Ipargazdaság, 1959 (11. évfolyam, 1-8. szám)
1959-04-01 / 1. szám
BEKÖSZÖNTŐ 111 folyóiat megindulásakor a szakemberek körében felvetődik a kérdés, kiknek, miről, milyen lél színvonalon láván a lap cikkeket közölni. Mi újat láván hozni, mi képezi munkájának alapját, kik fogják írni, kik szerkesztik ? E sokirányú és indokolt érdeklődésre egy rövidre szabott beköszöntőben választ adni nem lehet, de nem is szükséges, mert a választ a lap cikkeinek, tanulmányainak kell megadniok. Talán nem is az első szám, hanem az első évfolyam után lehet képet alkotni majd a lap törekvéseiről, munkájáról. Mégis néhány kérdésre — így például arra, mi képezi a lap társadalmi tudományos alapját, mivel kíván az első időben foglalkozni, kik vesznek részt a szerkesztés munkájában — lehet és kell is válaszolni. A folyóirat a MTESZ lapja, így tudományos-társadalmi alapját a szövetségbe tömörült ipari szakemberek — mérnökök, technikusok, közgazdászok, üzemgazdászok nyújtják. Azok a szakemberek, akik a központi ipargazdasági bizottságban, az egyesületek közgazdasági szakosztályaiban, vagy egy-egy gazdasági kérdés, gyakran egy-egy műszaki probléma gazdasági vonatkozásainak kidolgozására alakult munkabizottságban dolgoznak. Körük elég széles. Szerény becslés szerint is a szövetség keretében több mint ezer szakember vesz részt különböző formában, ipari vagy üzemgazdasági kérdések feldolgozásában. E szakemberek zömükben az üzemekben-minisztériumokban dolgoznak, így amikor azt mondjuk, hogy a lap tudományos-társadalmi alapját az egyesületi aktivisták képezik, akkor az azt jelenti, hogy lapunk az ipari szakemberek széles, aktív rétegére kíván támaszkodni. Az utóbbi időben létrejöttek az iparági-gazdasági intézetek, a gépiparban az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet, az építőiparban az Építéstechnikai és Építésgazdasági Iroda. A műszaki kutató és tervező intézetek egy részében önálló közgazdasági csoportok alakultak, sok helyen éppen most szerveződnek. Az egyesületek közgazdasági szakosztályai ma már együtt dolgoznak az intézetekkel, így amikor a folyóirat a szövetségbe tömörült szakemberekre támaszkodik, egyben az ipari-gazdasági és műszaki intézetek, tanszékek munkáira is számít. Lapunk abban az időben indul, amikor a Párt Központi Vezetősége célul tűzte ki, hogy 1959-ben érjük el a szocialista ipar terén azt a színvonalat, amelyet a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. A lap közeli programját ez a körülmény alapvetően meghatározza. A mi részünkre a határozatnak a műszaki fejlesztés, a beruházások és a vezetési színvonal megjavítására irányuló részei különösképpen fontosak. Kétségtelen, hogy az elkövetkezendő időszakban — amikor szakembereink a kérdések felé ez eddiginél intenzívebben fordulnak majd — feladatunk, hogy ilyen irányú hazai és külföldi cikkekkel, tanulmányokkal segítsük elő e kérdések minél gyorsabb megoldását. Természetesen a lap állandó feladatának tekinti az iparfejlesztés, az iparvezetés sokrétű kérdéseivel való foglalkozást mind a központi iparvezetés, mind a vállalatvezetés szintjén. Az ipar központi vezetése terén a műszaki fejlesztés és a beruházásokon kívül az ipari export és import, a nemzetközi együttműködés, valamint a belső kooperáció kérdései azok, amelyeket különösen előtérbe helyezünk. Az iparvezetés tartalmi problémái mellett fejlődésünk mostani időszakában nagyobb teret kívánunk adni az iparvezetés módszertani kérdéseivel foglalkozó hazai és külföldi tanulmányoknak. Különösen fontosnak látjuk a gazdasági számítások alkalmazásának kiterjesztését. Ezért rendszeresen közölni kívánjuk a gyakorlati alkalmazásra kerülő gazdasági számításokat, s ezen belül a mind jobban elterjedő matematikai módszereket. Az ipari vezetés színvonalának fejlődési igényéből fakadóan az utóbbi időben megindult az ipari monográfiák készítése, s egyidejűleg folyik a szükségletek felmérése, a piackutatás. A lap feladatának tekinti, hogy az elkészült ipari monográfiákat, piackutatási eredményeket rendszeresen közölje, s ezzel elősegítse olvasóinak a termelési és a piaci helyzetről való tájékozódását. A vállalatvezetés terén napirendre kívánjuk tűzni az üzemszervezés néhány elvi kérdését. Az a tapasztalatunk, hogy az ezen a téren mutatkozó elvi tisztázatlanság gátolja a szocialista üzemszervezés kibontakozását. Az üzemszervezés elvi kérdéseinek megvitatása mellett a vállalati gazdálkodás sokrétű feladatai közül különösképpen a segédüzemek problémái azok, amelyek megítélésünk szerint talán a legelhanyagoltabbak, ezért egy ideig szívesen helyet fogunk adni a tervszerű karbantartás, az energiagazdálkodás, a szállítás szervezeti és gazdasági kérdéseivel foglalkozó cikkeknek. Az ügyviteli munka javítása érdekében pedig állandó rovatot nyitunk a számolás, az ügyviteli munkák gépesítésével foglalkozó cikkek számára, és arra fogunk törekedni, hogy olvasóink megismerjék a korszerű iparvezetés technikáját. Lapunk a belföldi gazdasági eseményekkel, problémákkal kíván foglalkozni, de — ha szűkre szabottan is — figyelemmel kívánjuk kísérni a külföldi, elsősorban a baráti országokban folyó iparvezetési és szervezési eredményeket is, különösképpen a konferenciákat, jelentősebb publikációkat, szakkönyveket. Az IPARGAZDASÁG új lap, mégis az első címlapjára nem azt írja fel, hogy az első évfolyam, hanem azt, hogy tizenegyedik, mert szerves folytatójaként tekinti magát a tíz éven át megjelenő „TÖBBTERMELÉS” című folyóiratnak. A lap előtt álló sokrétű és sokirányú feladatot csak a szakemberek széles körének együttműködése révén lehet eredményesen megoldani. Ez az együttműködés a lap szerkesztésében már érvényesül és a szerkesztőbizottság munkájában részt vesznek az MTESZ egyesületeinek, a SZOT Mérnök-Technikus Tanácsnak, a tudományos intézeteknek, tanszékeknek képviselői, így az ő nevükben is köszöntjük a lap olvasóit. dr. Harsányi István IPARGAZDASÁG * 1