Jelenkor, 1990. január-június (33. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1. szám - Tolnai Ottó: Hullala (a Wilhelm-dalokból)

itt sorakoznak a gerenda alatt fekete szegélyű zsebkendőim meg néhány elkopott kaparó velük simogatnám hullala julcsa hátát s hasát meg itt az az isteni üvegkacsa is amelybe azt mondta a mama majd én is belepisilhetek ha már nagyon halálos leszek alszik a macska az istállóban a per olykor a falba rúg látom ahogy nő a kecske szakálla künn nagy pelyhekben hull a hó ÍRJA A NAPLÓJÁT A VATTÁBA fenn bárányfelhők lenn­én a rezesek után tenyeremen béka számban szalmaszál a pechán úr meg neusatzban hoz hoz nekem nem hoz nekem semmit az is valami senkiházinak az is kacsalábon forgó fenn bárányfelhők még feljebb még feljebb egy nálamnál is nagyobb naplopó írja a naplóját a vattába hoz hoz nekem nem hoz nekem semmit legfeljebb a zaccban is ezt írta UGYANIS valamit kerestem az almáriumban vagy csak a fiók amama-szagát azóta se ittam égett kenyérhéjból főzött teát valamit kerestem az almáriumban és a gipszkrucifix mellett az ovál-tükörbe bámultam

Next