Ikarus, 1968 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-10 / 1. szám
4 magasabb beosztású dolgozók kivételével. Túlmunkadíj elszámolásának alapja: a) munkásállományú dolgozók esetében a személyi órabér; b) alkalmazotti (havidíjas) állományú dolgozóknál a havi alapbér 210-ed része. A pótlék mértéke A túlórapótlék mértéke az illető munkaterületre vonatkozó napi munkaidőn felül * f ) az első két órára az elszámolási alap 25 százaléka; b) a 3. és 4. órára az elszámolási alap 50 százaléka; c) minden további órára az elszámolási alap 100 százaléka. A túlórapótlék elszámolásának alapja: a) órabéres dolgozóknál a személybesorolás szerinti órabér; b) kiemelt órabérű dolgozóknál, tekintet nélkül személyi órabérükre, 12 forint; c) havibéres dolgozóknál a besorolás szerinti havi alapbér 210-ed része. A túlmunkaidő elszámolása: a) a túlmunka idejének kiszámításánál nem szabad munkaidőként figyelembe venni sem a rendes munkaközi szünetet, sem a dolgozót minden 3 és fél órai túlmunka után megillető fél órai munkaközi szünetet; b) azoknak a dolgozóknak, akik az étkezéshez szükséges idővel együtt dolgoznak heti 48 órát, a túlórapótlékot csak heti 51 órán túl szabad elszámolni. A 3 óra különbözetre pótlék nélküli alapbért kell számfejteni; c) a túlmunkáért járó szabad időt általában a túlmunkavégzést követő 15 napon belül, ha ez nem lehetséges, akkor a túlmunkavégzést követő hónap végéig kell kiadni; d) az alkalmazotti állományú dolgozó csak abban az esetben túlórázhat, ha a gazdasági vezető „alkalmazotti túlórautasítás’ című lapon a túlórát elrendelte. Nyereségérdekeltségi rendszer Az anyagi ösztönzés Vállalatunk dolgozóinak anyagi érdekeltsége a nyereség abszolút tömegének a kiállásához kapcsolódik. Minden dolgozó érdekelt a nyereség növelésében, mivel a bérek és a személyi jövedelmek alakulása a nyereség változásának függvénye. A felosztható részesedési alapot két csoportra osztjuk: pénzbeni részesedésre (közvetlen juttatás), nem pénzbeni részesedésre (közvetett juttatás). Pénzbeni részesedés címén az alábbi kifizetések eszközölhetők: a) előre meghatározott feladatok teljesítéséért kifizetett prémiumok, melyek nem szerepelnek a bázisbér színvonalban; b) az újítási díjak, vagy kiemelkedő műszaki teljesítményként kifizetett jutalmak (ha a fedezet nem a bázisbérszínvonalba beszámított újítási jutalom); c) a kiváló dolgozói cím odaítélésével együtt járó jutalmak; d) munka versenyjutalmazások; e) társadalmi, tanulmányi ösztöndíjak; f) segélyek; g) a vállalati lakásépítési akcióhoz történő hozzájárulás; h) az év végi részesedés. A nem pénzbeni részesedésből kell fedezni: a) a kedvezményes üzemi étkeztetéshez nyújtott hozzájárulást; b) a gyermekintézmények (bölcsőde, óvoda) fenntartásához nyújtott vállalati hozzájárulást; c) a vállalati üdülők fenntartásához való hozzájárulást; d) az egyéb szociális, kulturális és sportcélok támogatásának költségeit Veszteséges gazdálkodás esetén, vagy abban az esetben, ha a nyereségtömeg nem a tervezett szerint alakul, tehát részesedési alap nem képződik, vagy csak csökkentett mértékben áll rendelkezésre, akkor a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) év végi részesedés nem fizethető; b) társadalmi, tanulmányi ösztöndíjakra, újítási díjait, prémiumok, jutalmak kifizetésére a szükséges fedezetet a vállalat arészesedési alap garantált részének, vagy ha ez nem nyújt elegendő fedezetet, a következő évi részesedési alap terhére biztosítja. A második kategóriába tartoznak: a) a műszaki és adminisztratív osztályok vezetői; b) a termelés közvetlen irányítói : üzemvezetők, főművezetők, művezetők; c) a szervezeti sémában szereplő csoportok vezetői; d) kiemelt mérnökök és közgazdászok; e) a gépi adatfeldolgozó munkakörben, a műszakvezető I— II., kiemelt lyukkártyaszervező; f) az önálló munkakört betöltő, végzettségük és gyakorlatuk figyelembevételével a vállalat eredményes gazdálkodását jelentősen befolyásoló ügyintézők, gyártmány-, valamint gyártásfejlesztők, szerkesztők, technológusok, normások, gazdasági tervezők. A harmadik kategóriába tartoznak: az I. és a II. kategóriába nem sorolt alkalmazotti állományú, valamint az öszszes munkásállományban levő dolgozó. Ha vállalatunk az éves mérlegben veszteséget mutat ki, úgy az első kategóriába soroltaknál az alapbér 75 százalékát, a második kategóriába a 85 százalékát, a harmadik kategóriába 100 százalékát lehet kifizetni. Az egyéni bérek garantáltsága szempontjából nem tartozhat valaki más kategóriába, mint a részesedés szempontjából. A részesedés kategóriái Vállalatunk alkalmazotti és munkásállományú dolgozóit — köztük a foglalkoztatott nyugdíjasokat, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, a fiatalkorúakat — az eredmény alakulására gyakorolt hatásuktól függően a részesedési alap pénzbeni részesedés részének felosztása szempontjából 3 kategóriába soroljuk. A részesedési kategóriákba való besorolás munkakörök szerint történik. A részesedési alapból kifizethető összegek maximuma az egyes csoportokba tartozó dolgozó bérének százalékát a következő, első kategóriában 80 százalékos, a második kategóriában 50 százalékos, és a harmadik kategóriában 15 százalékos a részesedési csoportminimum. Első kategóriákba tartoznak: a felügyeleti szerv által kinevezett magasabb állásúak, a Vállalatnál kinevezett felsőszintű vezetők, a székesfehérvári gyáregység igazgatótója, a főmérnöke és főkönyvelője, a busz I. II. és 3-as számú gyáregység vezetője és műszaki vezetője, főosztályvetők, (Székesfehérváron is), műszaki-gazdasági tanácsadók. A részesedé sv végi részesedésre jogosultak: a) azok a főfoglalkozású munkavállalók, akik a tárgyév január 2-tól december 31-ig vállalatunkkal munkaviszonyban álltak; b) év közben áthelyezéssel kerültek, a vállalathoz; c) év közben a vállalathoz került azon dolgozók, akik legalább 3 hónapig alkalmazásban állnak december 31-ig; d) a tárgyévben felszabadult ipari tanulók, ha a felszabadulásukat követően vállalatunknál munkaviszonyba lépnek és azt a tárgyév december 31-ig fenntartják; e) december 31-e előtt eltávozott dolgozók kétéves, vállalatunknál eltöltött munkaviszony esetében, akiknek év közben a vállalat mondott fel, akiket fegyveres testülethez tényleges szolgálatra behívtak, vagy h onnan leszereltek, akiket év közben más vállalathoz áthelyeztek, akik év közben valamely egyetem nappali tagozatára felvételt nyertek; f) akik a vállalatnál a 2 éves munkaviszonyt azért nem tudták megszerezni, mert év közben nyugdíjazták, vagy elhalálozott (ez utóbbi esetben a kifizetendő összeg az elhalálozott dolgozó örököseit illeti meg); g) a határozott időre szóló munkaviszonyt, vagy meghatározott munkára alkalmazott dolgozók esetén, ha legalább 3 hónapig a vállalat alkalmazásában állottak; h) a függetlenített párt- és tömegszervezeti tisztségviselő, valamint az üzemi újságírók, kulturális-, sport- és egészségügyi munkatársait. Év végi részesedésben nem részesülhetnek a) az előírt pontokban (a, h.) előírt feltételekkel nem rendelkező dolgozók, b) az előírt feltételekkel rendelkező dolgozóit közül azok, akiket a vállalat fegyelmi úton elbocsátott, akiknek a vállalat felmondott, mert munkakörük ellátására alkalmatlanok (kivéve, ha a dolgozó önhibáján kívül válik alkalmatlanná a munkakör ellátására), akiket a bíróság az év folyamán nyereségrészesedésre való jogosultsággal összeegyez sre jogosultak telhetetlen bűntett miatt elítélt, egyéni elbírálás alapján a javító-nevelőmunkára ítélt dolgozók (annak időtartamára), akik fegyelmi büntetésként az év végi részesedés megvonását kapták. Közvetett Vállalatunk az alkalmazásban levő dolgozói részére, valamint az ipari tanulók és a saját nyugdíjasai részére előfizetéses rendszerben biztosítja a vállalaton belüli étkezés lehetőségét. A dolgozók térítési díja 4,10 forint. A vállalat hozzájárulása adagonként 3,69 forint. Az üdülőbe beutalt dolgozók meghatározott térítési díjat juttatások tartoznak fizetni, az üdülés megkezdése előtt három héttel. A többgyermekes családok üdülésének elősegítése érdekében a térítési díj mértékénél szociális progresszivitást alkalmazunk. Az alábbi táblázatba foglaltak szerint kell a térítési díjat befizetni: (a +2 forint az üdülőhelyi fejlesztési hozzájárulás összege.) Éjszakai pótlék Éjszakai pótlék illeti meg a 22 órától reggel 6 óráig terjedő időben, illetve ahol a munkakezdési és végzési idő ettől eltérő, a harmadik műszakban munkát, teljesítő dolgozókat. Az éjszakai pótlék mértéke 10, illetve 20 százalék, azonban az éjszakai (harmadik műszak) műszak megszervezése csak azokon a területeken történhet az igazgató engedélyével, ahol az technológiailag indokolt. Növelő tényezők Az év végi részesedéskor figyelembe vett növelő tényezők: a vállalatnál eltöltött idő alapján 3—5 évig 10 százaléig 6—10 évig 20 százalék, 11—15- ig 25 százalék, 16—20-ig 30 százalék, 20 éven felül 40 százalék. A növelés százalékos mértéke az alap-nyereségrészesedés összegére vonatkozik. A vállalatnál eltöltött idő számításánál figyelembe kell venni a más vállalattól áthelyezéssel hozott évek számát is. IKARUS Csökkentő tényezők Az év végi részesedéskor figyelembe vett csökkentő tényezők: a) akik a tárgyév folyamán betegség, fizetés nélküli szabadság vagy egyéb okból kifolyólag csak részlegesen végeztek munkát, azoknak az év végi részesedés összege arányosan csökkenthető; b) fegyelmi vétségek, ha a tárgyévben jogerőre emelkedett fegyelmi határozat ezt kimondja. A fegyelmi büntetés figyelembevételéhez a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének az időpontja az irányadó. Ha az igazolatlan mulasztás miatt a dolgozó fegyelmi büntetésben is részesül, a csökkentés mértéke egynapi mulasztásnál 10 százalék, tinél 20, 3-nál 35 százalék, 4- nél 50, 5-nél és azon túl 80 százalék. A különösen kiemelkedő munkát végző dolgozók a vállalat igazgatójának és a szakszervezeti tanács döntésének alapján az egyébként járó alaprészesedésen felül magasabb részesedést is kaphatnak. gyermektelen házaspár, ill. önálló keresettel rendelkezőknél 1 ill. 2 gyermek esetén 3 ill. több gyermek esetén Gyermek térítési díja Gyermekként a 3—14 éves korú ellátatlan, illetve idősebb, de 500 forint keresettel nem rendelkező gyermeket kell figyelmbe venni. B. boglár Zamárdi napi 34+2 31+2 napi 26+2 28+2 napi 22+2 25+2 napi 19 19 Az Ikarus törzsgárdájának szabályzata A törzsgárda tagjainak megbecsülésére a szakszervezeti bizottság és a vállalat igazgatója törzsgárda jelvényt rendszeresített. Ez a jelvény jelképe annak, hogy vállalatunk elismeri a dolgozók több évi eredményes, jó munkáját, és gyárunkhoz való hűségüket. A törzsgárda tagja az lehet, aki az alábbi feltételekkel együttesen rendelkezik: a) aki öt vagy annál több éve dolgozik a vállalatnál, vagy ezen határozatban foglalt részletezés szerint jogfolytonos munkaviszonnyal rendelkezik; b) aki a munkáját huzamosabb időn keresztül becsületesen látja el, példamutató magatartásával hozzájárul a szocializmus építéséhez; c) aki tagja a szakszervezetnek. A törzsgárda tagság megszerzése szempontjából jogfolytonosnak tekinthető: a) aki vállalatunknál volt alkalmazva, innen áthelyezéssel került el, és jogfolytonosan jött vissza; b) aki vállalatunknál, illetve jogelődjénél volt alkalmazva, innen áthelyezéssel került el és jogfolytonosan jött vissza vállalatunkhoz; c) aki a honvédségtől, vagy más fegyveres testülettől jött vissza vállalatunkhoz; d) aki az adományozást megelőzően népgazdasági érdekből történt áthelyezéssel került vállalatunkhoz, annak az előző munkahelyein eltöltött időt is figyelembe kell venni. Felhívásra a népgazdasági érdekből történő áthelyezést külön igazolni kell felterjesztésénél, lakáselosztásnál, különböző kölcsönök juttatásánál . A szakszervezeti bizottságok és műhelybizottságok az üzem területét érintő minden lényeges gazdasági kérdésben kötelesek meghallgatni a törzsgárda tagjainak véleményét, segítségüket és tanácsukat kell kérni a termelési tanácskozásokon. Kötelességek A törzsgárda tagja köteles példamutató magatartással, a sok éves munka során szerzett tapasztalataival segíteni a vállalat előtt álló feladatok megoldását. Politikai és szakmai tapasztalatai alapján állandóan segítenie és nevelnie kell a fiatalokat, a gyengébben dolgozókat. Elő kell segíteniük a vállalati munkafegyelem megszilárdítását és felvilágosító munkával hozzá kell járulniuk a munkásvándorlás csökkentéséhez. A törzsgárda tagjainak sorából ki kell zárni: a) akinek magatartása sérti a szocialista együttélés szabályait; b) aki ismételten munkafegyelemlazító, későn jövő, igazolatlanul mulasztó; c) társadalmi tulajdon elleni bűncselekményt követett el; d) összeférhetetlen, botrányos magatartást tanúsít munkahelyén vagy ezen kívül; e) gondatlan magatartással a népgazdaság, a gyár érdekeit sértő, nagy mértékű munkaselejtet gyártott, vagy visszatérően selejtes terméket gyárt; f) gondatlan magatartással nagymértékű géptörést okoz; g) felelőtlen munkával munkatársai testi épségét veszélyezteti, a munkavédelmi előírások megszegésével súlyos balesetet okoz. A törzsgárdatagság soraiból való kizárást gazdasági és mozgalmi szervek vezetőinek javaslatára, kezdeményezésére, a termelési tanácskozás és munkaértekezlet jogosult végrehajtani. A gazdasági és társadalmi szervek, különböző kérelmek, juttatások elbírálásánál az azonos feltételekkel rendelkező dolgozók közül az üzemi törzsgárda tagjait részesítik előnyben : üzemen belüli előléptetésnél, iparitanuló-felvételnél, különböző iskolákra történő javaslatok esetén, társadalmi-tanulmányi ösztöndíj adományozásánál, kitüntetések Törzsgárdajelvényt kaphat... Törzsgárdajelvény adományozható 5—10—15—20—25—30 —35—40 éves, a 16. 1. fejezetben szabályozott munkaviszony után. A törzsgárdajelvény adományozása az szb és a vállalat igazgatójának (a székesfehérvári gyáregységben az szb és a gyáregységvezető) hatáskörébe tartozik. A párt- és a tömegszervezetek függetlenített dolgozóinak az egyébként előírt feltételek esetén törzsgárda jelvény adományozható. A vállalatnál foglalkoztatott, állományba nem tartozó dolgozóknak az előírt feltételek esetén az illetékes szb javaslata alapján adományozható a törzsgárdajelvény. Az elbírálásnál alaposan mérlegelni kell az összes körülményeket és a döntést személyenként kell meghozni. A törzsgárdajelványt minden év április 4-ig a felszabadulás ünnepének megrendezése alkalmával, üzemenként, gyűléseken kell átadni. 1988. JANUÁR 10. Törzsgárdajövényt kaphat minden jogosult dolgozó, aki a meghatározott időt a tárgyévben betölti. A törzsgárdajelvény mellé igazolványt is kell adni. A törzsgárdajelvény elnyerésétől függetlenül jogosult a dolgozó a Munka Törvénykönyve szerint járó jubileumi jutalomra. Minden év június 30-ig, esetenként kijelölt munkabizottság felülvizsgálja és elbírálja a törzsgárda-tagságra érdemtelenné vált dolgozókat és javaslatot tesz a tagságból való kizárásukra. A törzsgárdajelvényre jogosultság kérdésében a vállalalat igazgatója és az szb által hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Jutalomszabadság A vállalat igazgatója és az szb a törzsgárda-tagsággal rendelkező dolgozóitat jutalomszabadságban részesíti. A nyereségrészesedés kifizetésekor a törzsgárda tagjainak legjobbjait az igazgató, az szb-vel egyetértésben külön felemelt nyereségrészesedéssel jutalmazza. Fegyelmi eljárást csak a vszb, illetve az vszb véleményének kikérése után lehet velük szemben lefolytatni. A 25 éves és attól magasabb fokozatú törzsgárdajárványt a vállalat igazgatója, a pártbizottság, a vszb és a KISZ- bizottság képviselőjének jelenlétében adja át Jubileumi jutalom Azon dolgozóknak, akik vállalatunknál 25, 40, illetőleg 50 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek, jubileumi jutalmat kell kifizetni. A jubileumi jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A 40, illetőleg 50 éves munkaviszonynyal járó jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább 35, illetőleg 40 éves munkaviszonya van. A jubileumi idő betöltése előtt a jutalom még a munkaviszony megszűnése esetén sem adható ki. Zárórendelkezések A kollektív szerződés 1968. január elsején lép életbe és 1968. december 31-ig érvényes. A kollektív szerződést az érvényességi időtartamon belül módosítani kell, ha: a) olyan jogszabály lép hatályba, amellyel a kollektív szerződés egyes rendelkezései ellentétesekké válnak; b) utólag kiderül, hogy a kollektív szerződés valamely rendelkezése jogszabályba ütközik; d) a kollektív szerződésből valamely a gyakorlatban alkalmazott szabály hiányzik, vagy a szabályok között ellentmondás áll fenn; d) a vállalatnál olyan belső átszervezés vagy intézkedés történik, amely a kollektív szerződés valamely pontjának módosítását teszi szükségessé. Ilyenkor is az udvaron Hideg van ... Ilyen időben bizony, nem a legkellemesebb a szabadban, hacsak nem a téli sportszenvedélyének hódol valaki, itt benn a gyárudvaron pedig nem ezt a szenvedélyüket élik ki az emberek. Dolgoznak. Végzik a munkájukat, mert a dolog nem állhat, azt el kell végezni, ha hideg van, akkor is. Vangó Rudolf és Búzás Kálmán, az üzemraktár előtt egy kézikocsiról díszléceket raknak le, illetve be a raktárba. — Sokat vannak künn a hidegben ? — Mikor mennyit — mondja a fiatalabb, Búzás János. — Mindig megyünk, ez az anyagmozgatók sorsa — teszi hozzá rezignáltan Vanyó Rudolf. Megtudom aztán, naponta kapnak védőételként fél liter tejet és almát vagy citromot. — Teát? — Teát nem kapunk, pedig jó lenne néha egy jó forró tea, adna egy kis meleget. Az építők kannak. Egy idősebb férfi, kannával a kezében, meleg vizet visz a motorhoz, amellyel dolgoznak, az éjszaka „lefagyott”, most „melegítik” föl, megerősíti, amit előbb hallottunk: — Az építőipariak rendesen kapják a teát. De nem kapják az Örkényi Béke Tsz építőbrigádjának tagjai, akik az 54 kilométeres utat mindennap kétszer megteszik teherautón, ide és viszsza, s itt napestig künn vannak a szabad ég alatt. Kettőjükkel a DVK 1-es raktárépület mellett találkoztam: Hrubos Györggyel és Bacsek Józseffel. Festés alá alapoznak, primol-vörössel. Nyolcan a leendő DVK 18-as raktárépület alapjait ássák. Közöttük van Horváth István brigádvezető is: —ogy van ez, tudja, ha dolgozik az ember, akkor úgy sem fázik. Meg hát hazulról cipeljük termoszban azt a teát? Ha otthon vagyunk, kapunk, itt nem kaptunk. Nem tartozunk mi ide, a gyárhoz, csak itt dolgozunk. Ha nem tartoznak is ide, mint ahogy Horváth István mondja, azért nem ártana, ha róluk is gondoskodnának. — Jó bizony, a tea — mondja Majorszki Ferenc, a lángvágó-telepen —, nagyon jól jönne. Kapunk is, nem is itt van a hiba, hanem az ideszállítással. Azt mondják, fogjuk a kannát és menjünk el érte a konyhára. Hagyjam itt a munkát? Egy csésze teáért. Na, nem. — Elmehetnének érte — mondja a művezetőjük —, míg sötét van, úgysem tudnak dolgozni. A mhelyirnokok mindennap leadják az igényt a munkásellátási osztálynak, hogy mennyi védőitalra tartanak igényt. A munkásellátás a konyhától megrendeli a teát. A rendelkezések szerint naponta egy-egy dolgozónak fél liter tea adható. A teát általában a műhely valamelyik dolgozója szokta elvinni. Külön munkaerőt erre a munkásellátás nem tud beállítani. Tea csak plusz 1 Celsius fok alatt jár a dolgozónak. Havonta az úgynevezett teapénz hozzávetőlegesen 5 ezer forintot tesz ki. *