Ipargazdaság, 1968 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
2 *. IPARGAZDASÁG réseket a jövőben a vállalatoknak kell hozni. A minisztériumnak főként az ágazat különböző fejlesztési céljait és folyamatait kell kidolgoznia. Ezt a tevékenységet a gazdasági folyamatok egész körére kiterjedően, tehát komplex módon kell végezni. Ez az eddiginél lényegesen bonyolultabb munkát jelent, mivel elsősorban nem utasításokat kell adni, hanem különböző gazdasági szervezetek magatartását kell befolyásolni. Természetesen a feladatok és működési elvek megváltozásával a minisztérium szervezetét is át kellett alakítanunk. Ezért megszüntettük a Terv- és Munkaügyi Főosztályt és a Termelési és Kooperációs Főosztályt. Éves tervet ugyanis a minisztérium a jövőben nem készít. Tervezési feladatunk a középlejáratú tervek készítése és a távlati tervek készítésében való közreműködés. A gazdálkodás új rendjében a miniszter nem felelős a termelés tételes alakulásáért, de felelős a kormány éves gazdaságpolitikájának teljesítéséért. Ezért a Kereskedelmi Főosztályon belül csupán néhány főből álló termelési felügyeletet szerveztünk, azokra az esetekre, amelyeknél a népgazdaság érdeke gazdasági eszközökkel nem, vagy nem kellő hatékonysággal biztosítható. Két új főosztályt létesítettünk a jelentkező feladatoknak megfelelően. Az egyik a Beruházási Főosztály, amely egy-egy középtávú tervperiódusban előkészítő és ellenőrző funkciókat fog gyakorolni. Ezen kívül megfelelő segítséget nyújt az egyedi nagyberuházások megvalósításában. A másik új főosztály a Közúti Járműipari Főosztály, mely a kormány által elhatározott nagy jelentőségű fejlesztési programmal kapcsolatos koordinációs feladatokat és a Tárcaközi Bizottság titkársági teendőit van hivatva ellátni. A többi jelenleg is működő főosztály ügyrendje a változott feladatoknak megfelelően módosul. A kohó- és gépipar eddigi irányító szervezetéhez tartozott még 5 iparigazgatóság és 2 tröszt is. Ezeket — egy kivételével — megszüntetjük. Ily módon a szervezés végrehajtása során az irányítói összlétszámot 50%-kal csökkentjük, így a minisztérium létszáma 1968. január 1-től 450 főnél több nem lehet. A minisztérium szervezete november elejére kialakult. Elkészült az új működési és szervezeti szabályzat is. Megkezdődött a középirányító szervek felszámolása. A Gazdasági Bizottság hozzájárulása alapján megszűnik a Vaskohászati Igazgatóság és a Híradástechnikai Igazgatóság. Mindkét iparágban azonban az új gazdasági mechanizmusban is szükség van néhány tevékenységnek a vállalatok közötti koordinálására. Ezért a két iparágban a vállalatok többségét egyesülést létrehozó társasági szerződések megkötésére utasítottam. A két egyesülés 1968. január 1-én kezdi meg működését. Megszűnik továbbá a Műszeripari Igazgatóság, amelynek vállalatai többségükben önkéntes egyesülést hoznak létre. Az Általános Gépipari Igazgatóság és a Finommechanikai Igazgatóság felszámolásával ezek vállalatai közvetlenül minisztériumi irányítás alá kerülnek. Már az év közepén megszüntettük az Autó- és Traktoripari Trösztöt. Egyedül Csepelen hagytuk meg a tröszti szervezeti formát, azonban tevékenységében és szervezetében jelentős változtatásokat kell végrehajtani. Erre többek között azért van szükség, hogy vállalatai önállósága a jelenlegihez képest ne csökkenjen, hanem inkább nőjön. Ennek érdekében a trösztnek a jelenleg központilag intézett számos tevékenységet át kell adni vállalatainak. Az átalakult új tröszt már nem tekinthető irányító szervezetnek, hanem inkább vállalatai integrált szervének, ami hatósági feladatokat nem végezhet. A vállalati együttműködésnek egy másik formája az előbbiekben említett egyesülés. Ezt a tagvállalatok társasági szerződéssel hozzák létre vagy önként, vagy miniszteri utasításra. Az egyesülésben résztvevő vállalatok önálló jogi személyek. A tagvállalatok tehát maguk számolnak el a költségvetéssel, saját alapokkal rendelkeznek és hitelt is önállóan vehetnek igénybe. Az egyesülést a tagvállalatok igazgatótanácsa alkotja, amelynek végrehajtó és ügyviteli szerve az egyesülés irodája. Tehát az egyesülés nem vállalatok fölé rendelt szerv és főként nem hatósági jellegű intézmény. Az új gazdasági mechanizmusban ugyanis nem tűrhető meg, hogy az egyik vállalat vagy intézmény a többivel szemben hatósági jogkörrel rendelkezzék. Ezért szüntettük meg a Beruházási Irodának, a KOHERT-nek és más gazdasági egységnek is a felügyeleti szervi jellegét. Az új gazdaságirányítási rendszerben is a minisztérium fogja gyakorolni a felügyelete alá tartozó vállalatok irányába a tulajdonosi jogokat. Ezek a jogok a vállalatok alapításával, átszervezésével és megszüntetésével függnek össze. A minisztérium és a vállalat közötti kapcsolat szempontjából igen lényegesnek tartom a felügyeleti ellenőrzés kérdését. Ugyanis a nagyobb vállalati önállóság nagyobb felelősséget és egyben fokozottabb ellenőrzést is igényel. Ezen ellenőrzések során elsősorban azt fogjuk vizsgálni, hogy miként valósulnak meg az ágazat gazdaságpolitikai céljai és hogyan hatnak az alkalmazott közgazdasági eszközök. Különösen vizsgálandó lesz a népgazdasági és vállalati érdekek összhangja, továbbá az, hogy a vállalati tevékenység miképpen befolyásolja az ipari struktúra alakulását, az árszínvonalat és az igények kielégítését. A minisztériumban jelentősen megnövekszik a vállalati tevékenység értékelésével, elemzésével kapcsolatos munka. Az értékelés eredménye természetesen erkölcsi és anyagi kihatással fog járni a vállalatra, annak vezetőire és dolgozóira egyaránt.