Ikarus, 1973 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-04 / 1. szám
IMS. január 4. Szervezett munkás több elismerést új kisgépeket lakást , gyereket Megkérdeztünk néhány dolgozót, mit vár az 1973-as évtől? Madaras Gyula főművezető: Szeretnénk minél előbb átadni a 180-asok utolsó darabjait, hogy több időnk maradjon a 260-asok indítására. Ehhez, persze jó kooperációs anyagellátás is kell. Remélem lesz is. Harmos József hegesztő: Mit várok? Még kevesebb anyaghiányt, még kevesebb kieső időt. Úgy menjen minden, mint 1972. utolsó hónapjaiban. A bérekkel kapcsolatban következetesen hajtsák végre a Központi Bizottság határozatát. Mindenki annyi fizetést kapjon, amennyit a munkájáért érdemel. Vitéz József raktárgazdálkodási csoportvezető: Úgy tudom 1973-ban felépül a konténerraktár. Ez helyes is, hiszen egy konténer 2700 forint. Nem mindegy, hogy gazdálkodunk vele. Szeretném még, ha a szervezési osztály megoldaná az összes raktárak egységes ellenőrzését.. Az üzemi és gyáregységi raktárak jelenleg minden ellenőrzés alól kiesnek. Presser Ernő fehérfémesüzem: Valami biztosat szeretnénk tudni arról, szükség van-e ránk? Tudni, hova kerülünk, ha itt már nem lesz munka milyen lehetőségeket biztosít a vállalat? Néhányan már kerestek maguknak más munkahelyet. Én a törzsgárdához tartozom, szeretnék itt maradni. Földvári Károly gumiszerelő: Szeretném, ha a Központi Bizottság határozata értelmében rendeznék a bérünket. Jó lenne, ha feltöltenék a brigádot és kapnánk olyan kisgépeket, melyek megkönnyítik a munkánkat. A brigádunk 1972-ben másodszor kapta meg a szoetatista cím 3. fokozatát. Szeretnénk elérni a negyediket. Horváth Béla, a busz II műszaki vezetője: Remélem megszületik a felső szintű határozat a 2. vonalas technológia bevezetésére és ezt meg is tudjuk valósítani. A fényezőknek új csiszológépek, a szerelő vonalakra új kisgépek kellenek. A 180-asok után indítjuk a 260-asok gyártását. Tapasztalataink szerint az 556-oshoz hasonló jól gyártható típus. Januártól az egységesített üléseket szereljük a buszokba. Az 1972-eshez hasonló ... eredményeket szeretnénk elérni. Fejes Sándor üzemvezető: Ha mindenki becsülettel elvégzi a feladatát, jövőre is biztosítjuk ezt az eredményt. Szeretném, ha a mi üzemünkben is jelentkezne a technológiai fejlesztés. Több kisgépet bemutattak, melyek nagyban hozzájárulnak az emberi erő kíméléséhez. Minél többet kapunk, annál jobb. A jobb minőség eléréséhez csereszabatos ajtók, műszerfalak, lökhárítók, stb. kellenének. Ha ez sikerül,mi is szebbet, jobbat tudunk kiadni a kezünkből." Wéber Albertné szerelőüzem: Jó lenne, ha a Központi Bizottság határozatát úgy hajtanánk végre, hogy a nők fizetése még jobban megközelítse a férfiakét. Köztünk is van olyan, aki ugyanazt a munkát elvégzi, amit egy, férfi. Emellett jó lenne, ha több „okosabb" kisgépet kapnánk. Mint nőbizottsági tag szeretném, ha ez évben is segíthetnénk a többgyermekes családokat. Birkhoffer György műszaki ellenőr: Tovább nő a minőségi követelmény az egyedi buszokkal szemben. Érdekes, változatos munka az átadásra való előkészítésük. Külön izgalmas lesz a svédeknek fotócellás ajtóval készülő buszok átvétele Mit várok én, személyesen? Nagyobb anyagi elismerést minden egyedi gyáregységi dolgozónak. Természetesen magamnak is. 3x3,5 méteres albérleti szobában lakunk. Gyereket szeretnénk, de itt nem lehet. Szeretném, ha figyelembe vennék a többéves KISZ-munkámat és elfogadnák a KISZ-lakás kérvényemet. Hargittai Béla, kísérleti üzemvezető: Mi a vágyam. Elsősorban az, hogy jelöljenek ki a számunkra egy végleges helyet. Itt „nyitott csarnokban” dolgozunk, az jön be műszak után, aki akar. Sokszor szétszórva találjuk reggel a szerszámainkat, az előkészített anyagot. Nem a legjobban sikerült ez a kényszerházasság. A jövő évi feladatok sikeres végrehajtásához több „önállóságra” van szükségünk. — t — ff MIT VÁR ? Költözködés — célszerűbb átrendezés Egyes főosztályok és osztályok helyiség gondjainak megoldására, munkakörülményeinek javítására az év elején nagyarányú költözködésekre kerül sor. Előzetes tervek szerint az anyagellátási főosztály a régi irodaépület teljes második emeletét megkapja. A munkaügyi főosztály (a munkaerőgazdálkodással együtt) átköltözik a tűzoltó épületbe, ahova külön bejárást biztosítanak majd. Így a felvétel előtt a dolgozók nem lépnek a gyár területére. A személyzeti főosztály új helye a régi irodaépület földszintjén lesz. A jelenleg több helyen működő nemzetközi osztály az új irodaépület földszintjén kap helyet. Korszerű tárgyalóhelyiségeiben megfelelő lehetőség nyílik majd a külföldi partnerekkel történő tárgyalásokra. A költözködések — melyek az említetteken kívül valószínűleg még néhány osztályt, csoportot is érintenek majd — lényeges beruházás nélkül, jobb szervezéssel, jobb körülményeket biztosítanak az érintett dolgozóknak. IKARUS Csoportvezető Wéber Miklós farost szerelő, csoportvezető. 1960 óta dolgozik vállalatunknál. 17 ember munkáját irányítja. Szaktudása, tapasztalata, embersége segíti ebben a tevékenységben. Az idén többet jobbat akarnak gyártani Fehérváron is sikerült Nagy sürgés-forgás fogadott a fehérvári gyárban december 18-án. A vezetők közül is alig találtam egyetkettőt az íróasztala mellett. Ők is legfeljebb néhány percet tudtak időzni. Az éves terv, illetve a túlteljesítés sarkallta az embereket. Az üzemekben a szokásosnál is élesebben vijjogtak a köszörűgépek, villogtak a hegesztőpisztolyok. S az eredmény? Az évközbeni lemaradások ellenére Fehérvár is túlteljesítette az éves tervét. met szakemberek jártak nálunk, nézték, milyen célgépet lehetne beállítani a vonalra. Két-három héten belül válaszolnak. A másik gond a folyamattechnológia kidolgozása. Ilyen nagy darabszámnál már elengedhetetlen követelmény. A gondokról szólva megem-Szabó Géza karosszéria üzemgyáregysége viszont nem telítette, hogy a székeket csak vezető azzal fogadott, hogy 1u dott elég fenékvázat adni. Míg úgy tudják beépíteni, ha előtte án reggel 9 órakor befejezték nekik a pestiek segítettek, a Aitan mc,a a századik 225-ös kocsitest- fehérvári emberek Teten dolgoztak. Talán 1973-ban már ez is jobban megy vázat, s 19-én reggel átadják a festőknek. 18-án délben a 30-ik 66-os is a festőkhöz kerül. Ez már teljes egészében túlteljesítés lesz. Az év hátralevő napjaiban 5—6 darab 66-ost gyártanak. Ezzel készítik elő az 1973-as indulást. Természetesen ez a mennyiség nem köti le az üzem teljes kapacitását. A dolgozók egy része ezer autóbuszt kell gyártaniuk, más munkát kap. Az új évben Ha nem lesz baj az anyagellóaz egyik vonalon csak 255-öst tással, napi 11 darabbal meg akarnak gyártani, lehet csinálni. Ez azonban már olyan nagy darabszám, amihez megjavítják. Aztán meg kevés is van belőlük. Az utóbbi 13 kocsiba már nem is jutott. Időnként akadozik a belső alkatrészellátás is. 1973-ban még szervezettebben kell dolgozni, hogy a nagy darabszámot teljesíthessék. át kell alakítani a technológiát Sgt . _ L is. Az oldalváz állításnál csak 1972-ben a null-sorozattal és a kísérleti kocsikkal együtt 146 darab 255-ös készül Fehérváron. Bebizonyosodott, hogy jól és jó minőségben gyártható Az 1972-es évre vegyes érző- hátfal keresztirányú rátolását buszok. Joggal remélhetjük lesekkel emlékszik vissza. Sok gondot, nagy felfutást hozott ez az év. De vége és becsülettel teljesítették a feladatukat. Többször kerültek nehéz helyzetbe. A 255-ösök sorozatindítását napokkal késleltette a . . .... .. .. ... győri fenékvázhiány. Olykor * kfJZ£La??LttE%*°J: Fn@gSZeT©TTeK részben oldották meg a szög-Ant . bevágást. A szorítókat je len-O ZUU 10$tne átalakítani pneumatikusra, a weinsbergi készüléknél. Több C02 hegesztőgép kellene. Szóval, lesz itt dolguk a technológusoknak is. Ennek ellenére elégedett az eredménnyel. A szériánál napi maga se hitte, hogy ilyen szép eredményt érnek el Mégis történt valami, ami jóleső érzéssel tölti el. Az emberek megszerették az új típust, szívesen csinálják. A szocialista brigádok és a művezetők tették ezért a legtöbbet. A brigádok például vállalták a gyártás ütemességének biztosítását a vonalon. A művezetők meg azt, hogy lesz anyag, szerszám stb. És lett is. Presztízskérdéssé vált a 255-ös, annak ellenére, hogy a hagyományossal jobban kerestek. A pesti gyár segítsége na javult, de tovább kell fejlesz-Meg kell oldani a homlok-, gyon sokat jelentett. Ezzel január végéig biztosítják a tető, utasajtó, homlok- és házfalellátást. De ez egyben azt is jelenti, hogy ekkorra be kell fejezni a fehérvári gyártósor üzembe állítását. Jól gyárthatók a 255-ösök, jobban, mint a hagyományos típusok. A tetőlemezgyártó-sor november 15 óta próbaüzemmel dolgozik. Karácsony előttelküldtek egy embert Pestre, aki a betanulás után irányítani fogja. Az oldalváz is jó minőségben kerül ki az állítókészülékből. A Mezőgép téti Vizsgálják a technológiát Ebben az évben már háromÉzt még tovább lehet fejleszteni és kell is. S talán az is segít, hogy csökken az átállások száma. Kaiser Tibort, a szerelőüzem vezetőjét a kocsik között találtam meg. — Huszonkettedikére elkészül az utolsó — mondta. — A mai naptól tizenötöt húzunk. Még 74 hiányzik. Huszonnyolc darab 66-os, a többi 255-ös. Amit azután csinálunk, az már túlteljesítés lesz. A 255-öst ő is jól gyártható típusnak tartja. A minőség is leri a technológiát. Pontos, jó készülék a weinsbergi, de a többi alkatrészt is olyan pontosan kellene gyártani. Nem elég az, ha adnak 3 fúrógépet, meg két csavarhúzót. Ahhoz 5 ember is kell. Olyan célgép kellene, mely elvégzi a munkájukat. Ez a technikai haladás iránya. A szekrényesített vázaknál jobban lehet alkalmazni a célgépeket. Úgy tudom, Tóth István igazgató személyesen foglalkozik ezzel a témával. Nyugatne- Jobb szervezést hát, hogy 1973-ban jobb munkaszervezéssel és javuló technológiával ugyanilyen vagy jobb eredményt érhetnek el, az év közben felmerült gondok nélkül. áton Egy felmérés tapasztalatai Bejáró dolgozók A vállalat munkaerejének jelentős részét a vidékről bejáró dolgozók adják. Ez a tény szükségessé teszi, hogy többet foglalkozzunk különleges helyzetükkel, nagyobb gondot fordítsunk élet- és munkakörülményeik vizsgálatára, segítsük munkahelyi beilleszkedésüket. A bejáró dolgozók helyzetének feltárására a pszichológiai csoport kérdőíves felmérést végzett — a végrehajtó bizottság megbízása nyomán — a budapesti telephely vidéken lakó dolgozóiról. A kiadott kérdőívekből 203 érkezett kitöltve vissza. Az így kapott adatokból mutatjuk most be a legfontossabbakat. A különleges helyzet egyik jellemzője a hoszszú út a munkahelyig. A megkérdezettek közül fél órán belül senki nem jut el munkahelyére. 65 százalékuk napi 2—4 órát tölt az odavissza utazással. Ez a gyakorlatilag kieső idő különösen a nőknél (48,8 százalék) jelent nehézséget, akiknek 38,4 százaléka házas. Őket a második műszak is terheli. A vidéki dolgozók 43,3 százalékát 1—2, 13,3 százalékát 3—4 gyerek várja otthon. A megkérdezettek közül 16 fiatalkorú, 72 pedig 18—30 év közötti fiatal. Összesen 43,5 százalék. Ez az arány kevésnek tűnik a 31—50 évesek 42 százaléka mellett. Magas, 24 százalék az 50 év felettiek száma. Ez talán az oka a bejárók alacsony iskolázottságának is. Hatan érettségiztek és 12-en végeztek ipari iskolát a kérdőívek tanúsága szerint. A többség (96 fő) 8 általánost végzett. Sokan azonban csak az általános iskola 6. osztályáig (57 fő) vagy addig sem jutottak el (13 fő). Nem rendelkezik szakmával a megkérdezettek 73,4 százaléka. S akiknek van, azok közül sokan a szakképzettségüknek nem megfelelő munkakörben dolgoznak. (Pl. 11 lakatos közül csak 5, öt szerszámkészítőből csak 3, a három marós, két műszerész és négy kőműves közül pedig egy sem dolgozik a szakmájában). A felmérés szerint a legtöbb vidéki dolgozót a forgácsoló, a sajtoló, a szerszám- és a busz II. gyáregység foglalkoztatja. A dolgozók szakmai továbbképzését általánosságban helyesli a 93,6 százaléka. 74,9 százalékuk ezt magára vonatkoztatva is kívánatosnak tartaná. A továbbképzési igénynek feltételezhetően két eredője van: a bejárók egyharmada 25 éven aluli, nagy részük szakképzetlen. A bejárással elvesző sok időre és az ebből eredő problémákra utal, hogy legtöbben elsősorban olyan továbbképzési formát vállalnánakszívvesen, amely nem követel túl nagy erőfeszítést. A vállalatnál való előbbrejutás lehetőségeit 31,2 százalék tartja pozitívnak. A beilleszkedés gondjaira utal, hogy problémáikat jórészt a gazdasági vezetőkkel, illetve a munkatársakkal beszélik meg. Csak 10 százalákuk osztja meg gondjait a párt-, KISZ-, illetve a szakszervezettel. Ez a jelenség is bizonyítja a politikai nevelőmunka szükségességét. Nehezíti a helyzetet, hogy bár 76,8 százalékuk fontosnak tartaná a politikai továbbképzést, egyharmad részük a jelenlegi körülmények között, sok munkája, műszakbeosztása vagy az utazgatás miatt személy szerint nem tudja vállalni. A felmérés alapján számos olyan kérdés került napvilágra, melynek megoldása — tekintettel a vidékről bejáró munkavállalók nagy számára — fontos feladat. SEGÍTIK az alapszervezeteket Az Ikarus KISZ-bizottságon az alapszervezetek munkájának segítésére és az állandó, eleven kapcsolat kialakítása érdekében instruktori hálózatot alakítottak ki. A hálózatot most átszervezték. Ennek alapján az egyes alapszervezeteknek a következő KISZ VB-tagok lettek az instruktorai: Műszaki — Végvári József; adminisztratív I. II., III., Bán László; 3-as gyáregység — Bosznai István; szerelő-motoros — Dobronyi János; kárpitos — Viola László; egyedi fényező — Kiss László; sajtoló — Safranek Sándor; vázas — Oroszlány István; lemezes — Csató József; üzemfenntartás — Nagy József; szerszám-AGFOR — Vass Lászlóné; kísérválaszadóklett — Saflics Péter. KERESKEDELMI HÍREK ben” amándoki vasútállomásra. December 28-án két 260-as autóbusz indult a Szovjetunióba tesztelésre. Az NDK részére két 260-as autóbusz készült, melyet december 28-án indítottak el rendeltetési helyére vagonba rakva. * Székesfehérváron karácsony és szilveszter között 82 autóbuszt adtak át. 30 darab 66-ost a Volánnak, 30 darab 255-öst az NDK-nak, négy 255-öst a lengyel, négyet a szovjet, egyet a MOGÜRT átvevőknek. Hárobi 311-es belföldi vevőkhöz, kilenc 55- ös az AUTOKER-hez került. Ezzel 1972-ben 2620 autóbuszt értékesítettek és négy 255-öst küldtek tesztelésre a Szovjetunióba. Az egyedi gyáregység 64 autóbuszt értékesített 1972- ben. December 27-én még öt Steyr-Ikarus nigériai és egy Scania-Ikarus svéd átvételre várt. Ezen kívül elkészült az év utolsó napjaiban a müfe tervben is szereplő 7 méteres Steyr-Ikarus „bemutató kocsi”. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vette meg azt a 250-es autóbuszt, melynek munkabérét dolgozóink felajánlották a vietnami nép megsegítésére. A terven felül gyártott autóbuszt december 29-én adták át. Szilveszter előtt 7 tuniszi autóbuszt hajóztak be Fiumében. A kocsik „lábon utaztak” a kikötőig. Előszállításként 151 csuklós autóbuszt adtunk át a szovjet átvevőknek. Ebből december 27-én 50 keréken gurult a határállomásra, 36- ot még karácsony előtt vagonba raktak. A csapi határállomás zsúfoltsága miatt Mándokon rakták át a szállítmányt széles nyomtávú vagonokba. 27-én 14-et vagoníroztunk, 28-án 21 darab indult két konvojban alá SEGÍTETTEK A budapesti szerelőüzem dolgozói készségesen segítettek a fehérváriaknak. Baki János és Varga Gyula lakatos szakmunkások egy hétig voltak Fehérváron az év végén. Szaktudásukkal és szorgalmukkal gyorsították a 255-ösök átadását.