Ipargazdaság, 1961 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége V. közgyűlés d­ ecember 9-én és 10-én tartotta V. Közgyűlé­sét a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége. A Közgyűlés összefoglalta az elmúlt évek eredményeit, s kijelölte azt az utat, amelyen a következő esztendőkben a Szövetségnek és a tudományos egyesületeknek haladniuk kell. Mielőtt a Közgyűlésen elhangzottakat ismer­tetnénk az MTESZ elnökségének jelentéséből idéz­zük az MTESZ és az egyesületek ipargazdasági munkájáról szóló részt: „Az ipargazdasági, üzemgazdasági kérdések­kel való foglalkozás jelentősen fejlődött 1957 óta, mind az egyesületek mind az MTESZ központi te­vékenységében. A gazdasági vonatkozások figye­lembevétele terén haladás mutatkozik, a műszaki­­gazdasági egységes szemlélet érvényesítése hatáso­sabb, mint korábban. Ezt a fejlődést elősegítette az 1957 végén megalakított Ipargazdasági Bizottság munkája is. Az egyesületekben továbbra is elsősorban üzemgazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A fejlő­dés új vonása, hogy több egyesületünk rendszere­sen foglalkozik az iparágat érintő fontos ipargaz­dasági problémákkal is. Az elmúlt évek folyamán egyesületeinkben hatékonyabb és rendszeresebb lett a gazdasági irányú tevékenység. Minden egye­sületben működik üzemgazdasági (ipargazdasági) csoport vagy szakosztály (az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egyesület kivételével). Az előadások és munkabizottságok hagyomá­nyossá vált módszerei mellett több egyesü­let fon­tos gazdasági kérdéseket speciális ankétokon vagy országos konferenciákon vitatott meg (pl. a Textil­ipari Műszaki és Tudományos Egyesület, a Magyar Kémikusok Egyesülete), és az egyesületi sajtó is többet foglalkozik gazdasági kérdések feldolgozásá­val és propagálásával. A fejlődés nem mindenütt egyforma. A legna­gyobb mértékű előrehaladást a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületnél, a Magyar Kémikusok Egyesületénél és a Közlekedéstudományi Egyesü­letnél tapasztaltuk. A fontos műszaki termelési kér­dések tárgyalásánál általában tisztázzák a gazda­sági vonatkozásokat is: az egyesületi eredményeket jó módszerekkel viszik tovább az üzemek felé; megfelelő szervezeti megoldást is találtak az üzem­­gazdasági szakosztályok és a műszaki szakosztályok munkájának egybekapcsolására. Néhány egyesületben viszont azt tapasztalják, hogy azok a gazdasági témák, amelyekkel foglal­koznak — bár önmagukban fontosak, — messze esnek a műszaki szakosztályokban folyó munkától. Ennek következtében tevékenységük elszigetelő­dik, és alig segíti az egységes műszaki-gazdasági szemlélet fejlődését az egyesületben. Nem helyes például, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület üzemgazdasági szakosztálya túlnyomórészt szám­viteli kérdésekkel foglalkozik, és nem törekszik arra, hogy tevékenysége egybekapcsolódjék a többi szakosztály munkájával. Az Ipargazdasági Bizottság többféle módon segítette az MTESZ és az egyesületek gazdasági irányú tevékenységét. Elsősorban arra törekedett, hogy a több iparágat, vagy az egész ipart érintő ipargazdasági problémák tanulmányozását, illetve megoldását és propagálását segítse elő. A népgaz­daság előtt álló legfontosabb fejlesztési feladatok­kal több ízben megrendezett­­előadási sorozatokon és klubnapi vitákon foglalkozott. Egyes fontos ipargazdasági kérdésekre tanulmányokat állított össze, mint például a népgazdasá­gi távlati fejlesz­tés műszaki-gazdasági megalapozottságának előse­gítése, a népi demokráciákban és a Szovjetunióban végrehajtott ipari átszervezés jellemzői, a műszaki fejlesztés központi szervezetének kérdései stb., és ajánlásokat juttatott el az irányító szervekhez. Az Ipargazdasági Bizottság tevékenysége hoz­zájárult ahhoz, hogy gazdasági kérdések vonatko­zásában is tovább fejlődött az egyesületek kapcso­lata az Országos Tervhivatallal és a minisztérium IPARGAZDASÁG *­l

Next