Ikarus, 1975 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 1. szám
Népeink barátságáért Eredményesen tevékenykednek A gyári párt-végrehajtó bizottság november 20-i ülésén Gleisz Tiborné, az MSZBT ikarusi tagcsoportjának ügyvezető elnöke számolt be a tagcsoport tevékenységéről, eredményeiről. A pártbizottság 1971. április 29-i ülésén hagyta jóvá a tagcsoport újjáalakulását. Ezt követően választották meg a héttagú elnökséget, melyben megtalálhatjuk az MSZMP, a vállalat, a szakszervezet, a nőbizottság és a KISZ képviselőit is. A tagcsoport a Magyar—Szovjet Baráti Társaság önkéntes alapon létrejött kollektív jellegű mozgalmi egysége. Tevékenységét a tömegszervezetekkel — az üzemekben elsősorban a szakszervezettel és a KISZ- szel — szoros együttműködésben végzi. Az irányítást, a munka összehangolását minden szinten a pártszervezetek gyakorolják. Az MSZBT — s így az ikarusi tagcsoport — elsődleges feladata, hogy részt vegyen a két ország közti barátság, együttműködés fejlesztésében, baráti esteket, megemlékezéseket, rendezvényeket szervezzen. A vállalatnál népszerűsítsék a Szovjetunió népeinek eredményeit, a kommunizmus építésében elért sikereit. Segíteni a vállalat dolgozóit abban, hogy személyesen is megismerhessék a szovjet emberek életét. Tagcsoportunk megfelelt ezeknek a követelményeknek, amit az is bizonyít, hogy Gleisz Tibornét november 7. alkalmával aranykoszorús MSZBT-jelvénnyel tüntették ki. Hely hiányában nem tudjuk felsorolni mindazt, amit 1971 óta végeztek, csupán az idei tevékenységükből szeretnénk megemlíteni néhány rendezvényt. Gyárlátogatásra hívták meg a leningrádi autóbuszpark dolgozóit és az egyik gépkocsivezetőt, aki 1 millió kilométert tett meg Ikarus autóbusszal, kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Rendszeresen részt vesznek ,— és vállalatunk dolgozóit is meghívják — a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza rendezvényein. Részt vettek az országos MSZBT vetélkedőn is egy 3 fős csapattal. Decemberben értékelték a fotópályázat eredményeit. Sajnos nem minden elképzelésüket sikerült megvalósítani. A barátság elmélyítésére szerették volna, ha a Szovjetunióba mennek jutalomüdülésre a 8. fokozatot elért szocialista brigádok. Nem sikerült beindítani az orosz nyelvtanfolyamot sem. Viszont sikerült szoros kapcsolatot kiépíteni a szocialista brigádok és a kerületünkben lakó szovjet családok között. Ilyen például a busz I. Tyereskova brigádja, mely évek óta szervez közös programokat a szovjet asszonyokkal. Célul tűzték ki, hogy a jövőben még jobb propagandát fejtenek ki a szovjet tudomány és technikai eredményeinek népszerűsítésére, melybe bevonják a tömegszervezeteket is. Módot keresnek arra is, hogy a fiatalokat minél jobban megismertessék a szovjet emberek életével. Szorosabb kapcsolatot építenek ki a Szovjet Tudomány és Technika Házával, ahová rendszeresen meghívják a szocialista brigádjainkat is. Az országos elnökség jónak értékelte az ikarusi tagcsoport munkáját, mellyel a végrehajtó bizottságunk is egyetértett. A továbbiakban is ezen az úton kell járnia tagcsoportunknak. Munkásarcok neveli it lantját sasent pantiszkodik Amint már lapunkban is írtuk, a székgyártás Pusztavámra helyezésével át kellett szervezni a budapesti kárpitos műhelyt. Az asszonyokat elhelyezték a busz 11. egyéb munkaterületein. Kucsera Lászlónéért nem nagyon rajongtak a gumis műhelyben, mert attól féltek, hogy egyedül neveli az öt lányát és sokat fog hiányozni miattuk. Végülis Sipos Ernő autóvillanyszerelő csoportvezető oldotta meg a gondot azzal, hogy régi munkakapcsolatuk alapján vállalta a felelősséget az asszonyért. Így került át az autóvillanyszerelő műhelybe. Sipos Ernő szerint nagyon kellemesen csalódtak benne. Szinte napok alatt betanulta az armatúraszerelést és ha kell még túlórát is vállal. Alig két hónap alatt megszerezte a munkatársai megbecsülését is. Soha nem hivatkozik a gyerekeire, soha nem késett egy percet sem. Ha beszél róluk, az anyai büszkeség csendül ki szavaiból. A Varga József utcai lakótelepen kapott egy 3 szobás lakást, melyhez a vállalattól kapta meg az OTP-kölcsönhöz szükséges 12 ezer forintos előtakarékossági összeget. Kucseráné elmondta, hogy a legidősebb lánya most 16 éves, ipari tanuló. A legkisebb most első osztályos. Bizony sok gond van velük, de szívesen vállalja ezt a „feszített második műszakot”. Jól érzi magát az üzemben, úgy érzi szeretik a munkatársai, s ő is szereti őket. A lányait önállóságra nevelte, így bent tud maradni túlórázni is, ha kell. Persze az se utolsó szempont, hogy a 2100 forintos átlagkeresete mellett jól jön egy kis plusz kereset, hiszen csupán a lakás havi törlesztési díja 800 forint. 1966 óta dolgozik a vállalatnál. A szakmája esztergályos, de nem tudta a három műszakot vállalni, így került a fehérfémes, majd a kárpitos üzembe. Jó munkája elismeréseként ez év május 1-én kiváló dolgozó kitüntetést kapott. 1971 óta egyedül neveli az öt lányát. Hogyan? Úgy, hogy mindenben a „családi tanács” dönt. Még a válópert is megbeszélte a gyerekekkel. Azt mondták, nekik nem kell részeges apa, inkább élnek nélküle. Közösen beszélték meg a lakás bebútorozását is. Két szobát sikerült berendezniük OTP-kölcsönnel. A gyerekeknek vett heveréket, ő egy habszivacs darabon alszik, de boldog, mert legalább a gyerekeknek van. Megkérdeztem, kért-e segélyt? — Igen, egyszer évekkel ezelőtt kaptam 300 forintot — mondta — ,de akkor azt mondták, ne is kérjek többet. Azóta se kértem. Adtak iskolai segélyt a nyáron, volt olyan, hogy karácsonyra is kaptam valamit, de én nem kértem soha. Néhányszor a fejemhez vágták az előző munkahelyemen, miért kellett nekem az öt gyerek, s ez nagyon rosszul esett. Itt nagyon megértőek az emberek, jól kijövünk a munkatársaimmal. A gazdasági vezetőjétől megtudtam, hogy hamarosan átigazolják az üzemben működő szocialista brigádba is. Elmondta még, hogy ők szívesen segítenek az aszszonynak amiben tudnak, de sajnos nem mindig elég az üzemi segítség. A gyerekek üdültetését például nem tudták elintézni. Igaz, hogy Kucseráné sohasem panaszkodik, mégis több gondot kellene fordítani a család támogatására, hiszen jól dolgozó, példamutató törzsgárdatagról van szó. — T. — SZOT oklevél November hetedikére SZOT- oklevelet kapott hosszú évek óta végzett társadalmi munkájáért Fachmann Andorné, az 1-es bérelszámoló csoportvezetője. 1968 óta osztálybizottsági titkár, előtte nagyon hosszú ideig bizalmi volt. A Kiváló Dolgozó jelvény tulajdonosa SZOT oklevél — úl felelős Saját kérésére felmentette gazdasági felelősi funkciójából a vszt Piros Józsefnét, aki 24 éven át jól végezte feladatát, és mint vszt-tag is helyesen képviselte a dolgozók érdekeit. Mivel a munkaügyi osztály vezetőjévé nevezte ki vállalatunk vezérigazgatója, gazdasági elfoglaltsága lehetetlenné tette, hogy társadalmi funkcióját is az eddigi lelkiismeretes munkával végezhesse. A december 16-i oszt az előterjesztést elfogadta, s érdemei elismerése mellett felmentette funkciójából Piros Józsefnét. A gazdasági felelősi funkció ellátásával Milbrich Istvánnét bízták meg. Közel negyedszázados munkája jutalmául Piros Józsefnét SZOT oklevéllel tüntették ki, s a vszt-től tárgyjutalmat kapott. A választásokig a vszt tagja marad. Kedves felépő fiatal! Szeretettel köszöntünk vállalatunknál. Kívánjuk, hogy minél előbb beilleszkedj a vállalat életébe, KISZ-szervezetébe... Ezekkel a szavakkal üdvözli a KISZ-bizottság az újonnan belépő fiatalokat azon a díszes köszöntő kártyán, melynek hátlapján legújabb gyártmányaink stilizált képe látható. A továbbiakban elmondják, hol található a KISZ-bizottság, közlik az alapszervi KISZ- titkár nevét és munkahelyét is. A tájékoztatás alapján a fiatal nem teljesen idegenül csöppen bele az új, számára még ismeretlen légkörbe. S hogy a KISZ-vezetőkkel folytatott beszélgetések valóban lehetőséget nyújtsanak a kölcsönös megismerésre, ezt a KISZ-titkárok és csoportvezetők részére kiadott módszertani vázlat segíti. A KISZ-bizottság kezdeményezése, mely nem csak a KISZ tagjaira, hanem kivétel nélkül minden belépő fiatalra kiterjed, hozzájárulhat a jövő törzsgárdatagságának kialakításához. Azok a fiatalok, akik munkába lépésük pillanatától kezdve érzik a közösség törődését, az első perctől fogva ismerik jogaikat, de kötelességeiket is, hamarabb gyökeret eresztenek, és a jövőben is erősebb szálakkal kötődnek, mind munkahelyükhöz, mind az ifjúsági szervezethez. — lakatos A cinikusok Taposom az utat két gyáregység között. Gondolataim már az előttem álló beszélgetésen járnak. Egyszercsak egy kedélyes arc bukkan fel előttem: Több jövedelmet! — harsogja. Megyek a vonalak mentén. Jön velem szembe a notórius panaszkodó. Széles vigyorral köszönt: Több jövedelmet! Több jövedelmet! Több jövedelmet! — hallom útonútfélen mind gyakrabban. S bár e köszöntés nem újkeletű a hangsúly változása igen figyelemre méltó. Kezdetben vala a humor. Először a hagyományos magyar köszöntés kiegészítéseként bukkant fel itt-ott. Valóban tréfás árnyalatú jókívánságnak hangzott, és csak a köszöntött személyre vonatkozott. Az idők során azonban sokaknak megtetszett ez a „jópofa” köszöntés, és egyre többen használják önállóan. Ez önmagában, ha számomra nem is rokonszenves, még nem lenne baj, de módosult a hangsúly és az értelmezés is. A Több jövedelmet! kívánságot rendszerint cinikus kacsintások, ugyetelsérted? vigyorok kísérik, s a hangsúlyból kitűnik, hogy az illető ezt az óhajt nemcsak a köszöntött személyre, de önmagára is érti. Miért káros ez? Mert utat nyit az anyagiasságnak, az állandó elégedetlenségnek, a mindegy-milyen-úgysemjó hangulatnak. A legérdekesebb talán az, hogy éppen a valóban kis jövedelműek nem csatlakoznak ehhez a stílushoz. S akik leginkább kürtölik, általában azoknak lehet a legkevésbé okuk e köszöntés terjesztésére. Ha valaki úgy érzi, hogy végzett munkája ellenértékét nem tükrözi a bére, ezt számtalan, intézkedésre is lehetőséget nyújtó fórumon elmondhatja. Nem egy termelési tanácskozás, brigádértekezlet párt vagy szakszervezeti gyűlés után orvosoltak már ilyen panaszt. A kiálláshoz azonban bátorság és valós indokok kellenek. Ezt pedig a cinizmus, a hangulatkeltés nem pótolhatja. Ezért javaslom, azoknak, akik talán már elfelejtették, hogy elevenítsék fel a hagyományos magyar üdvözlési formákat. Jó napot, jó egészséget — és ettől se kell félnünk! — jó munkát kívánok! —lakatos Egyre inkább becsülik, segítik a munkásőröket Századgyűlést tartottak a budapesti gyár munkásőrei december 11-én. Pintér László, az alegység parancsnoka számolt be az éves munkáról, majd a munkásőrök mondták el véleményüket. A gyűlésen felszólalt Kovács György, vállalatunk párttitkára és Fekete Ferenc zászlóaljparancsnok helyettes is. Pintér László beszámolójában elmondta, hogy munkásőreink becsülettel helytálltak a foglalkozásokon, gyakorlatokon, s a szolgálatban is. Teljesítették önként vállalt kötelezettségeiket. A gyakorlatok sikeres végrehajtását elősegítette, hogy az alegységparancsnokok és helyetteseik 3 hónapos továbbképzésen vettek részt, s állandóan bővítik szakmai ismereteiket. Tény, hogy a munkásőrök jobban kedvelik a szabadban töltött foglalkozásokat, mint a tantermi előadásokat, így a jövőben is az előbbi arányát igyekeznek növelni. Ez évben kaptak új fegyvereket munkásőreink. Ezek korszerűbbek, pontosabbak az előzőknél, s hamarosan meg is kedvelték őket. Nem véletlen, hogy a lövészeten kiváló eredményt értek el. Jó az alegység politikai hangulata. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy tovább javult a kapcsolat a parancsnokság és pártbizottság, valamint az alapszervezetek között. El kell érni, hogy a kisebb alegységek parancsnokai is megfelelő kapcsolatot találjanak az alapszervezetekkel és nagyobb segítséget nyújtsanak az új munkásőrök felvételéhez. Munkásőreink többsége szocialista brigádokban dolgozik. Részt vettek és vesznek a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésében. Ezen kívül valamennyien részt vettek a sashalmi mozi bontásában és sokan adtak vért. Végül ismertette a szocialista verseny eredményeit. Az egész évi munkájuk figyelembevételével első lett az I., második a III., harmadik a nehézfegyver, negyedik a II. szakasz. A rajok versenyében első az I. szakasz 3. raja, második a III. szakasz 2. raja, harmadik a nehézfegyver szakasz 1. raja. A hozzászólók többsége az alegységek életével, mindennapi gondjaival foglalkozott. Többen javasolták, hogy a munkásőrök közvetlenül segítsék a pártalapszervezeteket az új munkásőrök felvételénél. Kovács György, vállalatunk párttitkára elmondta, hogy a pártbizottság jónak értékelte az alegység munkáját. Ez a tevékenység is a politikai munka egyik formája. Kedvezően változott a gazdasági vezetők szemlélete is. Egyre inkább becsülik és segítik a munkásőrök tevékenységét. Mint mondta, a munkásőrfelvételt épp úgy tervezni kell, mint a párttagfelvételt, s csak az vállalja, aki eleget is tud tenni a követelményeknek, s szívesen csinálja ezt a pártmunkát. Fekete Ferenc zászlóaljparancsnok helyettes szerint e gyűlés méltó befejezése volt az alegység egész évi jó munkájának. Egészséges és előremutató volt a vita, mely azt kutatta, hogyan lehetne még jobban elvégezni az önként vállalt feladataikat. E fegyveres testületben a kiképzéstől elválaszthatatlan a politikai munka. Minden feladat végrehajtását a politikai céltudatosságnak kell áthatnia. Befejezésül Pintér László kiosztotta a jutalmakat és dicsérő okleveleket. Jutalmat kapott Czibere Imre, Andrik Benő, Wolhoffner József és Tóth Béla. Dicséretben részesült János Antal, Talidisz János, Menich Gyula, Markó András, Komenczi György, Elek Károly, Bertalan László és Kiss Joachim M árton Év végi hangulatkép a gyár udvaráról