Ipargazdaság, 1959 (11. évfolyam, 1-8. szám)

1959-04-01 / 1. szám

BEKÖSZÖNTŐ 1­11 folyóiat megindulásakor a szakemberek körében felvetődik a kérdés, kiknek, miről, milyen lél színvonalon láván a lap cikkeket közölni. Mi újat láván hozni, mi képezi munkájának alapját, kik fogják írni, kik szerkesztik ? E sokirányú és indokolt érdeklődésre egy rövidre szabott beköszöntőben választ adni nem lehet, de nem is szükséges, mert a választ a lap cikkeinek, tanulmányainak kell megadniok. Talán nem is az első szám, hanem az első évfolyam után lehet képet alkotni majd a lap törek­véseiről, munkájáról. Mégis néhány kérdésre — így például arra, mi képezi a lap társadalmi tudományos alapját, mivel kíván az első időben foglalkozni, kik vesznek részt a szerkesztés munkájában — lehet és kell is válaszolni. A folyóirat a MTESZ lapja, így tudományos-társadalmi alapját a szövetségbe tömörült ipari szak­emberek — mérnökök, technikusok, közgazdászok, üzemgazdászok nyújtják. Azok a szakemberek, akik a köz­ponti ipargazdasági bizottságban, az egyesületek közgazdasági szakosztályaiban, vagy egy-egy gazdasági kér­dés, gyakran egy-egy műszaki probléma gazdasági vonatkozásainak kidolgozására alakult munkabizottságban dolgoznak. Körük elég széles. Szerény becslés szerint is a szövetség keretében több mint ezer szakember vesz részt különböző formában, ipari vagy üzemgazdasági kérdések feldolgozásában. E szakemberek zömükben az üzemekben-minisztériumokban dolgoznak, így amikor azt mondjuk, hogy a lap tudományos-társadalmi alap­ját az egyesületi aktivisták képezik, akkor az azt jelenti, hogy lapunk az ipari szakemberek széles, aktív réte­gére kíván támaszkodni. Az utóbbi időben létrejöttek az iparági-gazdasági intézetek, a gépiparban az Ipargazdasági és Üzem­­szervezési Intézet, az építőiparban az Építéstechnikai és Építés­gazdasági Iroda. A műszaki kutató és tervező intézetek egy részében önálló közgazdasági csoportok alakultak, sok helyen éppen most szerveződnek. Az egye­sületek közgazdasági szakosztályai ma már együtt dolgoznak az intézetekkel, így amikor a folyóirat a szövet­ségbe tömörült szakemberekre támaszkodik, egyben az ipari-gazdasági és műszaki intézetek, tanszékek mun­káira is számít. Lapunk abban az időben indul, amikor a Párt Központi Vezetősége célul tűzte ki, hogy 1959-ben érjük el a szocialista ipar terén azt a színvonalat, amelyet a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. A lap közeli programját ez a körülmény alapvetően meghatározza. A mi részünkre a határozatnak a műszaki fejlesztés, a beruházások és a vezetési színvonal megjavítására irányuló részei különösképpen fontosak. Kétségtelen, hogy az elkövetkezendő időszakban — amikor szakembereink a kérdések felé ez eddiginél intenzívebben fordulnak majd — feladatunk, hogy ilyen irányú hazai és külföldi cikkekkel, tanulmányokkal segítsük elő e kérdések minél gyorsabb megoldását. Természetesen a lap állandó feladatának tekinti az iparfejlesztés, az iparvezetés sokrétű kérdéseivel való foglalkozást mind a központi iparvezetés, mind a vállalatvezetés szintjén. Az ipar központi vezetése terén a műszaki fejlesztés és a beruházásokon kívül az ipari export és import, a nemzetközi együttműködés, vala­mint a belső kooperáció kérdései azok, amelyeket különösen előtérbe helyezünk. Az iparvezetés tartalmi prob­lémái mellett fejlődésünk mostani időszakában nagyobb teret kívánunk adni az iparvezetés módszertani kér­déseivel foglalkozó hazai és külföldi tanulmányoknak. Különösen fontosnak látjuk a gazdasági számítások alkalmazásának kiterjesztését. Ezért rendszeresen közölni kívánjuk a gyakorlati alkalmazásra kerülő gazda­sági számításokat, s ezen belül a mind jobban elterjedő matematikai módszereket. Az ipari vezetés színvonalának fejlődési igényéből fakadóan az utóbbi időben megindult az ipari monog­ráfiák készítése, s egyidejűleg folyik a szükségletek felmérése, a piackutatás. A lap feladatának tekinti, hogy az elkészült ipari monográfiákat, piackutatási eredményeket rendszeresen közölje, s ezzel elősegítse olvasóinak a termelési és a piaci helyzetről való tájékozódását. A vállalatvezetés terén napirendre kívánjuk tűzni az üzemszervezés néhány elvi kérdését. Az a tapasz­talatunk, hogy az ezen a téren mutatkozó elvi tisztázatlanság gátolja a szocialista üzemszervezés kibontakozását. Az üzemszervezés elvi kérdéseinek megvitatása mellett a vállalati gazdálkodás sokrétű feladatai közül különös­képpen a segédüzemek problémái azok, amelyek megítélésünk szerint talán a legelhanyagoltabbak, ezért egy ideig szívesen helyet fogunk adni a tervszerű karbantartás, az energiagazdálkodás, a szállítás szervezeti és gazdasági kérdéseivel foglalkozó cikkeknek. Az ügyviteli munka javítása érdekében pedig állandó rovatot nyitunk a számolás, az ügyviteli munkák gépesítésével foglalkozó cikkek számára, és arra fogunk törekedni, hogy olvasóink megismerjék a korszerű iparvezetés technikáját. Lapunk a belföldi gazdasági eseményekkel, problémákkal kíván foglalkozni, de — ha szűkre szabottan is — figyelemmel kívánjuk kísérni a külföldi, elsősorban a baráti országokban folyó iparvezetési és szerve­zési eredményeket is, különösképpen a konferenciákat, jelentősebb publikációkat, szakkönyveket. Az IP­ARG­AZD­AS­ÁG új lap, mégis az első címlapjára nem azt írja fel, hogy az első évfolyam, hanem azt, hogy tizenegyedik, mert szerves folytatójaként tekinti magát a tíz éven át megjelenő „TÖBBTERMELÉS” című folyóiratnak. A lap előtt álló sokrétű és sokirányú feladatot csak a szakemberek széles körének együttműködése révén lehet eredményesen megoldani. Ez az együttműködés a lap szerkesztésében már érvényesül és a szerkesztőbizottság munkájában részt vesznek az MTESZ egyesületeinek, a SZOT Mérnök-Technikus Tanácsnak, a tudományos intézeteknek, tanszékeknek képviselői, így az ő nevükben is köszöntjük a lap olvasóit. dr. Harsányi István IPARGAZDASÁG * 1

Next