Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1956. 44. évfolyam
Műelemzés - Szalai Sándor: Szabó Pál önéletrajzi regényéről. Szabó Pál: Nyugtalan élet 375–378. p.
Gyula képviselővel, hanem itt Leszkay András akkori aradi színigazgatóról van szó. 295.sz. : Vő. 119., 296. 302. sz. : Vő. 176., 275. sz. 303. sz. : Tapolczay Dezső a Vígszínház neves tagja — Kropacsek, Werndl, Mannlicher : a róluk elnevezett rendszerű lőfegyverek tervezői. 306. sz. : A Magyar Szó és a Pesti Hírlap cikkeit érdemes volna röviden ismertetni. 308. sz. : Pálffy Béla . vö. 260., 261. sz. 311. sz. : A vasúti szerencsétlenség részletei . M. febr. 20. 320. sz. : Vö. 49., 51., 64., 323. sz. stb. 322. sz. : A másutt is többször szereplő dr. Adorján Emil Leander néven népszerű váradi humorista író volt. Végül néhány javaslatot szeretnék tenni a jegyzetek szerkesztésére. Bár az újabb kiadási gyakorlatban szokatlan, a jegyzeteket helyesebb lenne közvetlenül az egyes cikkek után közölni, hiszen így rögtön, minden keresgélés nélkül megtalálhatnák a keresett adatokat. A kötetet úgysem forgatja senki folytatólagos, összefüggő olvasmányként, mint egy regényt, tehát a jegyzetek közbeékelése csak kényelmes lehet, nem zavaró. El lehetne ezzel kerülni az olyan, csak a sorszámozás teljessége kedvéért született jegyzeteket, amelyek egyebet nem tartalmaznak, csak megismétlik a cikk megjelenésének adatait. Ezek közt hasznos lenne feltüntetni a keltezés mellett a megjelenés napjának nevét és a lapszámát is (némely bibliográfia ezt közli), valamint a cikk rovatát, esetleg helyének oldalszámát. Ez utóbbi adatok jelölnék a cikk jellegét, jelentőségét. — A cikkek sorában mutatkozó hézagok esetleges SZABÓ PÁL ÖNÉLETRAJZI REGNYÉRŐL* Szabó Pált legismertebb mai íróink között tartjuk immár számon. Népes olvasótáborának nagy érdeklődése előzi meg újabb és újabb műveit, így írói pályája delén elkezdett önéletrajzi regényét is. Nemcsak kifogyhatatlan elbeszélő-készségéért, egészséges és rejtőzködő humoráért szeretik az olvasók. Stiláris-formai erényeit, megjelenítő módszerét, hangulatteremtő költői képeit sem elegendő méltatnunk. Kevés írónk akad, aki annyira benne él a mában, s olyan szenvedéllyel keresi az igazságra, szépségre törő emberi szív legrejtettebb zugait, mint ő. Az Isten malmai a felszabadult magyar falunak első, átfogó epikus ábrázolása volt, s ennek kitűnő foly. Nyugtalan élet I—II., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954—55. magyarázatául (ünnepek) s általában tájékoztatásul közölni lehetne a felölelt időszak naptárát. A cikkekben szereplő személyekre vonatkozó adatoknak a jegyzetekben való keresése során az olvasó egyrészt hiányokat tapasztal gyakran (s ilyenkor a névmutatóból kell az illetőnek utánanyomoznia), másrészt pedig azt látja, hogy természetszerűen sok az ismétlődés, s emiatt a folytonos utalások nehezítik meg a keresését. Sokkal egyszerűbb és hasznosabb megoldás volna a mostani Névmutató kibővítése a kötetben említett személyekre vonatkozó kis adattárra, ahol csak egyszer kell a szükségeseket elmondani róluk, de fel lehetne tüntetni a nevek előfordulásának lapszámait is. Ilyen összesítő névjegyzéket lehetne adni végül az utolsó kötetben. * Megjegyzéseink talán fölöslegesen aprólékosnak, jelentéktelenségeket bogarászónak látszanak. A kritikai kiadás lehető hibátlansága, használhatósága és értéke azonban a részletek helyességétől, sokszor apróságoktól is függ. Az a szándék vezetett bennünket, hogy szempontokat adjunk a következő kötetek tökéletesítésére. Amilyen örvendetes és jelentős tény az, hogy megindult Ady teljes életművének föltárása és összegyűjtése, amely hatalmas lendületet, ösztönzést és lehetőséget fog adni az Ady-kutatásnak, s teljes alakjában mutatja majd meg a költőt, annyira kívánatos és szükséges az is, hogy ez a nagyszabású vállalkozás méltán és Adyhoz méltóan viselhesse a kritikai kiadás nevet. Kovalovszky Miklós tatása, a Tavaszi szél, Nyári zápor s Új föld a szocializmus útjára lelt parasztság hangját tolmácsolta. A jelen izgató problémáihoz nyúlni : Szabó Pál művészetében kezdettől meglevő erény. Nehéz küzdelmekkel teli, jó ideig a kritika által sem segített írói útja ezért is nagyon tanulságos. Jókai és Gárdonyi idillikus parasztábrázolása és a zsákutcába jutott népszínművek ártalmatlan, naiv parasztfigurái, romantikus betyárjai után, Móricz Zsigmonddal s a közvetlenül paraszti sorból feltörő népi írókkal — így Szabó Pállal — merőben új parasztábrázolás kezdődött a prózában. Újszerűségét csak kiemeli irodalmunk szabadságharc utáni, lassú fejlődésének ténye. Ami Petőfi Sándor költészetében megvalósult—a nép uralomra jutása—.