Ipargazdaság, 1961 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége V. közgyűlés d ecember 9-én és 10-én tartotta V. Közgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A Közgyűlés összefoglalta az elmúlt évek eredményeit, s kijelölte azt az utat, amelyen a következő esztendőkben a Szövetségnek és a tudományos egyesületeknek haladniuk kell. Mielőtt a Közgyűlésen elhangzottakat ismertetnénk az MTESZ elnökségének jelentéséből idézzük az MTESZ és az egyesületek ipargazdasági munkájáról szóló részt: „Az ipargazdasági, üzemgazdasági kérdésekkel való foglalkozás jelentősen fejlődött 1957 óta, mind az egyesületek mind az MTESZ központi tevékenységében. A gazdasági vonatkozások figyelembevétele terén haladás mutatkozik, a műszakigazdasági egységes szemlélet érvényesítése hatásosabb, mint korábban. Ezt a fejlődést elősegítette az 1957 végén megalakított Ipargazdasági Bizottság munkája is. Az egyesületekben továbbra is elsősorban üzemgazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A fejlődés új vonása, hogy több egyesületünk rendszeresen foglalkozik az iparágat érintő fontos ipargazdasági problémákkal is. Az elmúlt évek folyamán egyesületeinkben hatékonyabb és rendszeresebb lett a gazdasági irányú tevékenység. Minden egyesületben működik üzemgazdasági (ipargazdasági) csoport vagy szakosztály (az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kivételével). Az előadások és munkabizottságok hagyományossá vált módszerei mellett több egyesület fontos gazdasági kérdéseket speciális ankétokon vagy országos konferenciákon vitatott meg (pl. a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, a Magyar Kémikusok Egyesülete), és az egyesületi sajtó is többet foglalkozik gazdasági kérdések feldolgozásával és propagálásával. A fejlődés nem mindenütt egyforma. A legnagyobb mértékű előrehaladást a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületnél, a Magyar Kémikusok Egyesületénél és a Közlekedéstudományi Egyesületnél tapasztaltuk. A fontos műszaki termelési kérdések tárgyalásánál általában tisztázzák a gazdasági vonatkozásokat is: az egyesületi eredményeket jó módszerekkel viszik tovább az üzemek felé; megfelelő szervezeti megoldást is találtak az üzemgazdasági szakosztályok és a műszaki szakosztályok munkájának egybekapcsolására. Néhány egyesületben viszont azt tapasztalják, hogy azok a gazdasági témák, amelyekkel foglalkoznak — bár önmagukban fontosak, — messze esnek a műszaki szakosztályokban folyó munkától. Ennek következtében tevékenységük elszigetelődik, és alig segíti az egységes műszaki-gazdasági szemlélet fejlődését az egyesületben. Nem helyes például, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület üzemgazdasági szakosztálya túlnyomórészt számviteli kérdésekkel foglalkozik, és nem törekszik arra, hogy tevékenysége egybekapcsolódjék a többi szakosztály munkájával. Az Ipargazdasági Bizottság többféle módon segítette az MTESZ és az egyesületek gazdasági irányú tevékenységét. Elsősorban arra törekedett, hogy a több iparágat, vagy az egész ipart érintő ipargazdasági problémák tanulmányozását, illetve megoldását és propagálását segítse elő. A népgazdaság előtt álló legfontosabb fejlesztési feladatokkal több ízben megrendezettelőadási sorozatokon és klubnapi vitákon foglalkozott. Egyes fontos ipargazdasági kérdésekre tanulmányokat állított össze, mint például a népgazdasági távlati fejlesztés műszaki-gazdasági megalapozottságának elősegítése, a népi demokráciákban és a Szovjetunióban végrehajtott ipari átszervezés jellemzői, a műszaki fejlesztés központi szervezetének kérdései stb., és ajánlásokat juttatott el az irányító szervekhez. Az Ipargazdasági Bizottság tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy gazdasági kérdések vonatkozásában is tovább fejlődött az egyesületek kapcsolata az Országos Tervhivatallal és a minisztérium IPARGAZDASÁG *l