Ipargazdaság, 1968 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

2 *. IPARGAZDASÁG réseket a jövőben a vállalatoknak kell hozni. A minisztériumnak főként az ágazat különböző fej­lesztési céljait és folyamatait kell kidolgoznia. Ezt a tevékenységet a gazdasági folyamatok egész körére kiterjedően, tehát komplex módon kell végezni. Ez az eddiginél lényegesen bonyolultabb munkát jelent, mivel elsősorban nem utasításokat kell adni, hanem különböző gazdasági szervezetek magatartását kell befolyásolni. Természetesen a feladatok és működési elvek megváltozásával a minisztérium szervezetét is át kellett alakítanunk. Ezért megszüntettük a Terv- és Munkaügyi Főosztályt és a Termelési és Koope­rációs Főosztályt. Éves tervet ugyanis a minisz­térium a jövőben nem készít. Tervezési feladatunk a középlejáratú tervek készítése és a távlati tervek készítésében való közreműködés. A gazdálkodás új rendjében a miniszter nem felelős a termelés tételes alakulásáért, de felelős a kormány éves gazdaságpolitikájának teljesítéséért. Ezért a Ke­reskedelmi Főosztályon belül csupán néhány főből álló termelési felügyeletet szerveztünk, azokra az esetekre, amelyeknél a népgazdaság érdeke gazda­sági eszközökkel nem, vagy nem kellő hatékony­sággal biztosítható. Két új főosztályt létesítettünk a jelentkező feladatoknak megfelelően. Az egyik a Beruházási Főosztály, amely egy-egy középtávú tervperió­dusban előkészítő és ellenőrző funkciókat fog gyakorolni. Ezen kívül megfelelő segítséget nyújt az egyedi nagyberuházások megvalósításában. A másik új főosztály a Közúti Járműipari Főosztály, mely a kormány által elhatározott nagy jelentőségű fejlesztési programmal kapcsolatos koordinációs feladatokat és a Tárcaközi Bizottság titkársági teendőit van hivatva ellátni. A többi jelenleg is működő főosztály ügyrendje a változott feladatoknak megfelelően módosul. A kohó- és gépipar eddigi irányító szervezeté­hez tartozott még 5 iparigazgatóság és 2 tröszt is. Ezeket — egy kivételével — megszüntetjük. Ily módon a szervezés végrehajtása során az irányítói összlétszámot 50%-kal csökkentjük, így a minisztérium létszáma 1968. január 1-től 450 főnél több nem lehet. A minisztérium szervezete november elejére kialakult. Elkészült az új működési és szervezeti szabályzat is. Megkezdődött a középirányító szervek fel­számolása. A Gazdasági Bizottság hozzájárulása alapján megszűnik a Vaskohászati Igazgatóság és a Híradástechnikai Igazgatóság. Mindkét iparág­ban azonban az új gazdasági mechanizmusban is szükség van néhány tevékenységnek a vállalatok közötti koordinálására. Ezért a két iparágban a vállalatok többségét egyesülést létrehozó társasági szerződések megkötésére utasítottam. A két egye­sülés 1968. január 1-én kezdi meg működését. Megszűnik továbbá a Műszeripari Igazgatóság, amelynek vállalatai többségükben önkéntes egye­sülést hoznak létre. Az Általános Gépipari Igazgatóság és a Finommechanikai Igazgatóság felszámolásával ezek vállalatai közvetlenül minisztériumi irányítás alá kerülnek. Már az év közepén megszüntettük az Autó- és Traktoripari Trösztöt. Egyedül Csepelen hagytuk meg a tröszti szervezeti formát, azonban tevékeny­ségében és szervezetében jelentős változtatásokat kell végrehajtani. Erre többek között azért van szükség, hogy vállalatai önállósága a jelenlegihez képest ne csökkenjen, hanem inkább nőjön. En­nek érdekében a trösztnek a jelenleg központilag intézett számos tevékenységet át kell adni válla­latainak. Az átalakult új tröszt már nem tekinthető irányító szervezetnek, hanem inkább vállalatai integrált szervének, ami hatósági feladatokat nem végezhet. A vállalati együttműködésnek egy másik for­mája az előbbiekben említett egyesülés. Ezt a tag­vállalatok társasági szerződéssel hozzák létre vagy önként, vagy miniszteri utasításra. Az egyesülésben résztvevő vállalatok önálló jogi személyek. A tagvállalatok tehát maguk szá­molnak el a költségvetéssel, saját alapokkal ren­delkeznek és hitelt is önállóan vehetnek igénybe. Az egyesülést a tagvállalatok igazgatótanácsa alkotja, amelynek végrehajtó és ügyviteli szerve az egyesülés irodája. Tehát az egyesülés nem válla­latok fölé rendelt szerv és főként nem hatósági jellegű intézmény. Az új gazdasági mechanizmusban ugyanis nem tűrhető meg, hogy az egyik vállalat vagy in­tézmény a többivel szemben hatósági jogkörrel rendelkezzék. Ezért szüntettük meg a Beruházási Irodának, a KOHERT-nek és más gazdasági egy­ségnek is a felügyeleti szervi jellegét. Az új gazdaságirányítási rendszerben is a minisztérium fogja gyakorolni a felügyelete alá tartozó vállalatok irányába a tulajdonosi jogokat. Ezek a jogok a vállalatok alapításával, átszerve­zésével és megszüntetésével függnek össze. A minisztérium és a vállalat közötti kapcsolat szempontjából igen lényegesnek tartom a felügye­leti ellenőrzés kérdését. Ugyanis a nagyobb válla­lati önállóság nagyobb felelősséget és egyben foko­zottabb ellenőrzést is igényel. Ezen ellenőrzések során elsősorban azt fog­juk vizsgálni, hogy miként valósulnak meg az ágazat gazdaságpolitikai céljai és hogyan hatnak az alkalmazott közgazdasági eszközök. Különösen vizsgálandó lesz a népgazdasági és vállalati érde­kek összhangja, továbbá az, hogy a vállalati tevé­kenység miképpen befolyásolja az ipari struktúra alakulását, az árszínvonalat és az igények kielégí­tését. A minisztériumban jelentősen megnövekszik a vállalati tevékenység értékelésével, elemzésével kapcsolatos munka. Az értékelés eredménye ter­mészetesen erkölcsi és anyagi kihatással fog járni a vállalatra, annak vezetőire és dolgozóira egyaránt.

Next