Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1915. 4. évfolyam
Tanulmányok - Tolnai Vilmos: Arany János: A tetétleni halmon 1–9. p.
2-TOLNAI VILMOS után merül fel agyában, majd a Hunyadiakról tervez ballada-sorozatot, majd Mátyás dalünnepélyét akarja megénekelni, talán keretül a Hunyadi-balladáknak; közben továbbszövi a Daliás Időknek 1848-ban megkezdett énekeit, hol meg Katalin byroni hangján fog bele az őshazában játszó Utolsó Magyarba, Kún László tragédiáját tárgyaló Eduába s egy török időkben végbemenő költeménybe, az Öldöklő Angyalba ; de egyre erősebben foglalkoztatja a hún-eposz, melynek történeti és mondai anyagát nagy szorgalommal tanulmányozta régibb és újabb forrásokból. Az elnyomatás sötét éveiben feltűnik előtte a bujdosó Csaba, ki népének segélykiáltására visszajön a hadak útján, hogy megmentse szorongatott nemzetét a végpusztulástól. A kevéssel előbb elviharzott nemzeti vész felkelti benne annak a régi résznek képét, ott Kélem átkos földén, mely után csak egy remény maradt meg, a világbíró hun királynak a fia, kit a jóslat birodalma feltámasztójának igért : . . . egy maradt fen : Csaba, Csaba, e nagy éjnek bujdosó csillaga. (Csabához.) 1852—53-ban már meg is írt harmadfél éneket és Keveházát, majd két évi szünet után újra nekifog, módosítja, bővíti eredeti tervét, mely akkor már egy trilógia alaprajzát mutatja. Hogy még ekkor is Csaba a költemény tengelye, mutatja az 1855-ben írt Előhang: Ott láttam a hősök ifjabb ivadékát... Ott barna Csabát, a szőkébb Aladárral, Etel nagy öröklét kísérteni vállal. De a hűn király alakja már óriássá növekedett, s a költő látja . . . feltűnni borongó Etele árnyékát. Nagy messze vetődni a hűn temetőre . . . A Csaba-triológia körébe tartozik A tetétleni halmon című költemény is, mely az islőhanggal egy esztendőben keletkezett ; a kézirat híján nem bírtam megállapítani a két költemény időrendét, de belső okoknál fogva az Előhangot tartom utóbbinak (erről alább). A két költemény némileg egymásnak parafrázisa, de A tetétleni halmon a költői lélektan szempontjából érdekesebb, mert megmutatja Arany lelkét az alkotás állapotában, az ihlet pillanatában, mikor benne még ki nem forrva zsonganak a való szemléletének s az emlékezetnek képei, melyek egymással kapcsolódva, egymásba olvadva az alaktalan zűrből művészi formába ömleni igyekeznek. A tetétleni halom Pest megye keleti részén van, a róla elnevezett tetétleni pusztán, mely Nagykőrös területéhez tartozik, a kőrösszolnoki országút mellett vagy húsz kilométernyire a várostól ; hét-