Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 9. (1991)

1991-12-00

Horváth Ferenc-Hertelendi Ede: Késő kőkori téli települések radiokarbon kronoló­giája Bartosiewicz László-Alice Choyke: Szerszámtípusok és nyersanyag-felhasználás egy neolitikus lelőhelyen T. Biró Katalin-Vladár András: Obszidián minták összetételének mennyiségi meg­határozása elektronsugaras mikroanalízissel Gyulai Ferenc: Bronzkori ételmaradványok archeometriai vizsgálata Jerem Erzsébet-Bartosiewicz László-Gyulai Ferenc- Krolopp Endre: Környezetrégészeti vizsgálatok Ménfőcsanak-Szeles lelőhelyen Takács István-Gróh Dániel: Összefüggések sírokban talált állatcsontok életkora és a sírok tájolása közt Kürti Béla-Költő László: Következtetések az algyői honfoglalás kori temető leleteinek anyagvizsgálati eredményeiből Varga István-Ilon Gábor: Bauxit előfordulása késő bronzkori telepen Az elhangzott előadások kivonatát, illetve részlete­sebb szövegét a szerzők által benyújtott kéziratok alapján az alábbiakban tesszük közzé: A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar (Kaposvár) Kémiai Osztályának kémiai analiti­kai módszerei, régészeti vizsgálatok elősegítésére Csapó János és munkatársai több előadásban is be­mutatták a kaposvári archeometriai munkacsoport eredményeit. A Pannon Agrártudományi Egyetem egyike Magyar­­ország legújabb alapítású egyetemeinek. A korábban főiskolai státuszban működő kutatóközpont már az egyetemi státusz elnyerése előtt is egyike volt az or­szág legjelentősebb archeometriai kutatási centru­mainak. Ebben az örvendetes tényben jelentős szere­pe volt a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságá­nak országos jelentőségű archeometriai kutatási törekvéseivel való intenzív kapcsolatnak. Az egyete­mi rang a PATE számára jelentős műszerfejlesztést, a kutatási profil további kiszélesedését jelentette. Az alábbiakban a Pannon Agrártudományi egyetem mű­szerparkjában rendelkezésre álló, megfelelő keretek között a régészet szolgálatába is állítható műszerek­ről, berendezésekről ad áttekintést Csapó János. 1. Fehérjetartalom-meghatározás - bármilyen szerves eredetű mintából (csont, kagyló, bőr, szőr, haj, gabo­namagvak, növénymaradványok, ételmaradékok stb.) Kjel-Foss nitrogénelemzővel. 2. Az összes fehérjealkotó aminosav meghatározása szerves eredetű mintákból LKB-4101-es automatikus aminosav-analizátorral, ioncserés oszlopkromatográ­­fiával. Csontok korának meghatározása a D-allo-izo­­leucin és a D-aminosavak alapján az IRAMTO előző számában már ismertetett módon. 3. Szerves és szervetlen minták makro- és mikroelem­tartalmának igen pontos meghatározása UNICAM SP-191-es atomabszorbciós spektrofotométerrel és Thermo Jarrel Ash Atomscan 25 ICP atomemissziós készülékkel. Ez utóbbi módszer - mely a csúcsot je­lenti jelenleg a mikroelemek meghatározásában - a nemesgázokon és a halogéneken kívül gyakorlatilag valamennyi elem mérésére alkalmas. A készülékkel kimutatható koncentráció elemenként 0,05-0,001 jxg/g között változik. A műszerhez speciális mintaelő­készítő berendezés tartozik, mely lehetővé teszi a leg­különbözőbb eredetű minták mérését, illetve mérés­hez való előkészítését is. 4. Szerves eredetű minták zsírsavösszetételének meg­határozása CPU-9000 típusú gázkromatográffal és ITD-800 típusú tömegspektrométerrel. A rendszer töltetes és kapilláris kolóniákkal, a hozzákapcsolt számítógép-vezérléssel és adatfeldolgozó rendszerrel képes bonyolult összetételű elegyek szétválasztására, a komponensek mennyiségének érzékeny és pontos meghatározására, a tömegspektrométer-detektorral a vizsgált anyagok azonosítására, az izomerek külön­­külön történő meghatározására. 5. Régészeti leletek vizsgálata SIEMENS SOMA­TOM DRG típusú komputertomográffal. Ez a III. generációs CT a vizsgálati anyag körül 360 fokban vé­gighaladó, pulzus üzemmódban működő röntgencső által kibocsátott röntgensugarak elnyelődésével ad információt a vizsgált anyag belsejéről. Az elnyelő­dést a röntgencsővel szemben elhelyezkedő 512 de­tektor méri. Egy földdel teli bronzkori urna vizsgála­tánál a következő beállításokat végeztük: - 720-as projekció (0,5 fokonként lő az RTG-cső) - 8 mm-es szeletvastagság - 15 mm-es lépésvastagság - 7" pásztázási idő Megállapítottuk, hogy a CT alkalmas olyan tárgyak vizsgálatára, melyek a hagyományos röntgentechni­kával nem világíthatók át eredményesen. Ilyen pél- 3

Next