Ipargazdaság, 1972 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A vállalati középtávú tervezés ágazati vonatkozásai A vállalatok a népgazdaság 1971—1975 évre szóló IV. ötéves tervéhez kapcsolódva elkészítették saját középtávú terveiket. Középtávú tervezés vállalati szinten országos méretekben most készült első ízben. Ez a tervezési munka már azért is újszerű, mert a vállalatok távlati tervük mellett hosszútávon stratégiájukat is kialakítják és a vállalati tervek vállalati szinten kerülnek jóváhagyásra. A tervezési tapasztalatok eddigi felmérése is megmutatta, hogy a vállalati középtávú tervezés hatékonyságának érdekében jobban kell foglalkozni a vállalati, ágazati és népgazdasági középtávú tervezés kapcsolataival. 1. A vállalati tervezés beilleszkedése a népgazdasági és ágazati tervezési folyamatba A vállalati tervezés a terv által átfogott időtartamok szerint általában kapcsolódik a népgazdasági tervek időtartamaival. A legszorosabb a kapcsolat az éves terveknél, a leglazább a hosszútávú tervezés vonatkozásában, mivel 15—20 éves tervet csak egyes nagyvállalatok készítenek. A népgazdasági ötéves tervek az új gazdasági irányítási rendszerben a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztésének biztosítására alapvető szerepet kapnak. Ezért az ehhez kapcsolódó vállalati középtávú tervek is kiemelt fontosságúak. A népgazdasági és vállalati ötéves tervek közötti kapcsolat vizsgálata érdekében a következő jellegzetességek emelhetők ki a népgazdasági terv készítésének folyamatából: — a népgazdasági ötéves terv kialakításában háhárom fázis különböztethető meg. Az első az előkészítő fázis, amikor az Országos Tervhivatal az ágazati minisztériumok, illetékes állami szervek és szervezetek továbbá a vállalatok bevonásával kialakítja a népgazdaság ötéves tervjavaslatát. Ezt a fázist széles körű információáramlás jellemzi. Tulajdonképpen ez a fázis is több részre oszlik: résztanulmányok, tervelképzelések, tervjavaslatok kidolgozása stb. (A IV. ötéves tervezéssel kapcsolatosan konkrétan lásd [1] számú irodalom.) Az ezt követő fázis a döntési fázis, amikor az egyes lehetséges változatok között döntenek, és beterjesztik a javaslatot az országgyűlés elé. A harmadik fázis az ötéves népgazdasági tervtörvény jóváhagyása és kiadása. A tervek meghatározott időszakra, öt évre szólnak. A népgazdasági tervezésben tehát folyamatos tervezés — évenként az ötéves távlatnak újraújra történő kiterjesztése nem valósul meg, és csak a tervidőszak közepén végzik el a szükséges korrekciókat. Így a népgazdasági középtávú tervezési munka alapvetően szakaszos jellegű. A tervekben a fejlesztés végrehajtási módszerei közül a szelektív fejlesztés módszere kerül mindjobban előtérbe. A népgazdasági ötéves terv ezzel kapcsolatosan néhány fontosabb főirányt jelöl meg. A vállalati középtávú tervezés jellegzetessége előbbiekkel összevetve viszont az, hogy a vállalati középtávú tervek előkészítési időszaka mindaddig tart, amíg a népgazdasági ötéves terv törvényerőre emelése meg nem történik. A terv végleges kidolgozása, a vállalati döntések meghozatala ezután történik, tehát egybeesik a népgazdasági terv végrehajtási fázisával. Ennek következtében az első időszakban az információáramlásnak rendkívül nagy szerepe van a népgazdasági és vállalati érdekek egyezőségének biztosításában és a megalapozott vállalati elgondolásoknak a népgazdasági tervben való elfogadtatásában. A népgazdasági középtávú tervben való döntés után viszont a gazdasági rendszer szabályozói, mint külső feltétel hatnak a vállalatokra és a vállalati elképzeléseknek tervvé formálódása közben rugalmasan kell a vállalati terveknek a szabályozókhoz idomulniuk. A vállalati célokat és teendőket a népgazdasági tervcélok alapján kell a helyi adottságoknak megfelelően megtervezni, tehát a népgazdasági terv és a vállalati terv között, ezek önállósága ellenére hierarchikus viszony állapítható meg. A vállalati középtávú terv alkalmazandó pontos időtávát a vállalat speciális műszaki-gazdasági jellemzői határozzák meg alapvetően, és a népgazdasági ötéves tervekhez a vállalati középtávú tervek célszerűségből kapcsolódnak. Ezért a vállalatok az ötéves tervperiódusokon túlmenően is készíthetnek bármilyen időszakra középtávú tervet, mely lehet négyéves, sőt hatéves terv is. IPARGAZDASÁG 1 DR. VÁNDORFFY JÓZSEF» * Kohó- és Gépipari Minisztérium. 1 Az MSZMP KB 1966. május 25—27-i ülése a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatosan a középtávú terv céljával és tartalmával kapcsolatosan megállapítja: „A középtávú terv leírja és meghatározza a már pontosabban belátható (ötéves) időszakban bekövetkező fejlődést és a gazdaságirányító szerveknek a tervidőszakban esedékes fő teendőit, amelyek egyrészt az adott helyzetből, másrészt a távlati tervben körvonalazott célkitűzésekből fakadnak.” és „Emellett a népgazdasági terv egyben tájékoztatásul szolgál a vállalatoknak saját terveik kidolgozásához. Ilyen módon biztosítható, hogy a vállalati döntéseket összefoglaló vállalati tervek a központi akaratot kifejező népgazdasági terv megvalósításának irányában hassanak. Itt azonban teljes megfelelésről, egybeesésről nem lehet szó, csak megközelítésről.” Az i. m. megállapítja: „A középtávú tervet (népgazdasági tervet) nem lenne helyes minden éves terv készítésekor egy évvel meghosszabbítani. Helyes viszont, ha a tervidőszak harmadik évében értékelés készül a teljesítés menetéről, az utolsó két évben szükséges változtatásokról, és ez utóbbi előfeltételeként és a következő ötéves terv előkészítéseként kidolgozásra kerül a következő ötéves terv fő vonala.” 1972. január