Jelenkor, 1964. január-június (7. évfolyam, 1-6. szám)
1964-04-01 / 4. szám - Ladányi Mihály versei - Galambosi László: Piacozók (vers)
LADÁNYI MIHÁLY ELSŐ PARNASSZISTA KÖLTEMÉNY Az édes, szép szavak kivertek engem szobáikból a nyers és vad utakra, meleg szobáikból, a kályha mellől, a nők ágyából és az esti csendből, a lágy szavak, az illatos beszédű mondatok kivertek, megtagadtak, a vázából a rózsák felém köptek, a zongora a homályos sarokban vénkisasszony, nyerített és rikácsolt, s a gyönyörű lány, aki várta egyre, hogy egy fiú majd szoknyája alá nyúl, ránézett és lenézett a zsebemre — —Ó, hány világ van itt egymásra hányva, dimenziók miféle regimentje?! DAL Mindannyiunk védangyala borzas kis cigány Mária aki az első engem ért vágyat nyújtottad ingemért a kollégium reteszelt ajtaja mögött amikor már aludt felesége telt mellei közt a gondnok úr Viszik a szelet arcukon a hajnali piacozók himbálóznak a kosarak rajtuk abroszok szárnya lóg. Paprika szőlő körte bab a városokba vándorol a szikla-szegte utakon puhán lebeg az őszi por Helyére érve mindegyik leteszi púpos kosarát gyűrűbe vonják csapatuk a szilvakékfejű kofák mezítláb és szoknyád alatt egészen mezítelenül hogy a szív belefeketült amerre szoknyád elsuhant mindannyiunk védangyala borzas kis cigány Mária ez a fölégett vad pokol veled kezdődött valahol A zsebkendők lágy csücske telt nevet a pénz elfogy a nap himbálóznak hazafelé a tömött szájú kosarak Paprika szőlő körte bab helyén edény-torony ragyog ezüstös vásznak új ruhák szívják magukba a napot A falvak hegygerincein villog a lépkedő csapat arany mennybolt tükrei közt lengnek haza a kosarak GALAMBOSI LÁSZLÓ PIACOZÓK 20 jelenkor 305