Ipargazdaság, 1981 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

a közgyűlés határozatot hoz arra, hogy a társaság különböző intézményekkel való együttműködésé­nek alapelvei, fejlesztésének irányai kimunkálan­­dók, az együttműködések minősítendők, azt a vá­lasztmány hatáskörébe célszerű utalni. Az elmúlt évben a társaság keretében tartott hazai és nemzetközi konferenciákon kivétel nélkül hol korszakváltásról, hol a tudományos és techni­kai forradalom új időszakáról, hol információs módszertani robbanásról szóltak. Mindez abban összegezhető — húzta alá az előadó —, hogy a ve­zetés lényeges változásáról van szó. Ennek során számos új téma művelésének ajánlása került az előtérbe. „Egyik tanulmányomban — mondotta dr. Harsányi István — kísérletet is tettem, hogy ki­emeljem ezeket az új, időszerű igényeket és azokat három témakörben foglaltam össze.” Ezek a következők: 1. A vezetésnek termelési tényezőként való keze­lése , a vezetés rendszerének és stílusának a gaz­dasági terv keretébe helyezése; 2. Az érdekviszonyok differenciált kezelése, a humán oldal fokozott érvényesítése a vezetésben; 3. A vezetés professzionalizálódása a vezetők képzésénél, munkájuk megítélésénél a szakszerű­ség növelése. Lehetséges, hogy ez a csoportosítás nem kellően fejezi ki a szakterületünkön mutatkozó új témákat — állapította meg az előadó, majd hozzátette: két­ségtelen azonban, hogy az SZVT életében egyide­jűleg áll fenn az, hogy a felhalmozott ismeretanya­gunk realizálására törekedjünk és az is biztos, hogy szerepünk a különböző együttműködésekben számos vonatkozásban változik. Ugyanakkor azon­ban — mint korábban — most is sajátos felada­tunknak tekinthetjük azt, hogy az új problémákra fordítsuk figyelmünket és az eddig is megnyilvá­nuló kezdeményező, érlelő szerepünket a tudo­mány szakterületén megőrizzük, erősítsük. Ezért indokoltnak látszik, hogy a társaság keretében az új témakörök kibontakozása érdekében az eddigi­nél intenzívebb munkát fejtsünk ki és az erre hi­vatott és képes tagjainkat ebben segítsük. Ennek érdekében ajánljuk, hogy az új kifejlesztendő té­mákat az elnökség különös figyelemmel kezelje, és tűzze napirendre ezeknek helyzetét, a teendők meghatározását. A vezetés és szervezés célratörőbb fejlesztése Az SZVT életében mindig jelentős esemény volt a közgyűlés, mégis most, a XII. Pártkongresszus után s a hatodik ötéves tervre való felkészüléskor szerepe még fokozódott — hívta fel a figyelmet dr. Harsányi István. Pártunk XII. kongresszusa nagy hangsúllyal hí­vott fel arra, hogy a gazdasági fejlődés átmeneti­leg mérsékeltebb előrehaladásának időszaka kész­tessen arra bennünket, hogy az eddiginél gyorsab­ban, célratörőbben fejlesszük a vezetési, a szerve­zési viszonyainkat. Vezetési kultúránk helyzetét, gondjait a pártkongresszusok eddig is tárgyalták. De talán a legutóbbi kongresszus mutatta meg iga­zán a maga sokoldalúságában a problémát és adott olyan konkrét irányelveket, amelyek lehetővé te­szik a viszonylag gyorsabb előrehaladást. Ez azt jelenti, hogy a társaság közgyűlésén el­fogadott cselekvési programja, koncepciója, — jól­lehet számos időszerű feladatot tartalmaz —, a ma­ga egészében ma már nem elégséges az egyesület­ben tömörült többezer szakember, vezető igényé­nek kielégítésére. Kézenfekvőnek mutatkozik, hogy a közgyűlés feladatának tekintse a cselekvési program, a kon­cepció felülvizsgálatát. Programunk, munkamód­szereink korszerűsítése útján eredményesebben já­rulhatunk hozzá ahhoz, hogy változzon a gazdasá­gi vezetők munkájának jellege, stílusa, képzésük, megítélésük rendszere, hogy jobban lássák el fel­adatukat, a termelés hatékonyabbá tételét. Befejezésként dr. Harsányi István annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy ez a közgyűlés, hasonlóan az eddigiekhez, az elvégzett munka meg­ismerése, értékelése mellett, kellő figyelmet for­dít a jövőbeli működésünk alakítására és hozzáse­gíti a szakosztályokat, a tisztségviselőket, a társa­ság minden tagját ahhoz, hogy sikeresen tudjanak munkálkodni a hazai vezetési és szervezési kultú­ra továbbfejlesztésében. Balassa Ákos: Időszerű gazdaságpolitikai kérdések Balassa Ákos a hatodik ötéves tervhez kapcsoló­dó időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a ter­vezés és a gazdasági szervezet fejlesztéséről adott áttekintést e közgyűlés résztvevőinek. Abból indult ki, hogy a hatodik ötéves terv idő­szakában a XII. kongresszuson megerősített és 1979—1980-ban érvényesülő gazdaságfejlesztési ten­denciákat és megoldásokat kell töretlenül tovább­vinni. A megromlott külgazdasági egyensúlyt fel­váltó kielégítőbb helyzet megteremtéséig, a gazda­ságpolitika legfontosabb célja a gazdasági egyen­súly javítása — hangsúlyozta az ET főosztályveze­tője. Olyan belső gazdasági folyamatokat kiváltó vállalati tevékenységre szükséges törekednünk — húzta alá — amely az importot számottevően fe­lülmúló dinamikájú gazdaságos exportot tesz le­hetővé. Rámutatott az előadó arra, hogy a gazdasági nö­vekedés ütemének lassulását egyrészt világgazdasá­gi tényezők okozzák, másrészt az a belső fejlődé­sünk intenzifikálásához szükséges minőségi és struktuális változások feltétele, illetőleg következ­ménye. Különösen a VI. ötéves tervidőszak elején, 1981—1982-ben áll elő olyan helyzet, hogy a nem­zeti jövedelemnek szinte teljes növekményét a kül­ső egyensúly helyreállításának megfelelően kell felhasználni. Emlékeztetett Balassa arra is, hogy az V. ötéves terv minőségi és hatékonysági céljait nem mindenben sikerült teljesíteni, s a nemzeti jöve­delem bővülése is a tervezettnek csak a kétharma­dát éri el. Rátérve a népgazdasági és a vállalati tervezés időszerű feladataira, gondjaira,az EU főosztályve­zetője felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyké­pes export árualap bővítését és a gazdaságos im­port kiváltást szolgáló strukturális változásokat a vállalati gazdálkodás színvonalának, szervezettsé-IPARGAZDASÁG 3

Next