Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1978. 10/60. évfolyam

Tanulmányok - Litván György: Szabó Ervin és az irodalom 1–31. p.

2 Litván György Ebből az időből Dickens, Schiller és Petőfi hatását említi „egész érzés- és gondolatirányára". Egyetemi éveinek olvas­mányaiból Nietzschét, Emersont és Tolsztojt emeli ki, a továbbiakban viszont - „szakstudiumaira" utalva - nem­szépírókat sorol fel: Marxot és Engelst, Kropotkint, Lavrovot, Georges Sorést, Paretot és a történetíró Grünwald Bélát. Hozzáteszi azonban: Jászi ennél nyomatékosabban hangsúlyozza: „Nekem abban a szerencsében volt részem - írja ifjúkori olvas­mányairól Szabó Ervint -, hogy a szülői házban viszonylag nagy és igen gondosan válogatott könyvtár állt rendelkezésemre, így a világirodalom legjavával már akkor ismerkedtem meg, amikor társaim még az iskolai szerzőkkel vesződtek." „Tökéletlen volna a kép, ha nem említeném meg, hogy költők és regényírók sokszor és mindújra óvtak meg a megcsontosodástól. Hiányosnak tartom ma is minden napomat, amelyen nem volt módom­ban, hogy rajtuk és általuk üdüljek fel. Egyenként megnevezni őket nehéz volna. Gyakran olvasom Goethét és a magyarok közül Adyt és Babitsot. De mellettük régiek és újak, magyarok és külföldiek, tarka egymásutánban kapcsolják össze napjaim kevés szabad óráját ..." „azt a fontos szerepet, melyet az irodalom és a művészet játszott Szabó Ervin életében. Legbetegebb és legmegtörtebb korszakaiban is a Szép kultusza nem hagyta el. Kezdetben közel állt ahhoz a felfogáshoz, mely a művészetet célzatosan és szándékosan a szociális haladás szolgá­latába akarta helyezni, s örömrepeső szívvel üdvözölte Nagy Sándornak ilyen irányú képeit és Csizmadia Sándornak forradalmi tendenciájú­­ Szabó Ervin vallomása olvasmányairól. Könyvek könyve. Bp. 1918. 206-208. összeáll. Kőhalmi Béla. Közli: Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanul­mányainak és kritikáinak gyűjteménye. Bp. 1959. Szerk. Tiszay Andor. 594-596.­­Jászi Oszkár: Szabó Ervin és életmunkája. Bevezető tanulmány Szabó E. „Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalom­ban" c. posztumusz munkájához, Bécs 1921, Bécsi Magyar Kiadó. Újabban: Bp. 1946. Népszava kiadás, 19.

Next