Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1916. 5. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Magyar Kultúra 326–327. p.
326 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE, a kezébe került könyvek leírására, de a figyelembevehető egyéb mozzanatokra is volt gondja. (Vörösmarty Mihály költeményeinek francia fordítása — Páris, 1900 — ismertetéséhez fűzött megjegyzéséből pl. megtudjuk, hogy M. Sully-Prudhommenak — e fordítást megelőző rövid tanulmánya, melyben a jeles francia költő Vörösmarty költői jelentőségét fordítások alapján fejtegeti s jellemzését is megkísérli, elkerülte Kari Lajos figyelmét, aki pedig egész könyvet szentelt Sully-Prudhomme-nek.) — Dézsi Lajos : A Csoma-kódex és m. n. múzeumi másolata. A cikkből kitűnik, hogy a m. n. múzeumi másolat a töredékes Gisquardus és Gismundával, a szintén csonka Argirussal meg a Szilágyi és Hajmási széphistóriája befejező részével bővebb, mint a M. Tud. Akadémia kézirattárában őrzött — XVII. századbeli— eredeti Csoma-kódex. — Harsányi István : A Rákóczi-könyvtár és katalógusa, (XI. közl.) Könyvészeti adatközlés. — Ferenczi Zoltán és Kemény Lajos : Adalékokat közölnek Szabó Károly Régi Magyar Könyvtára II. részéhez. — Gulyás Pál : Zuber Mariannenak A hazai német nyelvű folyóiratok története 1800-ig c. munkáját ismerteti és bírálja. (E mű ismertetését 1. folyóiratunk : 1916. évf.) Magyar Középiskola, 1916. évf. 3—4. sz. — Zibolen Endre : Vázlat Kármán Mór életéről és pedagógiai rendszeréről. Rövid értekezés a címben írt tárgyról. — Bartha József : Horger Antalnak A nyelvtudomány alapelvei. — Morvay Győző : Knight Williamnak Az esztétika története (ford. Husztiné Révhegyi Rózsi). — Simon Miklós : Samassa-Désy Annienek, A háború lelkem tükrében c. munkáját ismerteti és bírálja. Magyar Kultúra, 1916. évf. 6. sz. — Deák Viktor: Turi Bélának, A háború belülről nézve címen egybegyűjtött publicisztikai dolgozatait és Molnár Ferencnek A fehér felhő c. színdarabját. («A magyar falu népe, a háború ostorától legkeményebben sújtott parasztság glóriája ez a darab.») — ifj. Gonda Béla : Szabó Istvánnak A kárpáti hó c. háborús könyvét, — Fitz Arthur : Harsányi Lajosnak A halálfejű pille c. novellakötetét,— B. K. : Szomory Dezsőnek Hermelin c. színdarabját ismerteti és bírálja. V. i. 7. sz. — Tordai Ányos : Domonkos Istvánnak, Atyámfiai c. elbeszéléskötetét ismerteti és bírálja. «Az előadás és stílus magasan kiemelkedik a kötet minden más tulajdonsága fölött.» U. i. 8. sz. — Deák Viktor : Egy magyar nábob. Színjáték öt felvonásban. Jókai Mór regényéből átdolgozta Hevesi Sándor. A Magyar Színház újdonsága. (Rövid szinikritika.) «Semmiféle ügyeskedés nem pótolhatja a nagy regényíró mesélősművészetét s nem feledteti a mese fogyatékosságát».— B. K. : Eötvös Károly. A cikk a Magyar Figyelő egy közleményére (1911. évf. 86. 1.) való utalással kétségbe vonja az elhunyt író és Deák Ferenc közti állítólagos, meghitt viszonyt. — B. K. : A Szekfű-ügyhöz. Reflexiók. (Szekfű Gyulának «Mit vétettem én» c. könyve megjelenése alkalmából.) U. i. 9. sz. — Alszeghy Zsolt : Fáy Andrásnak Attila c. történeti regényét ismerteti és bírálja. E mű nehéz olvasmány, de megérdemli a figyelmet, mert stílusát nem tekintve minden sajátossága Gárdonyi Géza