Irodalomtörténet, 2015. 96. évfolyam
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dobás Kata: Mélység és magasság. Kemény Zsigmond és Zord idő című regényének erdélyi recepciója a 20. század első felében
TANULMÁNYOK DOBÁS KATA Mélység és magasság Kemény Zsigmond és Zord idő című regényének erdélyi recepciója a 20. század első felében A Kemény-művek sorsinterpretációinak igen jellegzetes fejezetét alkotja a 20. század elején keletkezett, a romániai/erdélyi magyar recepcióhoz sorolható szövegegyüttes. A kiválasztott — első olvasatra kétségkívül homogénnek, egysíkúnak érzékelhető — szövegek kultusztörténeti megközelítése válaszokat adhat arra, hogy ez az értelmező közösség miért, miért akkor és milyen törekvések mentén alkotta meg a saját keményképét, és az így létrejött kultusz hogyan járult hozzá egy sajátnak tartott identifikációhoz. Vagyis az elsődleges források olvashatóságán túl az akkori intézmények, irodalmi kapcsolatok működésmódja is kiemelt szempontja jelen tanulmánynak. A kultusztörténet-kutatás értelmezői perspektívája olyan szövegek olvasására is lehetőséget ad, amelyek jobbára „némák” maradnak a jelen befogadói számára, hiszen az általuk használt metaforikus, kultikus nyelvhasználat egy recepciótörténeti vagy kritikai értelmezői (amennyiben megtesszük ezt a megkülönböztetést)3 vizsgálat számára semmitmondónak bizonyulhat. így van ez jelen esetben is: a vizsgált szövegek nem eminens szövegei a Kemény-recepciónak, közülük több csak perodikákban jelent meg, és a szerzőiket sem tekintik feltétlenül a Kemény-értelmezések kiemelt szereplőinek. Az általuk használt nyelv, beállítódás azonban több olyan kérdésre is ráirányítja a figyelmet, amelyeket az eddigi szakirodalom nem vagy semmiképpen nem ebben a kontextusban vizsgált. A Reményre vonatkoztatott állandó jelleggel A fogalmak használata - problematikusságuk, illetve kiterjedt, olykor széttartó értelmezésük ellenére - indokolt: a tárgyalt szövegeket ugyanis nem kifejezetten a tér vagy az idő köti össze, sokkal inkább az általuk tematizált tér és idő, továbbá a közös nyelvhasználat és metaforarendszer. 2 Lásd például Porkoláb Tibor, „Nagyjainknak pantheonja épül”. Közösségi emlékezet, panteonizáció, emlékbeszéd, Anonymus, Budapest, 2005, 110-168. 3 Vö. Takáts József, A kultuszkutatás és az új elméletek , Vő., Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok, Kijárat, Budapest, 2007,117-136.; Gyáni Gábor, Az irodalmi kultuszkutatás dilemmái , IIo., Relatív történelem, Typotex, Budapest, 2007, 21-36.; Rákai Orsolya, S. O. S. - irodalom! Kultusz, kritika és irodalomtudomány „közös forrásvidékén” , Klasszikus magyar irodalomtörténet. Tanulmányok, szerk. Dajkó Pál - Labádi Gergely, Tiszatáj, Szeged, 2003, 233-269.