Ipargazdaság, 1981 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
a közgyűlés határozatot hoz arra, hogy a társaság különböző intézményekkel való együttműködésének alapelvei, fejlesztésének irányai kimunkálandók, az együttműködések minősítendők, azt a választmány hatáskörébe célszerű utalni. Az elmúlt évben a társaság keretében tartott hazai és nemzetközi konferenciákon kivétel nélkül hol korszakváltásról, hol a tudományos és technikai forradalom új időszakáról, hol információs módszertani robbanásról szóltak. Mindez abban összegezhető — húzta alá az előadó —, hogy a vezetés lényeges változásáról van szó. Ennek során számos új téma művelésének ajánlása került az előtérbe. „Egyik tanulmányomban — mondotta dr. Harsányi István — kísérletet is tettem, hogy kiemeljem ezeket az új, időszerű igényeket és azokat három témakörben foglaltam össze.” Ezek a következők: 1. A vezetésnek termelési tényezőként való kezelése , a vezetés rendszerének és stílusának a gazdasági terv keretébe helyezése; 2. Az érdekviszonyok differenciált kezelése, a humán oldal fokozott érvényesítése a vezetésben; 3. A vezetés professzionalizálódása a vezetők képzésénél, munkájuk megítélésénél a szakszerűség növelése. Lehetséges, hogy ez a csoportosítás nem kellően fejezi ki a szakterületünkön mutatkozó új témákat — állapította meg az előadó, majd hozzátette: kétségtelen azonban, hogy az SZVT életében egyidejűleg áll fenn az, hogy a felhalmozott ismeretanyagunk realizálására törekedjünk és az is biztos, hogy szerepünk a különböző együttműködésekben számos vonatkozásban változik. Ugyanakkor azonban — mint korábban — most is sajátos feladatunknak tekinthetjük azt, hogy az új problémákra fordítsuk figyelmünket és az eddig is megnyilvánuló kezdeményező, érlelő szerepünket a tudomány szakterületén megőrizzük, erősítsük. Ezért indokoltnak látszik, hogy a társaság keretében az új témakörök kibontakozása érdekében az eddiginél intenzívebb munkát fejtsünk ki és az erre hivatott és képes tagjainkat ebben segítsük. Ennek érdekében ajánljuk, hogy az új kifejlesztendő témákat az elnökség különös figyelemmel kezelje, és tűzze napirendre ezeknek helyzetét, a teendők meghatározását. A vezetés és szervezés célratörőbb fejlesztése Az SZVT életében mindig jelentős esemény volt a közgyűlés, mégis most, a XII. Pártkongresszus után s a hatodik ötéves tervre való felkészüléskor szerepe még fokozódott — hívta fel a figyelmet dr. Harsányi István. Pártunk XII. kongresszusa nagy hangsúllyal hívott fel arra, hogy a gazdasági fejlődés átmenetileg mérsékeltebb előrehaladásának időszaka késztessen arra bennünket, hogy az eddiginél gyorsabban, célratörőbben fejlesszük a vezetési, a szervezési viszonyainkat. Vezetési kultúránk helyzetét, gondjait a pártkongresszusok eddig is tárgyalták. De talán a legutóbbi kongresszus mutatta meg igazán a maga sokoldalúságában a problémát és adott olyan konkrét irányelveket, amelyek lehetővé teszik a viszonylag gyorsabb előrehaladást. Ez azt jelenti, hogy a társaság közgyűlésén elfogadott cselekvési programja, koncepciója, — jóllehet számos időszerű feladatot tartalmaz —, a maga egészében ma már nem elégséges az egyesületben tömörült többezer szakember, vezető igényének kielégítésére. Kézenfekvőnek mutatkozik, hogy a közgyűlés feladatának tekintse a cselekvési program, a koncepció felülvizsgálatát. Programunk, munkamódszereink korszerűsítése útján eredményesebben járulhatunk hozzá ahhoz, hogy változzon a gazdasági vezetők munkájának jellege, stílusa, képzésük, megítélésük rendszere, hogy jobban lássák el feladatukat, a termelés hatékonyabbá tételét. Befejezésként dr. Harsányi István annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a közgyűlés, hasonlóan az eddigiekhez, az elvégzett munka megismerése, értékelése mellett, kellő figyelmet fordít a jövőbeli működésünk alakítására és hozzásegíti a szakosztályokat, a tisztségviselőket, a társaság minden tagját ahhoz, hogy sikeresen tudjanak munkálkodni a hazai vezetési és szervezési kultúra továbbfejlesztésében. Balassa Ákos: Időszerű gazdaságpolitikai kérdések Balassa Ákos a hatodik ötéves tervhez kapcsolódó időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a tervezés és a gazdasági szervezet fejlesztéséről adott áttekintést e közgyűlés résztvevőinek. Abból indult ki, hogy a hatodik ötéves terv időszakában a XII. kongresszuson megerősített és 1979—1980-ban érvényesülő gazdaságfejlesztési tendenciákat és megoldásokat kell töretlenül továbbvinni. A megromlott külgazdasági egyensúlyt felváltó kielégítőbb helyzet megteremtéséig, a gazdaságpolitika legfontosabb célja a gazdasági egyensúly javítása — hangsúlyozta az ET főosztályvezetője. Olyan belső gazdasági folyamatokat kiváltó vállalati tevékenységre szükséges törekednünk — húzta alá — amely az importot számottevően felülmúló dinamikájú gazdaságos exportot tesz lehetővé. Rámutatott az előadó arra, hogy a gazdasági növekedés ütemének lassulását egyrészt világgazdasági tényezők okozzák, másrészt az a belső fejlődésünk intenzifikálásához szükséges minőségi és struktuális változások feltétele, illetőleg következménye. Különösen a VI. ötéves tervidőszak elején, 1981—1982-ben áll elő olyan helyzet, hogy a nemzeti jövedelemnek szinte teljes növekményét a külső egyensúly helyreállításának megfelelően kell felhasználni. Emlékeztetett Balassa arra is, hogy az V. ötéves terv minőségi és hatékonysági céljait nem mindenben sikerült teljesíteni, s a nemzeti jövedelem bővülése is a tervezettnek csak a kétharmadát éri el. Rátérve a népgazdasági és a vállalati tervezés időszerű feladataira, gondjaira,az EU főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképes export árualap bővítését és a gazdaságos import kiváltást szolgáló strukturális változásokat a vállalati gazdálkodás színvonalának, szervezettsé-IPARGAZDASÁG 3