Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 10. (1992)

1992-12-00

X. ÉVFOLYAM A SZERKESZTŐ (ISMÉTELT) KÉRÉSE Tisztelt Szerzők! A tájékoztató szerkesztése, immár 1990 óta folyama­tosan, számítógéppel történik. Mivel anyagi le­hetőségeink a szerénynél is szerényebbek, a szedés és a tördelés költségeit megkímélendő, a lapot teljes egészében magunk állítjuk elő, egészen a nyomdakész kéziratig. Előző számainkban már kértem a Tisztelt Szerzőket, hogy akinek módja van rá, számítógépen (szövegszerkesztőn) készült cikkeit, megjegyzéseit lemezen adja le. Ennek ellenére jelen számunkhoz is több olyan kéziratot kaptam, ami - bár nyilvánvalóan számítógépen készült - a szedett kéziratról szorult újragépelésre. Ez fölösleges munka, és hibaforrás egyszerre. Talán segít a cikkek számítógépes leadásában az E-mail (elektronikus levelezési cím) használata. Ezt az országos hálózatba bekapcsolt valamennyi gépről el lehet érni. Nekünk ilyen sajnos még nincs (a MNM-MIR Könyves Kálmán körúti épületében), de várhatóan 1993-ban lesz. Elektronikus postafiókszámom ennek ellenére él és használható. 5852bir@ella.hu. Körülbelül heti rendszerességgel az E-mail-en érkezett közlemények eljutnak hozzám, és természetesen a szerzőknek visszajelzést küldök. Kérem, használják ki a lehetőséget. Következő számunkban szeretnék közreadni egy új E-mail cím­listát az Iparrégészeti és Archeometriai Tájékoztató olvasói részére a munkabizottsági tagokról és minden kedves szerzőnkről és olvasónkról, aki ilyen módon is szeretné kapcsolatait ápolni hazai és külföldi kollégáival. Az E-mail levelezés - IIF és HUNGAR­­NET intézményi tagoknak ingyenes, külföldre is. További felvilágosítással szívesen áll rendelkezésükre. T. Biró Katalin szerkesztő AZ ARCHEOMETRIAI MUNKABIZOTTSÁG HÍREI Az Archeometriai Munkabizottság 1992. évi felolvasóülését Budapesten, a Régészeti Intézetben tartotta április 14-én, "Számítástechnika a régészet­ben" címmel. Az ülés témája az archeometriában (és természetesen a régészetben) használt informatikai lehetőségek voltak. Az ülés programját az alábbiakban közöljük, a hozzánk benyújtott kivonatokkal együtt. Redő Ferenc - Muzsik Gyula: Gyakorisági vizsgálatok a numizmatikában Gyulai Ferenc: Archeobotanikai leletek számítógépes kiértékelése T. Biró Katalin: A Litotéka adatbázis 2 1992 DECEMBER Puszta Sándor - Székely Balázs: Mikromágneses geofizikai mérések régészeti lelőhelyeken Suhajda Attila: Szeriációs algoritmus alkalmazása te­metőelemzésre Barlay Katalin - Kutzián Ida: Sírok tájolása neolitikus temetőkben Jerem Erzsébet - Csáki György - Somogyi Péter - Zábó Péter: Települési objektumok rétegtani vizsgálata háromdimenziós modellezéssel Csáki György - Jerem Erzsébet - Bedő Ferenc - Zábó Péter: Bemutató a régészeti geodézia számítógépes alkalmazásáról Az ülésen T. Biró Katalin beszámolt az 1992. évi CAA (Computer Applications in Archaeology) kon­ferenciáról és felmerült az évente rendszeresen megrendezendő hasonló találkozók szükségessége. Ezekről bővebben olvashatnak a "Nemzetközi hírek" és az "Aktuális információk" rovatban. Az alábbiakban az ülésen elhangzott előadások kivonataiból adunk közre néhányat: Archeobotanikai leletek feldolgozása számítógép segítségével A régészeti-növénytani leletek nyilvántartására és adatfeldolgozására a Baseli Egyetem Botanikai Intézetének archaeobotanikai munkacsoportja dBASE III+ adatbáziskezelő programra írt alkalmazást fejlesztett ki. Ez a program lehetővé teszi, hogy a növénytani leletanyaggal kapcsolatos ásatási paramétereket rögzítsük, és a meghatározások ered­ményeit 'próbánként' (vizsgálati egységek szerint) tartsuk nyilván. A betáplált adatok további feldol­gozása automatikusan történik. A számítógép el­lenőrzi a bevitt adatok helyességét, majd próbák sze­rint kiszámítja az elszenült és nem elszenült magvak és termések arányát. Fajlistát készít az egyedszám feltüntetésével, kiszámítja relatív gyakoriságukat. Az eredményeket grafikai megjelenítéssel tehetjük szem­léletesebbé. Kellő fajszám esetén további ökológiai kiértékelésre is mód van. Ennek alapjául az a folya­matosan bővülő ökológiai adatbank szolgál, amely már eddig is mintegy 850 közép-európai faj ökológiai adatait (T­W­R­N értékek, növekedési magasság, egyéb tulajdonságok), valamint a S. Jacomet által kidolgozott és az archeobotanikusok által használt termőhely szerinti ökológiai csoportosítást tartalmaz­za. A kiértékelés eredményeként kapott fajlistát a számítógép az ökobázis rendelkezésre álló adataival hasonlítja össze. Az archeobotanikai programnak köszönhetően az ásatás növényleletei egyszerre kerülnek nyilvántartásba és statisztikai-ökológiai kiértékelésre. Gyulai Ferenc

Next