Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-03-26 / 25. szám

JELENKOR. 25. szám. Pest szerda martz. 26 ikan. 1831. sz­­­ás és : Magyar és Erdélyország (ü­lések folyta Pozsonyban; erdélyi xliaeta; kinevezések; kemenesali időjárás; a­­ tűz). Ausztria (a dunai hajózás szabaddá tétele). Anglia (a’ kamarákban: indítványok a" matróz-fogdozás Francziaország (követházi ülések martz. Gu­ilikéig; az egyesületek elleni törvény ’s egye­­i De­bats sajtószabadsága; bordeauxi kalmárok kérelme; Constitutionel ; Rancé követ ’s a­­t­.­ián zavargás; ministerek ’s polgár-katonasági decretnm; cai listák). Németország (bajor követ­• •• - i ni I. •__l. Elegyhirek. mix. Aawp—’HlfnwniM!»—r £.-rra­t:-« ^nwiniaM ■w ■ * * P o g I n 1 at lontai gabona­törvény ellen), bek fölött. Journal des Spanyol. us/wíg (,Madritd; házi válasz föl írás; hesseni nemes követek) MAGYAR- és ERDÉL­YORSZÁG. Pozsonyban febr. 19-én országos ülés volt mind a’ két táblánál. Tanácskozási tárgy a’ már ismeretes felírások ’s ismétezett üze­netek ügye. Kerületekben a’ summás pör­lekedés tárgyazata folyt. Nádor ő fensége 21kén Pozsonyfcul Alcsútra utazott el, onnét­ős az ünnepek alatt Bécsbe rándulandó. Bécsből jött biztos magányos tudósítások szerint, az Erdélyben­ nem sokára tartandó óhajtott országgyűlésre mint királyi meghatal­mazott biztost herczeg Ferdinándot méltózta­­tott a cs. kir. Fölsége kinevezni. Érd. Hir. Apostoli Királyunk martz. -ről kelt leg­­fensőbb határozata szerint Csanádi megy­és püs­pökké Lono­vics József egri kanonok ’s kir. * táblai praelatust; a körösi görög egyesült püspökké pedig S­m­i­c­z­i­­­i­á­s­z Gábor ugyan­ottani gén. vicariust méltóztatott kegyelmesen kinevezni; továbbá febr. 26-i határozata sze­rint, a’ fő hadi pamncsnoksághoz Magyaror­szágban, gazdasági referenssé Raul A­man­d főhadibiztost; Slavoniában szinte gazdasági előadóvá egyszersmind főh­adibiztossá Pro­­haszka Kázmér tábori biztost; és Besztercze­­bányán kerületi főhadibiztossá Lefert Ferencz tábori biztost rendelni, végre febr. 21ki leg­­magasb végzése szerint Osztolih Bazil oguli­­ni határnokezredi őrnagyot, dij-elengedés mel­lett magyar nemességgel felruházná Csöngőről: A’ hazai ’s külf. Tudósítások ez idei 17ik számában ezt olvasók : Veszprém febr. 22. ,,A’ közelebbi igen kellemes napok­ban ezen vidéki némelly boros gazdák szőle­­jöket metszetni bátork­odának.“ — És már ak­korra mi kemenesali boros — alig boros? — gazdák többnyire meg is metszettünk. Vannak, tvik most is lálom ködm­önben , öreg szűr­ben metszegetnek; vágynak, kik a’borág le­­vedzése előtt nem is metszenek. Mellyik fél lesz szerencsésebb ? a’ jövendő felelni fog. Körünkön a’ martz.­l­kén, (f2kén már nem olly nagy mértékben) orkánként dühöngött rendkívüli szélvész töménytelen károkat tett szüleségink, (takarmányunk) háztetőink, ’s homokosabb vetésinkben; midőn ezt mint ösa­­ves kuszálékot, még a’ hozzánk egy német mérföldnyi távol helyekre is szórva söprötte. A’ vidéki erdőségben számos vastag tölgy- és cserfát dönte ki részint­ gyökerestül, részint derékban tört el. Csak nem mondhatnék: meg­égtünk tűz nélkül! fokán bokáig érő hó esett ’s a’ tél sokkal keményebb mint jan. v. febr. hónapokban. Ugyan a’ tiki iszonyú szél al­kalmakor N. Szalonta mezővárosban (Bihar) 137 ház ugyanannyi vagy még számosabb hoz­zája tartozó épület égett le, ’s egyik házban egy anya két gyermekestül. Nem magasztal­hatni eléggé Tisza Lajos urnak azon magas emberi szeretetét, melly szerint azonnal a’ tűz után, a’ szerencsétlenek közül tíz legszegé­nyebb sorsuak házainak felépítésére, a’ hely­­hez legközelebb eső erdejéből minden szük­séges fát ajánlott. Pesten a’ vakok intézetében a’ hónapok utolsó napján tartatni szokott nyilványos vizs­­gáltatás, e’ i­ónapbul, az akkor esendő hús­véti ü­nnep miatt következő april­­sőjére vite­tik által. Ezt a’ szives adakozó emberiség ér­tesítésére. AUSZTRIA. Báró Stürmer, rendkívüli követ Ausztria részéről a’ török udvarnál, orosz czár . Fel­ségétől a’ sz. Anna rend első osztálybeli szé­­lvántos keresztjével ajándékoztatott meg. — Mártz. 121kén Bécsben az alsó-ausztriai kor­mány egy körlevelet bocsátott ki, melyben a’ Duna és mellék folyókbeli szabad hajózás , mint eddig némi kiváltságoknál fogva egye­dül néhány bécsi ’s vidékebeli hajós-egyesü­letek által gyakorlott, ezentúl más örökös tartom­ányokbeli hajósokra is kiterjesztetni ren­deltetik. A’körlevél tartalma, mennyiben Ma­­gyarországot is érdekli, következő: A’ bé­csi ’s vidéki hajómesterek egyesületének fen­­sőbb helyről 1798ban martz. 30ikán jóváha­gyott rendelkezésük 21dik czikkjében azon kedvezés adatott, hogy jövendőre semmi kül­földi hajómesternek, annál kevesebbé idegen hajósnak megengedve ne legyen Ausztriában akármiféle jószággal megrakodni ’s azt a’ Du-

Next