Jelenkor, 1980. január-június (23. évfolyam, 1-6. szám)
1980-01-01 / 1. szám - Csorba Győző versei
x JELENKOR CSORBA GYŐZŐ Költők, fiatalok Öcséim drága öcséim költők fiatalok kiábrándítsalak? én rosszat nem akarok én nem akarok rosszat de ne kérdezzetek ne kérdezzétek hogy s mint látom a költészetet mondtam igen hajdanra én is nagy szavakat hogy így meg úgy hogy szentség nincs más a nap alatt hogy életem egyetlen tartalma célja ugye hogy azért van hogy az embert magasabbra vigye hogy nincs alku hogy érte semmi se drága hogy... — miként ti gondoljátok költők fiatalok nyilván kijelölve napom már mire nem jön éjszaka vagy éjszakám amelynek nem pirkad hajnala ha valamikor hát most köntörfalazni tilos (bár ahogy mondják: mindent eltűr a papíros) vagyis: csak írtam írtam s a szavak szerkezetek a vers rámkényszerített mindig egy s más szerepet s ha új lett készen: újra, ha sok-sok mind az egész gyümölcseként termett egy kancsal viselkedés esetleg félig kancsal vagy negyedig ötödig az az arány mindegy az a fontos hogy valamiképp nem igaz öcséim drága öcséim költők fiatalok hagyók a szavak befűzni ne hagyjátok magatok !