Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-11-19 / 93. szám

1834. JELESK­OR. 83 száb­ Pest szerda november­ 19kén MAGYAR- és ERDÉLYORSZÁG. Pozsony. Nov. 14kén a’ földek táblájánál mára s 7ik úrbéri czikkely került vitatás alá. Neve­­zetes volt a’ 11 iki ülés, melly reggeli 10 órától esti ötig­ tartott, ’s melly­ben a’ fildek az „örö­­kös megválthatás“ mellett megmaradtak. A’ fő Riidek 14kén már a’ 3ik czikket vizsgálódták. Ugyane’ nap előbb elegy ülés tartatott , mellyben az országos Ridek által ő Fölsége névnapjára od­. 4kére felküldött üdvezlő fölirásra jött k. kir. leírás olvastatott föl. Folytatása az úrbéri munkálatnak összevetve a' kir. k. leírással: III. Törvényczikkely. Azokról, mellyek a’ telek haszonvételén felül a’ jobbágyok hasznai kö­zé tartoznak. Azokra nézve, mellyek a’ telek ha­szonvételén felül a’ jobbágyok hasznai közé tar­toznak, következők határoztatnak: 1.§. A’te­lekutáni állományba nem számított, vagy eredeti­leg és egyedül jobbágyok élelmire nem szánt min­den irtványt a’ jobbágyok addig, mig azok úrbéri után vissza nem vétetnek, a’ földesúrral kötött és kötendő szabad egyezés szerint, ha pedig erre léphetnek, szokás szerint föld- vagy haszonbér­fizetés mellett fogják használni; mihelyt pedig azok visszaváltatnak, nyomban az uraság szabad rendelkezése alá jutnak. Hogy pedig az irtványok visszaváltása iránt meghatározott szabály legyen­, azok, mellyek az uraság ellenmondása mellett tör­téntek , a’ rájok fordított munka megtérítése nél­kül az uraság által visszavétethetnek; —­ azokra nézve pedig, mellyek az uraság ellenmondása nél­kül eddig — „bármelly időpontban is“ (a’ kir. k. re­­zolutio ezt kihagyatni, ’s az irtványok visszaveheté­­se vagy válthatása végső határidejéül 1807iket javasolja) tétettek, — valamint azokra is, mel­lyek iránt vagy a’ földesúrral kötött egyesség szol­gál alapul, — vagy a’mellyeken valamelly som­ma pénz törvényesen fekszik , ezennel határozta­­tik, hogy ez utóbbiak csak a’törvényesen rajtok fekvő pénz lefizetése mellett, vagy illetőleg az egyezés tartalma szerint; — az előbbiek pedig, mellyek iránt az érintett két eset nem forog fen, akármikor, mindazáltal a’ bírói becsüár lefizetése mellett, vétethessenek vissza. Melly bírói becsü­­árt úgy kell érteni, hogy mindenkor előre bocsát­tatván a’ rá fordított munka mennyisége, ’s minő­sége iránti vizsgálat­h ez számba vétessék, ’s ezek minden esetre­­úrbéri után elébb vizgáltassanak meg, ’s kir. Helytartótanács elibe terjesztesse­nek­­ a’ dolog addig a’maga állásában hagyatván. Hogy a’ jövendőben teendő irtásokra nézve, mel­lyek földesúri engedelem nélkül teljességgel til­­tatnak , egyik vagy másik fél rövidséget ne szen­vedjen, ezen földesúri engedelem szükségkép min­denkor írásba foglaltassék, abba a­ visszaváltás­kor megtérítendő munkabér világosan följegyez­tessék, ’s igy az uraság jegyzőkönyvébe, — a’ mi az adásvevési szerződések okáért minden ura­dalomnál ’s minden községnél fog tartatni — be­­iktattassék ; az nyilván kijelentetvén, hogy ha a’ jobbágy a’ földesurnak írásba foglalt engedelme nélkűl irtana, szabad legyen a’földesurnak ollyas irtványokat törvényes bizonyság és tiszti ügyvéd előtt, kiknek tisztükben álland fölvigyázni, hogy e’ törvény kihirdetésénél régibb akár úrbéri álló­­mányokbul akárirtványokbul valami eine vétessék, minden bér-megtérités nélkül (itt a B kir. részluije azt kívánja, „hogy ez csupán úrbéri után történ­jék“) visszavenni; — ellenben , ha a’földesur a’ kiváltás föltételeit az írott engedelembe foglalás elmulasztaná, — akkor a­ kiváltás csak szabad egyezés útján történhessék meg. 2. §. Minden jobbágy-község, mellynek t. i. különös bírája , s esküttei vannak, a’ hely fekvése,­­s kiterjedésé­hez képest egy vagy több házban bort mérethet, akár volt ezelőtt annak használásában, akár nem; ha saját szőlőhegye van sz. Mihály napjától fogva sz. György-napig­, ha pedig szőlőhegye nincs, (kivévén Pozsega, Szerém és Verőcze vmegyé­­ket, hol a’kimérés, az ott fenálló úrbéri ellátás­nál fogva egyiránt minden községnek sz. Mihály­­naptól sz. György-napig ezutánra is megengedte­tik­ sz. Mihály napjától csak Karácson napjáig. Ha a’ földesúr a’ korcsmák száma iránt a’ jobbá­gyokkal meg nem egyezhetnék, az a’ szokott úr­béri utón fog elhatároztatni, úgy mindazáltal, hogy a’bormérés mindig csak magában a' helység­ben, ’s nem azon kívül, vagy sátor alatt enged­tetik meg. Mindazáltal úrbéri kimérés idejében eső országos vásárok alkalmikor a’ falun kívül eső gyeprészeit is gyakorolhatják e’ just oily közegek. Po fial­at: Magyar­ in Erdélyország (Pozsonyban orsz. Ulesek; a* úrbéri 3&ik czikk I. 2. ’s Sclik­e*eai; kiirrrző ; Kü­­lönfele.) Spanyolország (a’ hadseregek munkálatai­, Mina; Burgos Ugye; Madritbul hírek;­­ Carlos kijáratása a’ spanyol trónöröklás lettl.) Anglia (az angol felsőhöz és pairség; glasgowi lakoma Durham tiszteletére , ’s Durham beszéde az összegyűlt népséghez.) Törökország (az All- Zeit. bizonyosabb hírei­ a’ török- és aegyptusi hadi készü­letek, ’s ez Ügyben forgó diplomatiai munkásság felől.) Görögország. Amerika Párisi legújabb hírek. Gabonaár ■ pánikelet.

Next