben dolgozó KISZ-szervezetek tennivalóit is. A kongresszus jelszava: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért !” IX. 1976. május 8-11. A kongresszus politikai előkészítését nagyfokú demokratizmus jellemezte. Az alapszervezetek és a KISZ tagjai kézhez kapták a kongresszusi levelet és a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét. A következő felhívással fordult a magyar ifjúsághoz: „Gyertek velünk! Dolgozzunk, alkossunk együtt, népünk és hazánk javára!” . 1981. május 29-31. A kongresszus plenáris és szekcióüléseken végezte munkáját. Külön szekcióban tanácskoztak a munkásfiatalok, a mezőgazdaságban dolgozók, az értelmiségiek, a felsőfokú tanintézetek képviselői, a középfokú tanintézetek küldöttei, valamint a fegyveres erők és testületek tagjai. A több mint 875 ezer KISZ-tag képviseletében 899 küldött vett részt a kongresszus munkájában. Kifejezésre juttatták, hogy a KISZ azzal erősítheti tekintélyét, társadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal a valós feladatok megoldásából, ha tettekre mozgósít a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. összeállította: TÓTH GYULA .