Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 9. (1991)

1991-12-00

dául a mellékelt felvételen látható in situ kiemelt bronzkori urna (átmérője kb. 60 cm), melynek föld­tartalma a röntgensugárzást oly mértékben szórja, hogy az urna belsejének tartalmára az semmiféle in­formációt nem ad. A CT koncentrált röntgensugárzással végzett réteg­felvételeink sorozata lehetővé teszi, hogy megismer­jük az urna belsejének tartalmát annak kibontása nélkül is. A kapott kép alkalmas a hamvak és a mel­lékletek urnába helyezésének rekonstrukciójára. A CT jelentős segítséget nyújthat nagy értékű leletek konzerválásához, roncsolásmentes belső vizsgálatá­hoz. Az itt ismertetett vizsgálati módszerekkel kapcsolatban részletes felvilágosítást ad: Dr. Csapó János Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, Kaposvár Kémiai Osztály 7400 Kaposvár, Pf. 16. Tel: 82-14155; T­elefax: 82-20175; Tfelex: 82-13308 Horváth Ferenc-Hertelendi Ede: Késő kőkori teli települések radiokarbon kronológiája Az elmúlt 15 évben Szegeden új kutatási programot indítottunk. A program célja, hogy a Tisza magyaror­szági szakaszának déli és középső részén fekvő új­kő­kori települések kronológiáját és településrendjét pontosabban megismerjük a neolitikum és a rézkor fordulóján. A kutatások során többrétegű késő neoli­tikus (teli) települések finomrétegtani módszerrel feltárt szintjeiből közel 50 csont- és faszénminta ra­diometrikus kormeghatározására került sor. A vizsgált települések: Hódmezővásárhely-Gorzsa, Sze­ged (Tápé)-Sebő, Hódmezővásárhely-Kökénydomb, Szegvár-Tűzköves és az egyrétegű Deszk-Véna voltak. Az új adatok által meghatározott relatív kronológiai rend szerint az eredményeket a következő ábrán fog­laljuk össze. Tápé-Lebő fennállása a szakálháti kultúra teljes idő­tartamát kitölti. Korábbi koradatok ismertek Batto­­nya-Gödrösökről (Bin 1970; 6370 ±60 BP (2)). A másik tápé-lebői dátum a kései Tisza kultúra (Gorzsa csoport) meglétét jelzi a téli legfelső szintjein. A kö­zép-európai régészeti kronológia szerint ez a Vinca A/B és C szinteket jelenti. A szegvár-tűzkövesi és kö­kénydombi koradatok a tiszai kultúra korai és klasz­­szikus periódusára jellemzőek, és időben a Vinca B és C szintekkel párhuzamosak. Gorzsa, amelynek ko­radatai a klasszikus és kései tiszai kultúrát képviselik, Vinca C és D szintjeivel egykorú. A gorzsai kor­adatok jól egyeznek a kelet-magyarországi herpályi és a dunántúli lengyeli kultúra koradataival. Deszk-Vé­nó egyetlen adata a proto-tiszapolgári periódusra te­hető, és egykorú a dunántúli Lengyel III periódussal (5420 ±60 BP). Irodalom: 1. E. Hertelendi, F. Horváth: Archeológiai Értesítő (in press) 2. J. Szénászky: Archeológiai Értesítő, 110 (1983) p. 246 3. J. Chapman: BAR International Series 117 (1981) Part I. pp. 17-31 4. L. Tálos, P. Racky (eds), The Late Neolithic of the Tisza Region. Budapest-Szolnok, 1987 p. 29. Bartosiewicz László-Alice Choyke: Szerszámtípusok és nyersanyagfelhasználás egy neolitikus lelőhelyen A csonteszközök tipológiájának kvantifikálása a te­rület tudományosan kevéssé feltárt témái közé tarto­zik. A metrikus vizsgálatok többnyire csak az egysze­rű méretadatok felvételére szorítkoznak. A statiszti­kai vizsgálatok alkalmazásának legfőbb akadálya általában a vizsgált leletegyüttesből előkerült csont­eszközök - statisztikai vizsgálatokra való alkalmasság szempontjából­­ alacsony száma. A Saint Blaise- Baines des Dames lelőhelyről előkerült 3844 csont­eszköz vizsgálata egyedülálló lehetőséget kínált a horgeni és auvenier-i periódus (kb. 3000-2500 B.C.) Tépé-Lebő: 6290 - 5S60B.P . 60 Szegvár-Tűk.: 6210 - 5S00BP ± 60 Hódmv.-Kökényd.: 6190 - 5S00BP ± 60 Hódm­v.-Gorzsa: 6050 - 5570BP ± 60 Deszk-Ordos: 5595BP ± 65' Deszk-Vénó: 5420BP ± 60 * (Bl­-1934)

Next