Ikarus, 1967 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 1. szám
1967. JANUÁR 11. FÓRUM: Felkészülés az új mechanizmusra Kérdések és válaszok, vélemények és javaslatok Sokat — bár még mindig nem eleget — olvastunk és hallottunk már az új gazdasági mechanizmusról. Nagyon keveset tudunk azonban arról, hogy nálunk, az Ikarusban miként készülnek 1958-ra, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére. Az új gazdasági mechanizmus, az önálló vállalati gazdálkodás új, nagyobb követelményeket támaszt és ezeknek megfelelni nem egyeseknek, nem csupán néhány vezetőnek a feladata. A gyár egészének érdeke. Éppen ezért helyes, ha a felkészülés munkájáról, feladatairól és problémáiról minél többen tudnak. Szeretnénk ennek érdekében nyilvános vitát indítani. Olyan kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyek válaszai jórészt rávilágítanak arra, hogy milyen intézkedések várhatók, s milyen elgondolások, tervek foglalkoztatják a vezetőket, a dolgozókat. Jó lenne, ha kérdéseinkre minél többen válaszolnának, s gondolataikkal, észrevételeikkel, véleményükkel és javaslataikkal elősegítenék ezt a munkát, a felkészülést az új gazdasági mechanizmusra. Kérdéseink: " Hogyan készül gyárunk az új gazdasági mechanizmus bevezetésére? a) Mit tart leglényegesebbnek ebben az előkészítő munkában? b) Milyen intézkedéseket tettek eddig ilyen szellemben?" . Az új gazdasági mechanizmus előtérbe helyezi a gazdasági szervező munkát. Hogyan jelentkezik ez nálunk, milyen intézkedéseket tart szükségesnek ezzel kapcsolatban? A vállalat jelenlegi szervezeti felépítése alkalmas-e az új mechanizmus körülményei között a feladatok megoldására? a) Jó-e a műszakiak és az adminisztratívok aránya? Egy mondatban summázva: b) Szükséges-e új szervezet ( a műszaki, adminisztrativések létrehozása, régiek megszüntetése ? ) Hogyan lehet és kell a műszaki előkészítő munka színvonalát emelni és a tapasztalati gyártásról a dokumentált gyártásra áttérni? ) Miben látja a közgazdasági tevékenység jelentőségét? Kérdéseinkre elsőnek a pártbizottság termelési felelőse, Molnár Lajos, az autóbusz II. főosztály vezetője válaszolt. Az alábbiakban fejtette ki véleményértelmű meghatározására, a feladatok részletesebb felbontására és nagyobb felősségvállalásra van szükség. Arra gondolok, hogy számos esetben előfordul kapkodásból származó fölösleges munka (lásd ablakzár konstrukció és szerszámozás), többször találkozunk egy-egy munka kettőzött, de egymástól elszakadt végzésével (lásd kapacitásszámítás, normaképzés), a központi és üzemi technológiai munka stb. (lásd a központi és helyi szerszámozást). A műszaki munkának elsősorban vezetési szinten kell javulnia, fizikai dolgozókra egyaránt áll az a megállapítás, hogy — ha valóban eredményesen akarunk gazdálkodni és nagy célkitűzéseinket meg akarjuk valósítani — „nem elég a lelátóról szurkolni, hanem be kell állni a csapatba”. Nem elég a lelátóról szurkolni Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés vállalatunkra kettős feladatot ró. Először magát a konkrét felkészülési feladatot, másodszor pedig azt, hogy már az idén meg kell teremtenünk számos olyan feltételt, amely biztosítja a termelés olyan felfutását, hogy 1970-ben valóban képes legyen vállalatunk az évi 7000 darab autóbusz előállítására. E kettős feladat párhuzamos megoldásához a szükséges tennivalókat a vállalatvezetés nagyrészt tisztázta, vagy éppen most dolgozik ezen a pártos a társadalmi szervek támogatásával. Ennek jegyében készült az 1967. évi termelési terv, a vállalati komplex intézkedési terv, ilyen szellemben foglalkoznak a termelő erők csoportosításával, beleértve a kooperációs tevékenységet is. Ezt szolgálják az önköltség alakulását meghatározó anyag-, müte- és normaóra-ráfordítást szabályozó intézkedések és végül az új gyártmánytípusok és a gyártásfelfutás tervezése is. A fentiek megvalósítása már most az eddigieknél nagyobb, sokszor szokatlan feladatot ró minden gazdasági vezetőre, minden dolgozóra. A szervezési feladatok kiterjednek: a vállalat szervezeti felépítésének felülvizsgálatára és még számos más területre, a minőségellenőrzés átszervezésére, a bér- és létszámgazdálkodás decentralizálására, a programozás fejlesztésére, különös tekintettel az alkatrészgyártásra. Már ebből is világosan látszik, hogy jelentős szervezeti változtatásokra van szükség. Számottevően növelni kell a szervezési osztály kapacitását és szakítva a hagyományos apróbb szervezgetésekkel, nagyobb horderejű szervezési munkára lesz szükség. A szervezési tennivalók közül csak egyet ragadnék ki. A régi hagyományok szerint ma is sokan úgy vélik, hogy a termelésszervezés csupán a termelést irányítók feladata. Pedig ha e probléma mélyére nézünk, világosan látjuk, hogy a termelés ügyvitele, a programozás fejlesztése, a bér- és munkaerőgazdálkodás megszervezése, az önköltség tényezőinek elemzése, javító intézkedések kidolgozása elsősorban szervezési és körgazdász feladat. Ezek megtartása természetesen már a termelésirányítók kötelessége. A gyártás további fejlődését, szervezettebbé tételét, a munkaidő és a munkaerő jobb kihasználást csak jobb gyártáselőkészítéssel lehet elképzelni. Egyre jobban érezzük, hogy a dokumentáció hiányosságai ma már szinte lehetetlenné teszik a tervszerű gyártást. Nemcsak a rajzokról és a darabjegyzékekről van szó, hanem a technológusi, anyagbiztosítási, programozási teendőkről is. Ilyen témájú feladattal az idei vállalati komplex intézkedési tervben már töb helyütt találkozunk. Annak ellenére, hogy a vállalat műszaki dolgozói között számos kevés gyakorlattal rendelkező fiatal van, a rendelkezésre álló erőkkel megoldhatók a nagy feladatok. « Az erők átcsoportosítására, a feladatkörök egyér- fSSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSfSSSSfSSSrSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSffSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Cseh Ervint, a központi rajztár vezetőjét, sokan ismerik gyárunkban. Azt viszont talán — szerénységénél fogva — kevesebben tudják róla, hogy számos társadalmi elfoglaltságán kívül tanácstag is. Két évvel ezelőtt pótválasztást írtak ki a XVI. kerület 28-as körzetében, s a lakosság úgy döntött, hogy Cseh elvtárs képviselje érdeküket az állam-látja a távolabbi célt, annak szerintem nem nehéz áldozatot hozni a közösségért. Kommunista vagyok. Apám fagépmunkás volt, a munkásmozgalomban töltötte el egész életét. Én asztalos lettem. Ifjúmunkás koromban sokat jártam a hatalom helyi szervében. A nafások szakszervezetébe. Napokban felkerestük őt, s megkértük, hogy a közelgő választások alkalmából válaszoljon néhány kérdésünkre. — Milyen társadalmi megbízatásokat tölt be a kerületben és a gyárban? — 1950 óta vagyok a Magyar —Szovjet Baráti Társaság üzemi szervezetének titkára, tavaly pedig az MSZBT IV. kongresszusán a kerületi elnökség elnökévé választottak. Ezenkívül a Hazafias Népfront műszaki bizottságánál is és a tanácsnál a lakóbizottsági állandó bizottság tagja vagyok. Ez utóbbi funkciómnál fogva Mátyásföld nagy részének, lakóbizottságai hozzám tartoznak irányítás és ellenőrzés, illetve munkájuk segítése szempontjából. Ugyanitt a 7-es politikai körzet összekötője gyök. — Tudjuk, hogy az Ikarusban az 1-es párt alapszervezetben is bármikor kész a legkülönfélébb pártmegbizatásokat elvállalni. Hogyan képes minderre időt szakítani? — Aki ismeri a múltat és romokat kellett eltakarítani és új épületeket, üzemeket teremteni, hanem rendet is csinálni a sikerek, naplopók, csibészek között. Én akkor önként jelentkeztem a népi rendőrségbe, hogy minél előbb helyreállítsuk a közbiztonságot. Az országos főkapitányság bűnügyi csoportjában dolgoztam 1949-ig, és nyomozó hadnagyként szereltem le. Azután a szentendrei kocsigyárba kerültem főkonstruktőrnek, majd hamarosan az Ikarusba helyeztek és a gyártmánytervező csoport vezetője lettem. Közben már elvégeztem a technológusképző szakiskolát, majd a műszaki egyetemen szereztem továbbképzést. — A felesége mit szól ehhez a nagy elfoglaltsághoz? — Mióta három gyermekünk van, azóta nem dolgozik. Gyors- és gépíró volt. A társadalmi munkából azonban ő is kiveszi részét. Már tíz éve lakóbizottsági felelős, ezenkívül a kerületi nőtanács aktivistája, a Hősök fasora úti iskolában több mint tíz évig tevékenykedett a szülői munka- nozták, ahol addig csak földút közösség tagja és elnökeként, volt: Befejeztettük a közvilágt Már évek óta népi ülnök a Központi Bíróságon. Elég sokszor behívják, s legutóbb is megválasztották ülnöknek újabb négy évre. — Mekkora Cseh elvtárs tanácstagi körzete? — Sashalmon Uoltunk, s az táj rekonstrukcióját és a környékünkön nagyon szép berendezésű önkiszolgáló boltot létesítettek. A tőlem telhetőt mindig megtettem, s nyugodtan nézek az új választás elé. A 31-es körzet tanácstagja gyen nehéz volt a munkások sorsa, s szinte elérhetetlen álomnak tartottuk, hogy egyszer majd szabadon élhet a nép. 1931-ben sikerült bejutnom a MÁVAG-ba tervezőnek, nappal dolgoztam, esténként tanultam tovább. Elvégeztem az akkor még úgynevezett faipari technológiát, de lényeges változást csak a felszabadulás hozott az életemben. Mint minden mulkásember életében. — Hogyan alakult ezután a sorsa? — Már hat éve nős voltam, de családra gondolni sem mertünk. 1945-ben azután megszületett első gyermekünk, Magdika. (Ma vegyipari technikus, s férjével együtt Százhalombattán dolgozik a Duravarmenti Hőerőműben.) 1950-ben, április 4-én, éppen hazánk felszabadulásának ötödik évfordulójára született Ervin fiam és Edit lányom. Ikrek. (A fiú a vegyészeti, a lány a közgazdasági technikum harmadikos tanulója.) Szépen, boldogan élünk ... Hej pedig negyvenötben mivolt itt? Nemcsak a Újszász utca környéke tartozik hozzám, körülbelül ezer ember lakóhelye. A legújabb rendelkezés alapján növelték a körzet határát, s a számozás is 31-es körzetre változott. Jóleső érzés, hogy a lakosság bízik bennem. Tudják, hogy a fogadóórámon kívül is bármikor felkereshetnek ügyesbajos problémáikkal. A tanácstagi beszámolóimra is szép számmal eljönnek, érdeklik az embereket közös dolgaink. Mindenben segít a feleségem, és segítségemre vannak a lakóbizottságok elnökei, tagjai is. Az egyik legaktívabb segítőtársam például Bajtai István bácsi, aki — már nyugdíjas, de — fáradhatatlanul kiveszi részét a lakóterületi munkából. — A most következő választás dönti majd el valójában, hogy jónak ítéli-e a körzet lakossága eddigi tevékenységemet. Ha ismét megválasztanak, szívesen vállalom a megbízatást továbbra is. Remélem, hogy így lesz, hiszen az utóbbi időben sikerült eredményeket elérnünk. Ezek közé tartozik például, hogy az Ujszász utca buszjáratot kapott, a Hősök fasorát és az Ujszász utcát beto- (kovács) IKARUS Juhász Rudolf és Holló István az alvázszerelő-üzem motorszerelői. Tapasztalt, sokoldalú szakemberek. Különböző típusú autóbuszokhoz készítik elő az alkatrészeket Világos, tágas műhely, új gép Átrendezik a préslakatos üzemet Fehérvárott Világos, tágas és barátságos a fehérvári lakatosműhely gépes részlegének új munkahelye, a volt kitető. Az áttelepített gépek többsége már dolgozik. A tmk munkásai még kettőt javítanak és szerelnek. A költözéssel egy időben ugyanis felújítják és megjavítják a régi gépeket. A zsúfolt, levegőtlen műhelyből fokozatosan költöztették át a gépeket. Már októberben hozzákezdtek, vigyázva arra, hogy a tervteljesítést ez a munka ne hátráltassa. Tizenegy gépet mozgattak meg: rezgőollókat, lemezegyengetőt, CO„ védőgázas hegesztőkészüléket, élhajlítókat, lemezollókat, csőhajlítót. Az utolsót másfél héttel ezelőtt hozták át. — A telepítésnél arra törekedtünk, hogy célszerűen helyezzük el a gépeket — mondja Erős Béla főművezető. — Most módunk nyílt arra, hogy csökkentsük az anyagmozgatás belső útvonalát. A munkafolyamatoknak megfelelően sorakoznak itt az ollók, élhajlítók és a hegesztőgép. A műhelybe új gép is került, mégpedig egy 200 tonnás élhajlító, amely három és fél méteres profilok megmunkálására is alkalmas. A két műszakban dolgozó műhely munkáját megkönnyíti az elektromos targonca, amelyet decemberben kaptak. Anyagszállításra és a súlyos szerszámok emelésére, cseréjére használják. A gépes részleg átcsoportosítása a volt kitelőbe, lehetővé tette, hogy a túlzsúfolt, levegőtlen és a jóformán áttekinthetetlen régi műhelyt is fokozatosan átrendezzék. A műhely dolgozói szívesen segítenek ebben a munkában még műszak után is. Az anyagmozgatók, a diszpécserek az adagoló területét rendezték át társadalmi munkában. Ezzel is nőtt a műhely területe. A rendezést folytatják. Szem előtt tartják, hogy ne legyen kiesés a termelésben, és mielőbb kellemesebb körülmények között dolgozhassanak a préslakatos üzem többi helyiségében is. 3 Beszédes számok ABC áruház épül az Ikarus mellett Fejlődik a kerület üzlethálózata — Külföldiek is megállnak — Nem fogy a nugát Az elmúlt év decemberében nyílt meg középső Mátyásföldön a korszerű, sokfajta áruval rendelkező ABC áruház. Néhány héttel ezelőtt kezdte meg az árusítását a László utca sarkán levő zöldség- és gyümölcsbolt. A jövő hónapban adják át rendeltetésének a sashalmi HÉV-megállónál épülő új csemegeüzletet. Az új üzletek építése, a régiek tatarozása tulajdonképpen annak a folyamatnak a része, amelynek célja a XVI. kerületi KÖZÉRT-hálózat fejlesztése, korszerűsítése, a peremkerületi és a belvárosi üzletek közötti különbség csökkentése. Filp Jenőné, a XVI. kerületi KÖZÉRT Vállalat igazgatója elmondta, hogy a régi típusú kis üzletekben nincsenek, nem is tudnak bennük elhelyezni korszerű hűtőberendezéseket, hűtőpultokat, Mirelit-szekrényeket. Éppen ezért ezek az üzletek nem tud hat ják kielégíteni a lakossági- a Rákosszentmihályon, a Rádegkonyha- és cukrászati ige- I kosi út 108-as számú ház helyeit. Az új üzletek létesítés ílyett 1968 tavaszán az ikarusi sével eten is segítenek. áruház mintájára ugyancsak A korszerűsítés első nagy új üzletet építenek. Árpád föleredménye az ABC áruház. Az idén az Állás utcai üzletnek iparcikkek és hidegkonyhái emelnek korszerű raktárhelyi készítmények, italkülönlegességet.ségek bő választéka található a XVI. kerületi KÖZÉRT itt. Vállalatnak jelenleg 88 üzlete Felfigyeltek az üzletre a van. Egy ABC áruháza, 24 Kerepesi úton erre haladó vidékiek és külföldiek is. Egyre gyakrabban állnak meg személyautók az áruház előtt. Az idegenforgalom növelése céljából a KÖZÉRT-vállalat vezetői az üzletház mellé fagylaltkertet terveznek. A Sashalmon most épülő csemegeboltban is bő választéka lesz a hidegkonyhai és cukrászati termékeknek. Megkezdték már az Emma utcai üzlet tatarozását és átrendezését is. Teljesül az Ikarus dolgozóinak régi vágya is. Az Arany János és a Margit utca sarkán (a ma még üres telken) korszerű önkiszolgáló rendszerű kis ABC áruházat építenek. Élelmiszer, vegyiáru, ital, gyümölcs, s ami különösen örvendetes, húsáru is kapható lesz itt. A jelenlegi KÖZÉRT-épületet 1968 áprilisáig lebontják és addigra el kell készülnie az új áruháznak. Az Ikarus a több mint másfél milliós beruházásból félmillió forintot és az építő kapacitás biztosítását vállalta. Az építkezést legkésőbb a harmadik negyedévben meg kell kezdeni. hús-, egy kávé-, egy édesség- és 61 fűszerboltja. Ezek az üzletek hivatottak arra, hogy a lakosság igényeit kielégítsék. Az igényeket, amelyek változnak ... A vállalat igazgatónője elmondotta, hogy az utolsó hat évben megháromszorozódott a kerület lakóinak édesség- és kávéfogyasztása. Lisztet és száraztésztát viszont sokkal kevesebbet vesznek. Tíz évvel ezelőtt még fele-fele arányban vásároltak nugázot és csokoládét. Ma az arány kilencvenkilenc az egyhez a csokoládé javára, öt évvel ezelőtt a kerület üzletei nem tudták eladni a központ által kiadott déligyümölcsmennyiséget. A belvárosi üzleteket kellett megkérni, hogy jelentős mennyiséget vegyenek át. Ma már háromszor annyi déligyümölcsöt kap a kerület, mint akkor, és mégis kevés. Ezek az adatok önmagukban is beszélnek a kerület lakóinak növekvő igényeiről és nem utolsósorban a fejlődésről, az életszínvonal emelkedéséről. Kilencven tagja van az Ikarus-gyáregység bélyeggyűjtő körének, amely négy éve alakult alig húsz taggal. Az üzem filatelistái ebben az évben kiállításon mutatják be gyűjteményeiket a gyáregység dolgozóinak.