Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 9. (1991)
1991-12-00
dául a mellékelt felvételen látható in situ kiemelt bronzkori urna (átmérője kb. 60 cm), melynek földtartalma a röntgensugárzást oly mértékben szórja, hogy az urna belsejének tartalmára az semmiféle információt nem ad. A CT koncentrált röntgensugárzással végzett rétegfelvételeink sorozata lehetővé teszi, hogy megismerjük az urna belsejének tartalmát annak kibontása nélkül is. A kapott kép alkalmas a hamvak és a mellékletek urnába helyezésének rekonstrukciójára. A CT jelentős segítséget nyújthat nagy értékű leletek konzerválásához, roncsolásmentes belső vizsgálatához. Az itt ismertetett vizsgálati módszerekkel kapcsolatban részletes felvilágosítást ad: Dr. Csapó János Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, Kaposvár Kémiai Osztály 7400 Kaposvár, Pf. 16. Tel: 82-14155; Telefax: 82-20175; Tfelex: 82-13308 Horváth Ferenc-Hertelendi Ede: Késő kőkori teli települések radiokarbon kronológiája Az elmúlt 15 évben Szegeden új kutatási programot indítottunk. A program célja, hogy a Tisza magyarországi szakaszának déli és középső részén fekvő újkőkori települések kronológiáját és településrendjét pontosabban megismerjük a neolitikum és a rézkor fordulóján. A kutatások során többrétegű késő neolitikus (teli) települések finomrétegtani módszerrel feltárt szintjeiből közel 50 csont- és faszénminta radiometrikus kormeghatározására került sor. A vizsgált települések: Hódmezővásárhely-Gorzsa, Szeged (Tápé)-Sebő, Hódmezővásárhely-Kökénydomb, Szegvár-Tűzköves és az egyrétegű Deszk-Véna voltak. Az új adatok által meghatározott relatív kronológiai rend szerint az eredményeket a következő ábrán foglaljuk össze. Tápé-Lebő fennállása a szakálháti kultúra teljes időtartamát kitölti. Korábbi koradatok ismertek Battonya-Gödrösökről (Bin 1970; 6370 ±60 BP (2)). A másik tápé-lebői dátum a kései Tisza kultúra (Gorzsa csoport) meglétét jelzi a téli legfelső szintjein. A közép-európai régészeti kronológia szerint ez a Vinca A/B és C szinteket jelenti. A szegvár-tűzkövesi és kökénydombi koradatok a tiszai kultúra korai és klaszszikus periódusára jellemzőek, és időben a Vinca B és C szintekkel párhuzamosak. Gorzsa, amelynek koradatai a klasszikus és kései tiszai kultúrát képviselik, Vinca C és D szintjeivel egykorú. A gorzsai koradatok jól egyeznek a kelet-magyarországi herpályi és a dunántúli lengyeli kultúra koradataival. Deszk-Vénó egyetlen adata a proto-tiszapolgári periódusra tehető, és egykorú a dunántúli Lengyel III periódussal (5420 ±60 BP). Irodalom: 1. E. Hertelendi, F. Horváth: Archeológiai Értesítő (in press) 2. J. Szénászky: Archeológiai Értesítő, 110 (1983) p. 246 3. J. Chapman: BAR International Series 117 (1981) Part I. pp. 17-31 4. L. Tálos, P. Racky (eds), The Late Neolithic of the Tisza Region. Budapest-Szolnok, 1987 p. 29. Bartosiewicz László-Alice Choyke: Szerszámtípusok és nyersanyagfelhasználás egy neolitikus lelőhelyen A csonteszközök tipológiájának kvantifikálása a terület tudományosan kevéssé feltárt témái közé tartozik. A metrikus vizsgálatok többnyire csak az egyszerű méretadatok felvételére szorítkoznak. A statisztikai vizsgálatok alkalmazásának legfőbb akadálya általában a vizsgált leletegyüttesből előkerült csonteszközök - statisztikai vizsgálatokra való alkalmasság szempontjából alacsony száma. A Saint Blaise- Baines des Dames lelőhelyről előkerült 3844 csonteszköz vizsgálata egyedülálló lehetőséget kínált a horgeni és auvenier-i periódus (kb. 3000-2500 B.C.) Tépé-Lebő: 6290 - 5S60B.P . 60 Szegvár-Tűk.: 6210 - 5S00BP ± 60 Hódmv.-Kökényd.: 6190 - 5S00BP ± 60 Hódmv.-Gorzsa: 6050 - 5570BP ± 60 Deszk-Ordos: 5595BP ± 65' Deszk-Vénó: 5420BP ± 60 * (Bl-1934)