Ikarus, 1969 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-08 / 1. szám

9 Az új gazdasági rendszer beváltotta a hozzáfűződő reményeket A kerületi pb kibővített ülést tartott (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság jövedelme Az anyagellátás általában megfelelő volt. A lakosság jövedelme Buda­pesten 5,6 százalékkal növe­kedett. Az átlagjövedelmek (fizikai) az Ikarusban 3,9, az EMG-ben 2,3, az Autóalkat­részben 4 százalékkal növeke­dett. A takarékbetét-állomány a fővárosban 11 százalékkal, kerületünkben körülbelül 10 százalékkal emelkedett, és meghaladja a 114 millió forin­tot. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a magánerőből történő lakásépítkezés kerületünkben is lanyhult. Ez a múlt évi számszerűleg magasabb hitel­­kérelmekkel, az építési köl­csön kamatláb 6 százalékra emelésével függ össze. A la­kosság áruellátása a mennyi­ség és a választék tekintetében bizonyos mértékben javult A megvalósuló reform foko­zatosan új egyensúlyi feltéte­leket teremt a szocialista tár­sadalmunkban. Ezzel befolyá­solja a társadalom tagjainak egymáshoz való viszonyát is. Az elmúlt 10 hónap tapaszta­latai igazolták, hogy a köz­ponti tervutasításos rendszer feloldása, a vállalati önállóság kiterjesztése nem a kapitalis­ta tendenciákat éleszti. Megfe­lelő közgazdasági szabályzók segítségével megbízhatóan le­het a központi célkitűzések megoldására ösztönözni, felfutásával, vagy az ez évi eredmények stabilizálásával számolnak. A munkaerő­fron­ton azonban jelentős többletet nem várhatunk. Éppen ezért hangsúlyozta az előadó, hogy elsősorban mű­szaki, szervezési intézkedések­kel kell növelni a termelést. Átlagbér­gazdálkodás — Sokáig nem tartható fenn az az állapot — mondta —, hogy a tervhez viszonyított munkaerőhiány mellett fe­gyelmezetlenség, szervezetlen­ség miatt belső munkanélkü­liség jelentkezik. A vezetőség­­választó taggyűléseken, ter­melési tanácskozásokon el­hangzott éleshangú bírálatok arra utalnak, hogy e téren a vártnál kevesebb intézkedés történt. Az előadó fontosnak tartotta a törzsgárdák stabilizálását. Ennek érdekében fel kell tárni a vándorlás okait. Sokan, fő­leg műszakiak, ezt elsősorban bérfeszültséggel indokolják. E kérdés rendezése mellett gon­dolni kell az anyagi és erköl­csi ösztönzés jelenlegi rend­szerének korszerűsítésére, a szociális és munkakörülmé­nyek megjavítására, az üzemi demokrácia fejlesztésére. — Annál inkább is vigyázni kell a kérdés — elnézést a ki­fejezésért — csak „vállalati szellemű” megítélésére, mert a munkaerő-gazdálkodás fő aka­dályaként jelzett, sokszor vita­tott átlagbér-gazdálkodás előnytelen vonásainak csökke­nésével illetékesek foglalkoz­nak. 1969-ben megszűnik az átlagbérnövelés 4 százalékos felső határa, mivel a bérszín­vonal-szabályozás elég féknek látszik. A bevezetés valamit segít a helyzeten. Hozzátéve rögtön azt, hogy a jobban gaz­dálkodó, jövedelmezőbben dolgozó vállalatok lehetőségei megnőnek, az elszívó hatás ta­lán jobban érvényesül. És mint egyik gazdasági vezetőnk megjegyezte: „Sajnos, megszű­nik egy hivatkozási alap”. Kezdeményezőkészség felső szinten A reform néhány pozitív hatása a vártnál hamarabb jelentkezett. Biztatóak a társa­dalmi kezdeményezés, a helyi öntevékenység kibontakozásá­nak első jelei. Az új típusú vállalatvezetés kialakulásának folyamata, felfelé ívelő ten­denciát tükröz. A vállalati ön­állóság megnövekedett, a fe­lelősségvállalás, kezdeménye­zőkészség elsősorban felső szinten erősödött. A reform a társadalmi élet úgyszólván minden területén éreztette ha­tását. A dolgozók politikai ak­tivitása fokozódott. A reform bevezetését megelőző viták­ban felmerülő nézetek, ború­látó észrevételek lényegében megszűntek. A mechanizmus tudományos előkészítése, a jó hatásfokú politikai munka, az elmúlt időszak politikai ta­pasztalatai erősítették a párt vezető szerepét. A dolgozók bizalommal fogadják a párt és a kormány határozatait. Pártmunka Külön kell szólnunk az el­ért eredmények fontos eredő­jéről párt és tömegszerveze­teink munkájáról. A politikai munka alkalmazott eszközei egyre rugalmasabban, egyre jobban idomulnak a reform alakította körülményekhez. A pártbizottságok jobban alkal­mazzák a gazdasági elemző te­vékenységet. A közgazdasági felkészültségük fejlődött, gaz­­daságtpolitikai ismeretszintjük növekedett. Az elmúlt időszak­­ban megtartott üzem-­­PB és VB ülések azt mutatják, hogy szakszerűbben nyúlnak a fon­tos kérdéshez. Erősödött a kez­deményezőkészség. Következ­ményeképpen : egyre inkább törekednek a lényeges össze­függések tanulmányozására, a helyileg legmegfelelőbb politi­kai módszerek kialakítására. A pártvezetőségek és a gaz­dasági vezetés kapcsolata álta­lában pozitívan alakult Bi­zonyos mértékben csökkent a párhuzamosság. Nagyobb fi­gyelmet fordítanak az egysze­mélyi felelősség érvényesítésé­re, a jobb együttműködés ki­alakítására. A feladatok és a dolgozók hangulatának isme­retében kezdeményezően lép­nek fel új üzemszervezési megoldásokban. Következete­sebben támogatják a vállalat­­vezetést a vállalati célok meg­valósításában. A tömegkapcso­lat fejlesztése érdekében na­gyobb erőfeszítéseket tesznek a tájékoztató munka javításá­ra, információszerzésre. A po­litikai munka rugalmas és vál­tozatos eszközeit alkalmazzák az egységes szemlélet kialakí­tása érdekében. A pártszervezetek helyes irányú fejlődése azt jelenti, hogy a jövőben lényegbevágó változtatásokra nincs szükség. Természetesen tovább kell fej­lesztenünk a párt munka­stílusát alkalmazkodva a vál­tozó körülményekhez. Na­gyobb körültekintéssel kell foglalkoznunk az üzemi alap­szervezetek munkamódszeré­nek fejlesztésével. Az üzem­egységek kevesebb önállósága gátat vet a munkásstílus fejlő­désének. Magasabb követelmények Dóra János elvtárs ezután áttért az 1969. évi pártpoliti­kai feladatok ismertetésére: — A feladatok nem lesznek kisebbek. Sőt, a gazdaságpoli­tikai tevékenység bonyolultsá­gi foka növekszik, mert egyfe­lől a jövő évi gazdasági fel­adatok megoldása — mint a KB határozatból is kitűnik — mindenhol magasabb követel­ményeket támaszt, néhány te­rületen pedig — például az Ikarusban, ahol magas terme­lésfelfutást kell megvalósítani — maximális erőkifejtést kö­vetel meg a párt és a gazdasá­gi szervektől. Másfelől: e munkát olyan körülmények között kell végezni, amikor az új előremutató vonások mel­lett, még jelen vannak és hat­nak a korábbi irányítási rend­szerünk maradványai mind a gyakorlatban, mind a szemlé­letben. Ezekkel együtt még lé­teznek azok a gazdasági prob­lémák és feszültségek, ame­lyek a reformot indokolttá tet­ték. Az egyensúlyt zavarják kü­lönböző aránytalanságok, mint a beruházási igények és lehe­tőségek közötti feszültség. Gondot okoz az időnként fellé­pő anyaghiány. A régi gazda­sági vezetési módszerek: az önállótlanság, a kockázatválla­lás-hiány visszahúzó erőként jelentkezik. A korábbi mecha­nizmus talaján kialakult szem­léletbeli kötöttségek gátolják az új közgazdasági szemlélet elterjedését. A munkaerőgond­­ marad A kerületi pártbizottság el­ső titkára részletesen foglalko­zott a gazdasági irányítási rendszer úgynevezett szabály­zóival, állami támogatással, a hitelpolitikai elvekkel, stb. Majd megállapította: " Egyes gazdasági vezetők­ben él olyan nézet, hogy a feladatok nem is olyan nehe­zek. Az új helyzetben is lehet régi módon dolgozni. Ez ve­szélyes, mert leszerelő és nem ösztönöz nagyobb teljesítmé­nyekre. A kerület vállalatainak munkaerőgondjairól szólva kijelentette: — A helyzet jövőben sem javul, sőt súlyosbodik. Mert az üzemi tervek — főleg az Ika­rusban — a termelés jelentős Túl nagy készletek Az új hitelpolitikai elvek­kel kapcsolatban Dóra János elvtárs felhívta a figyelmet ar­ra: " A túlméretezett készletek ez évben is nehéz pénzügyi helyzetbe hozták a vállalato­kat. Az életbelépő szigorúbb szabályzók miatt nagyobb gon­dot kell fordítani a készletek alakulására és a feleslegesen elfekvő készletek csökkentésé­re. Ez nemcsak vállalati, ha­nem népgazdasági érdek is, mert a passzív eszközök más vállalatoknál akadályozhatják a termelést. E téma előadója végül fel­hívta a pártszervezetek fi­gyelmét, hogy fokozottabban támaszkodjanak a szakszerve­zetre és a KISZ-re. Célszerű­nek tartja, ha a pártszerveze­tek a politikai tömegmunka nagy részét a társadalmi szer­vek keretében oldják meg. A kerületi pártbizottság ki­bővített ülésének negyedik té­mája az a jelentés volt, ame­lyet a vezetőségválasztás lebo­nyolításának tapasztalatairól adtak. E kérdés előadója ugyancsak Dóra Járai elv­társ volt. IKARUS Új területet vettek át December 30-án került sor a 3-as számú gyáregységben a még eddig hozzánk nem tarto­zó terület átadása-átvétele. Ez a terület mostanáig a honvéd­ségé volt, s a megállapodás ér­telmében 1968. év végéig ki­ürítve átkerült a mi tulajdo­nunkba. A területen található egy 5 ezer 700 négyzetméter alapte­rületű hangár, 2 ezer 400 négyzetméter alapterületű Cs —4-es raktárterület, a pa­rancsnoksági épület (ebben, sajnos 24 lakó is van) fele­részben szabad, ezen kívül több apróbb építmény. Az elképzelés szerint min­den épületet raktározási célok­ra fogunk fölhasználni, ami nagymértékben segít raktáro­zási gondjaink megoldásában. Századgyű­lés Munkásőreink évzárója A munkában is megállják helyüket Az Ikarus gyár munkásőr­­százada a XVI. kerületi párt­­bizottság tanácstermében év­záró századgyűlést tartott. Az elnökségben helyet foglalt Igaz Imre, a zászlóalj-parancs­nokság részéről, Jávér József századparancsnok-helyettes és Som Sándor főhadnagy, a ke­rületi rendőrkapitányság kép­viselője. Jávér József beszámolójában az éves munkával és a mun­kásőrök előtt álló feladatokkal foglalkozott. Beszéde első ré­szében elmondta, hogy a munkásőröknek ma többek között a szolgálatok, a kikép­zések idején kell helytállniok. — Mindent megteszünk — mondotta —, hogy képzett, jól felkészült, minden igényt kielégítő munkás­őreink legyenek. Elmondhatom, hogy gyárunk munkásőreiben nemcsak a lel­kesedés van meg, hanem átér­zik feladatuk komolyságát, vállalják a nehézségeket. — Az év során — folytatta az előadó — gondot fordítot­tunk arra is, hogy az alpa­­rancsnokok, parancsnokok megfelelő képzésben részesül­jenek, tanfolyamokon gyara­pítsák tudásukat. Ennek meg­felelően a század tisztségvise­lői kiválóan képesek ellátni a rájuk bízott feladatokat. Ezután Jóvér József a ki­képzésről beszélt: — Az elméleti és gyakorlati kiképzéseken a részvételi arány 76 százalékos volt. Jó­nak számít ez az arány, de még lehet rajta javítani. A tavaszi és őszi lövésze­ten munkásőreink egy­aránt kiváló eredményt értek el, a harcászati foglalkozásokon az első és második szakasz szerepelt jól, a harmadik és negyedik szakasz már nem di­csekedhet ugyanezzel, főleg a kis megjelenési létszám miatt.­­ Részt vettek az Ikaruszos munkásőrök a közrend védel­mében is. A kerületi rendőr­séggel a szerződés értelmében együtt^öjjj^n^' sokat segí­tettünk^’ A zászlóalj-parancs­­nokság a rendőrség megbízot­­taival tervet dolgoz ki, hogy a későbbiekben még jobban tud­juk segíteni a rendőrség mun­káját. Beszéde második részében az előadó értékelte a század harc­­készültségét, fegyelmi helyze­tét, beszámolt arról, hogy a szervezet tagjai a munkában is megállják a helyüket, erről tanúskodik a munkásőröknek adott több kiváló dolgozó jel­vény, dicséret, elismerés. " Az új esztendőben még jobban kell dolgoznunk ahhoz, hogy egy év múl­va sokkal több és nagyobb eredményekről számolhas­sunk be — fejezte be beszédét a szá­­zadparancsnok. Ezt követően Som Sándor rendőrfőhadnagy beszámolt a munkásőröknek a kerület köz­­biztonsági helyzetéről, felvá­zolta azokat az elképzeléseket, aminek alapján bevonják majd a munkás­őröket a rend­őrség munkájába. A hozzá­szólásokban a mun­kásőrök hangsúlyozták a fe­gyelem megszilárdításának szükségességét, beszéltek arról, hogyan lehetne megszüntetni a hiányzásokat, a fegyelemsérté­seket. Elmondták, mit tartaná­nak szükségesnek ahhoz, hogy 1969-ben a megjelenési arány elérje a 80 százalékot. Ezután sor került az 1968-as kiképzési évben jó munkát végzett munkásőrök megjutal­­mazására. Dicséretben részesült Cser István, Kisbéri János, Gonda Ferenc, és Bán Ernő, jutalmat kapott Tóth József, Horváth Ferenc, Cibere Imre és Kará­csony Gyula. 1969. JANUÁR 8. A laboratóriumban A fehérvári laboratóriumban a többi között a gyárba beér­kezett acélanyagok vegyi elemzését is végzik. Képünkön Groszmann Sándorné vegyész és Sepsei Margit vegyésztech­nikus az acél kéntartalmát vizsgálják. (Németh Mihály felvétele) Lwówi autóbusz A lwowi (Ukrajna) autóbuszgyárban új autóbuszokat terveznek a nemzetközi forgalom részére. Az ebbe az autó­buszba beépített motor teljesítőképessége 220 LE lesz. Az autóbusz nagy sebességet tud kifejteni, felszerelik légkondi­cionáló berendezéssel, televízióval, gardróbbal, valamint W. C.-vel és mosakodóhelyiséggel. Egy ilyen autóbuszt a 18. Európai Autóbusz Szalon látogatói Nizzában tekinthettek meg. A Szovjetunió először vett részt ezen a reprezentatív fórumon és 4 autóbuszt, köztük két Lwowban gyártott autó­buszt állított ki. A szalon 16 fődíjából 11-et ítéltek oda a kiállított szov­jet gyártmányoknak. Ezekből 5 díj jutott a Iwowi „Ukrain- Lux” és „Turist” autóbuszokra. A karosszériaversenyben a iwowi autóbuszok 2 ezüstérmet szereztek, további 2 díjat kapott az „Ukrajna”, a SZU—Magyarország—Jugoszlávia— Olaszország—Franciaország területén át lebonyolított csillag­­túrában elért győzelemért. Az „Ukrajna” autóbusz vezetője, Stepan Brim aranyérmet kapott a kormányzási ügyességben lebonyolított versenyben. (APN) Hová tartozik a gondnokság ? Az Ikarus-gyár növekvő fel­adataival arányosan növekszik a termelési folyamatok zavar­talan végrehajtását biztosító üzemfenntartási szervezet te­vékenysége. A megnövekedett feladatokra való tekintettel szükségesnek bizonyult az üzemfenntartási szervezet te­vékenységéből leválasztani azokat a munkákat, amelyek nem közvetlenül szolgálják a folyamatos termelést. A fen­tiek megvalósítása érdekel­en a gondnokságot a főmechanikus irányítása alól az igazgatási főosztályvezető irányítása alá helyezték. Az intézkedéssel — amely vezérigazgatói utasítás — azt kívánják elérni, hogy a termeléssel össze nem függő, adminisztrációs ügyintézéstől mentesítsék a főmechanikus gazdasági területét. Hazaérkeztek a labdarúgók Hazaérkezett a Szovjetunió­ból az Ikarus NB II-be jutott labdarúgócsapata. A kilenc­­napos jutalomút során a 22 fős küldöttség Leningrádban és Moszkvában járt. Az ősi orosz városban megtekintet­ték az Ermitázst, a Péter-Pál erődöt, a Szmolnijt és az Izsák székesegyházat. Moszk­vában jártak a Kremlben, megnézték a cári kincseket, a Tretyakov képtárat, a metrót, a Vaszilij székesegyházat, a GUM és a CUM áruházakat. A labdarúgócsapat tagjai de­cember 25-én éjfél után ér­keztek vissza Budapestre.

Next